Minya Károly a bulvár nyelvhasználatát vizsgálta meg (Minya, 2009.). A bulvár neologizmusait (új nyelvi jelenség, úgymint új szó, vagy szóalak, új jelentés, vagy újfajta ragozás) jellemzően az ifjúsági nyelvezetből, az élőszó bizalmas, familiáris szlengjéből kölcsönzi. Ilyen például az általa a Bravo tematikus ifjúsági magazinból idézett „zúz” ige, mely megváltozott jelentésével (zenélni, „nyomulni”) szerepel a példamondataiban,…
A bulvár lételeme a siker, a bulvár sikeres termékként élhet, másként nem. Léte nem a mecenatúra és a műkedvelők közösségén múlik, hanem tisztán azon a tényen, hogy hajlandóak-e fizetni, illetve (televíziós tartalmak esetén) a figyelmüket rááldozni a vásárlók, nézők. Alapvető fontosságú az is, hogy lehetőleg hosszú távú elkötelezettséget alakítsanak ki. Tartós „celebmárkákra” van szükség, melyeket,…
Vajon mitől váltak a társadalmi napirend részévé a bulvártartalmak? A már meglévő bulvárlapok mellett megjelenő kereskedelmi tévék mint alapvetően tabloid jellegű hírforrások, és az infotainment korának hírnökei csak erősítették a tabloid jellegű beszámolók jelenlétét a „civil” nyilvánosságban. Bár sokszor hallhatunk közelünkben elutasító, kritikai megjegyzést az aktuális tabloidtémákkal kapcsolatban, sokszor az elutasítók is belátják, hogy egy-egy…
Az intézményesült pletyka, a legitimizált kukkolás, mely a kocsmák, a gangok dialógusait, vagy éppen (lásd Mónika-show) az utcán zajló (nem mindig) verbális családi drámákat, a magánszféra pikáns és intim részleteit nagyítja fel és emeli be a média napirendjébe, szükségszerűen más formai eszközökkel operál, mint akár a jelen sorozat. Nyilvánvaló, hogy a bulvár történeti arcéle, hogy…
A bulvár műfaj, valamint a bulvárosodás sokat hangoztatott kritikája az eladott példányszám szinte kizárólagos hatalma, illetve elhatalmasodott szerepe. Már a filléres sajtónál láttuk, hogyan próbálnak a csillapíthatatlan étvágyú lapok újabb és újabb olvasókat szerezni, a magyarországi példához pedig elég a rikkancsok, mint alkalom szülte üzleti vállalkozók villámsikereire gondolnunk, hogy átlássuk, mi az üzlet a bulvárban,…
Vajon „kell-e” a bulvár? Ennek a témának a vizsgálata és a definíciója egyaránt meglehetősen nehézkes, főképp azért, mert maga a jelenség (műfaj, stílus, trend stb.) annyi különböző társadalmi, gazdasági, kulturális, technológia és pszichológiai kérdést vet fel, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, ha valóban hiteles képet szeretnénk kapni vizsgálódásunk tárgyáról. A kérdés ma már…