INTERNETSZABADSÁG

Már a jogerős büntetőítélet előtt eltávolíttatná a kormány az állítólagos jogsértő tartalmakat az internetről, és akár még az adatokhoz való hozzáférést is megakadályoztatná. Az új Btk. hatályba lépése miatt esedékes átmeneti rendelkezések között ugyanis új büntetőeljárási kényszerintézkedést is bevezetne a kormány, ami lehetővé tenné, hogy bármely közvádas bűncselekmény gyanúja esetén már jóval az ítélet előtt meg lehessen akadályozni az interneten közzétett információk elérését.

A 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv új intézményként vezeti be az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét. Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az interneten közzétett adatot, amely bűncselekményt valósít meg, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet ennek a jogintézménynek a részletes eljárási szabályait tartalmazza.

A Tervezet aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás szabadságát. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint mindaddig, amíg jogerős bírói ítélet nem mondja ki egy adatról, hogy azáltal közvádas bűncselekmény valósult meg, addig az ilyen jellegű korlátozás csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén arányos, amikor az eltávolításhoz vagy a hozzáférés korlátozásához fűződő érdek nagyobb súllyal esik latba, mint az a sérelem, amit az állítólagos bűncselekmény okoz.

Aránytalan az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása esetén valamennyi közvádas bűncselekményre kiterjeszteni az intézkedést, ehelyett zárt felsorolást javaslunk:

Mind az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása esetén a gyermekpornográfia, az állam elleni bűncselekmények és a terrorbűncselekmény mellett javasoljuk, hogy a jogalkotó az intézkedést tegye alkalmazhatóvá a közösség elleni uszítás, valamint a közösség tagja elleni erőszak előkészülete esetén is.

A tervezett szabályozás nem teszi világossá, hogy a tiltás adott domain névre, IP-tartományra, vagy adott cikkre, url-re vonatkozik-e, aminek következtében adott esetben jogszerű tartalmak is korlátozásra kerülhetnek. Javaslatunk, hogy az adott korlátozás konkrét információra, legfeljebb url-re terjedjen ki, hogy a jogszerű tartalmak korlátozása elkerülhető legyen.

A Tervezet nem biztosít jogorvoslati jogot az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosultnak az adat ideiglenes eltávolításának elrendelésével szemben. Jogorvoslattal csak a hozzáférés ideiglenes megakadályozásával szemben lehet élni, ám ennek sincs halasztó hatálya. A tárhely-szolgáltatót a 158/B. § (4) a) esetében csak az indokolás szerint illeti meg a fellebbezés joga, a normaszövegből azonban ez nem egyértelműen következik. A jogorvoslat lehetősége tudja csak garantálni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozására ne kerülhessen sor.

Problémás, hogy adott esetben a jogerős bírói ítélet miatt eltávolított adat esetén mi történik akkor, ha utóbb az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a magyar bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő határozatot hozott. Erre az esetre nézve biztosítani kell annak jogszabályi garanciáit, hogy a tartalom akár évekkel később is helyreállítható legyen, és megfelelő kártalanításban részesüljön az adat feletti rendelkezésre.

Author: Hegyi Szabolcs