Azt akarom, hogy minél többet tudjon meg az olvasó a megtévesztési technikákról, taktikákról, stratégiákról amelyeket ipari kémek, hackerek és vandálok használnak jó, illetve ártó szándékkal. Nem számít, hogy egy cég, szervezet vagy kormányzat mennyi pénzt öl a technológiai biztonság kiépítésére, ha nem veszi a fáradságot, hogy kiképezze és kitanítsa dolgozóit. Amíg ezt meg nem teszik,…
A szakmában eltöltött csaknem húsz év során kétségtelen: ha a média valamelyik képviselője interjút készít egy szervezet képviselőjével, akkor a pr-szakember jelen van. Elképedve olvastam az Inter@ctive Week cikkét, melyben a riporter – állítása szerint -, csupán azért utasított vissza a történet szempontjából döntő fontosságú alannyal készítendő riportot, mert a szervezet pr-tanácsadója ragaszkodott a személyes…
A naponta „legelő” siserehad
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának vezetősége, évtizedek óta harcol, küzd, ír azért, hogy az ingyenélő, lejmoló, siserehad, a „hiénák” ne vehessenek részt a rendezvényeken, és ne járassák le a valóban újságírókat. Teszik mindezt változó sikerrel, ugyanis a sajtótájékoztató rendezői sem állnak mindig a helyzet magaslatán, sőt sok esetben ők engedik be azokat a megjelenő egyéneket, akikről azt sem lehet tudni, némelyik hogy lett a MÚOSZ tagja, illetve többen nem is MÚOSZ tagok. Több éves, konkrét tényeken alapuló megfigyelés alapján azért teszem most közzé ez irányú tapasztalataimat, mert végre változást kell elérni. Az ügyvédemmel, több alkalommal konzultáltam az anyag gyűjtögetése, majd megírása idején. Megjelennek mesealakok, nevek kezdőbetűit, amelyek nem csak azt az egy lejmolót rejthetik, de ha az olvasó ráismer valakire, az csak a véletlen (vagy nem is annyira az?) műve lehet.
Ez az írás az „Egy ember, aki” c. sorozatból való. Ebben a sorozatban minden szövegnek ez a címe. Az olvasó tehát nem tudja cím alapján megkülönböztetni az egyes darabokat, ha például egyszer papíron kiadják, és az olvasó a tartalomjegyzéknél üti fel a könyvet, azt fogja találni, hogy minden cím ez: „Egy ember, aki”, csak az…
Teonak olyan fekete volt a haja, mint a halála. Hullámos, dús, gyönyörű fekete haj, azt mondták a városban, fehér embernek hogy adott az Isten ilyen hajat, nem lehet, hogy egy percig másra figyelt és egy szőke afrikai fekete helyett teremtett egy ilyen hajú kelet-európait? De a hajánál feketébb volt a tekintete, az a mindig ábrándos,…
Egy kis francia falu, oda kell eljutnom. Száguld velem a vonat, bámulok ki az ablakon, órák telnek így el. Nincs tegnap, sem holnap, még az estét sem látom. Nem tudom, hogy mit fogok tenni három óra múlva, azt sem, hogy hol fogok éjszakázni. Az előttem ülő nő állandóan csinál valamit: nyüzsög, telefonál, átrakja a táskáját,…
