2011. december 12-én a Párizsi Nagyáruház Lotz termében mutatták be Zsédenyi Adrienn könyvét. Az est házigazdája: Abaházi Csaba, a Class FM műsorvezetője volt. A jelenlévőknek Zséda egy rövidke koncerttel kedveskedett. Az énekesnő legkedveltebb produkciójából (A zongorista és én) énekelt világsikereket és jazzklasszikusokat. Zongorán Rakonczai Viktor kísérte. Ezek a dalok különösen kedvesek és fontosak számára, melyeket…
2021-ben A HOLOKAUSZT* EMLÉKNAPJA (Jom HáSoá**) április 8-ra esik. Izrael államban országos megemlékezést tartanak Jeruzsálemben, a Jád Vásémben, mely emlékhelyet 1953-ban alapítottak az elpusztított emberek emlékének megőrzésére. Emlékmécseseket gyújtanak, böjtölnek, gyászimákat mondanak. Az állami zászlót félárbocra eresztik és szirénák zúgása emlékeztet az áldozatokra, miközben megáll az élet, leáll a közlekedés. A diaszpórában élő zsidók otthonaikban…
1912. április 14-én nem sokkal éjfél előtt az „elsüllyeszthetetlen” luxus óceánjáró első és egyben utolsó útján az oldalával jéghegynek ütközött, és éjjel fél háromkor örökre elnyelték az Atlanti-óceán habjai. Körülbelül 1500 ember vesztette életét azon az éjszakán. Idén, 2012-ben – 100 évvel később – a legendás Titanic szomorú tragédiájáról emlékezünk meg. 100 év telt el…
Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett), eltérnek egymástól. Így van ez a nevekkel, névadási szokásokkal is: törzsenként különböznek. Mint bármely, a település/törzs életében fontosnak tartott történés, a név megválasztása is megkülönböztetett jelentőséggel/jelentéssel bír, legyen akár ősrégi, akár újkeletű az adandó név. „Afrikában a neved…
Ami nem hír, az nincs. Ne gondoljuk, hogy ez csak a tömegkommunikáció korszakára érvényes. Ugyan honnan sejtenénk, hogy Isten hat nap alatt teremté a világot, ha nem írja meg a korabeli sajtó? A Mindenható tudta, hogy ha nem lesz publicitása, akkor hiába kínlódik a világegyetemmel. Lehet a műve bármilyen tartós és tökéletes. Ha nem hozza…
A vidéken élő roma emberek számára jellemzően az 1980-as évek második felében váltak ismertté azok a fővárosi kezdeményezések, amelyek a roma kultúra reprezentációját elindították politikai téren. A hírvivők egyrészt maguk a romák voltak, hiszen megnövekedett a munkahelyi mobilitás, másrészt a televízió kulturális műsorai az eddigiekhez képest többet foglalkoztak a roma kultúra értékeinek bemutatásával. Milyen lehetőségek…