A „Vágy, hogy indiánok lehessünk” 25 perces kísérleti film, amely Franz Kafka életének utolsó évét és utolsó szerelmét mutatja be. A szereplők nélküli történetben a képek és a hangok összjátéka egészen különleges. Az alkotók több műfajban is otthonosan mozognak: Szemző Tibor ebben a művében nemcsak zeneszerző, hanem író és operatőr is. A 25 perces kísérleti…
Egy luxusprostituált vallomásai
2010. december 2-án (Vivien napon) mutatták be a sajtónak Szalai Vivien első könyvét, a „Hamis gyönyört”, ami októberi megjelenése után egyből a Top 100, majd nem sokkal később a Top 10 lista élére kúszott. A könyv egy magyar luxusprostituált életét, élményeit, tapasztalatait meséli el, olykor a legalaposabb pontossággal, és megdöbbentő őszinteséggel. A könyvbemutatón a szerző Garami Gáborral, a Class FM műsorvezetőjével és Pantl Péterrel, a Playboy és a CKM főszerkesztőjével beszélgetett. Az esemény házigazdája a könyv felelősszerkesztője: Vasvári Judit.
Hogyan lehet „a szeretet és az összefogás nyelvével” olyan hangulatba hozni az embereket, hogy szót fogadjanak nekünk, érzéketlenné váljanak a tényekkel szemben és azt csinálják, amit mi akarunk? Ezt a kérdést vizsgálja Dr. Göllner András a montreali Concordia Egyetem emeritus professzora két fejezetből álló tanulmányában. Az alábbi a Fidesz nyelvét elemzi. A második fejezet azt vizsgálja,…
Szakmai szabályzat
A pr-szakma Etikai Kódexe az alábbi elvekre épül: a lojalitás, az igazság és a tények feltétel nélküli tisztelete, a titoktartás és az őszinteség, a korrupció tilalma, a társszakmák egyenrangúsága, a goodwill és a reputáció szabályai, az átláthatóság (transzparencia) elvei, a manipulációk tilalma, az összeférhetetlenségi elvek, a közérdek és a közszolgálat kívánalmai, a minőségi kommunikáció, és a Tudatos felelősségvállalás. Az alábbi összeállításunkban vázlatosan megkíséreljük részletezni, hogy az előzőekben felsorolt elveknek miben áll az érdemi jelentése a mindennapi gyakorlatban. (A Szerk.)
Vajon miért fogalmazott úgy Madách Imre „Az ember tragédiája” c. drámai költeményében, hogy „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”? Mi ez a szó: „bízás”? Egyáltalán miért fordul elő valamilyen formájában annyiszor, nemcsak a hétköznapi szóhasználatunkban (bizalom, biztonság, bizonyosság, biztosítás stb.), de a magyar irodalomban is? Felteszek még egy merész kérdést: mi dolgunk van nekünk, magyaroknak…
A hétköznapi érintkezés során a beszélt nyelvben használt legtöbb szavunk jelentéséhez nem definíció útján, hanem természetes nyelvérzékünk alapján, illetve a használat során jutunk hozzá. A definíciók alkalmazása a jelentés tisztázásában leginkább a szaknyelvekben elterjedt. Ekkor egy mesterséges fogalom „A” megnevezését (a szakkifejezést, a terminus technicust) egy már ismertnek vagy egyszerűbbnek tekinthető „B” kifejezéssel magyarázzuk meg….
