Szerző: Seres László

Született a világ közepén, a hetvenes évek közepén, majdnem az év közepén, a hónapnak sem a közepén, inkább hajnalban mintsem félórával később. Lehetett volna csillagász vagy gépészmérnök, focista vagy közgazdász, vagy hivatásos drukker, sőt biztosítási ügynök, vagy valaki, vagy szinte senki, egy befutott kifutófiú, éjjeli bagoly, ami nem az, aminek látszik, végtelen-táblázat varázsló és fotó-bűvész, egy mindenkivel közös hangot kereső mikrofontos ember... de a fura urak és még furább hölgyek másképp gondolták, megforgatva a sors kerekét néhányszor. Jelenleg önmagát filléres emlékek gyűjtögetőjeként és kiárusítójaként definiáló identitáskereső.

Nincs pardon Nyilvánosság

AZ ÉN VÁROSOM

Szerettem a városomat, ahol a középiskolás éveimet töltöttem, talán a legtöbb érzelemmel, bánattal, reménnyel, lelkesedéssel, boldogsággal, sikerrel és kudarccal a tanulásban, a…

Tovább...

MIT KEZDJEK ÉN, SZEGÉNY TATÁR

MIT KEZDJEK ÉN, SZEGÉNY TATÁR Sokan felteszik a kérdést, itt már mindenki tatár lesz lassan, aki kérdéseket tesz fel. Ugyanazt kérdezik sokféleképpen. Sok-sok kis…

Tovább...

A Kiemelt cikkek

Dilemmizmus

Ami van, az van. Országos mércével az átlagnál egy jó arasszal kevésbé szépnek mondható magyar irodalom. Az van. Az emberi döntés szabadságának témáját nagyjából azóta…

Tovább...

A Kiemelt cikkek Nincs pardon Nyilvánosság

EURÓPA CSENDES, ÚJRA CSENDES…

A tévét bámuljuk. Drága tévé, most vettük. Hetven éve. Szinte új. Ahhoz képest, amilyen tévék eddig voltak, egészen jól bírja. Ülünk, és nézzük a…

Tovább...

Arculat Bizalom

AMI MEGMARAD, ÉS AMI NEM…

Álmomban egy virágos réten jártam. Minden nyugodt volt és békés, könnyed, kellemes, a levegő tiszta, a világ ártatlan, szeretettel telve. Amikor ez a szép álom…

Tovább...

A Kiemelt cikkek Bizalom

ELLENZÉKI GENERÁCIÓK ÖSSZEFOGÁSA

Ez egy vicc Színház vicc az egész világ. A szavannán, hol máshol, szabad választást tartanak az állatok. Úgy döntenek, a jelöltnek mondania kell egy viccet,…

Tovább...