A LEGRÖVIDEBB REMEKMŰVEK

Ki olvas ma már hatszáz oldalas könyveket? Ismeri valaki a 18 kötetes Brehm: Állatok Világa Nagylexikon sorozatát? A legtöbb regény első tíz oldalánál leteszi az ember a könyvet, hiszen ott a lerövidített információ az interneten. Gyermekeink nem ismerik a retorikát, elvéreznének egy ókori Róma szónoki pozíciójában. „Pedig régebben…” – sóhajtanak fel időnként az idősebb generáció tagjai… „Mi aztán tudtunk beszélni órákig tagoltan, szép cirkalmas kifejezésekkel, nem, mint ezek a szótlan, lehajtott fejű, fülhallgatós fiatalok. „Régebben még voltak igazi írók, politikusok, az önkifejezés nem volt gond, úgy tudtak alkotni, megnyilvánulni, hogy az ember órákig hallgatta volna őket. Ma már egy mondatot sem tudnak helyesen elmondani, nemhogy egy diskurzust tartanának. Bezzeg a régiek!…” Íme, pár példa, azokra a nem is olyan elhanyagolható régiekre.

A szerző illusztrációja
A szerző illusztrációja

A DRÁMA
Fredric Brown minden idők legrövidebb rémtörténetét írta meg.
A Föld UTOLSÓ embere szobájában ült. Valaki kopogott.”
A LEGRÖVIDEBB SZTORI
O. Henry amerikai újságíró megnyerte a „legrövidebb történetért” járó díjat, amelynek bevezetése, tartalma és befejezése van:
A vezető rágyújtott a cigarettára és lehajolt a benzines tartályhoz, hogy megállapítsa mennyi benzinje maradt. Az elhúnyt 23 éves volt.”
ALAN E. MAYER: „PECH”
Arra ébredtem, hogy hihetetlen fájdalom gyötör egész testemben. Kinyitottam a szemem és láttam az ágyam mellett ülő nővért.
– Fujima úr – mondta – Ön nagyon szerencsés, túlélte a két napja történt Hirosimai robbanást. Most a kórházban van, minden veszélyen kívül.
Nagyon legyengülten megkérdeztem:
– Hol vagyok?
– Nagaszakiban. – válaszolta.”
JANE ORVIS: „AZ ABLAK”
Amióta Ritát megölték, Cartier az ablakban ült. Tv nélkül, levelezések nélkül… Az élete abból állt, amit a redőnyök között látott. Nem törődött azzal, ki készíti az ételt, ki fizeti a számlákat. Az élete összetevői a kint futók, az évszakok változása, az elhaladó autók és Rita szelleme. Cartier nem érti, hogy a vászonnal bevont szobáknak nincsenek ablakaik.”
LARISSA KIRKLAND: „A JAVASLAT”
Egy csillagos éjszaka a legjobb időszak. Gyertyafényes vacsora. Egy kényelmes olasz étterem… Egy fekete mini ruha… Két éve együtt… Csodálatos periódus. Igazi szerelem. A legjobb barát, semmi több. Pezsgő! Megkérem a szívét és kezét. Az emberek bámulnak. Hadd bámuljanak! Egy gyönyörű gyémántos gyűrű… Kipirosodott arc.
– Hogyhogy nem???”
SZÓFUKARSÁG
Egy tökéletes mintája a spártai szűkszavúságnak, Macedonia II. Fülöpnek levele:
Ajánlom, hogy azonnal adjátok meg magatokat, mert ha a hadseregem behatol a földjeitekre, tönkreteszem a kertjeiteket, rabszolgává változtatom az embereiteket, és tönkreteszem a városotokat.”
A spártaiak válasza: „Ha.”
IRODALOMÉRTŐK
Victor Hugo elküldte a „Nyomorultak” kéziratát a főszerkesztőjének és ennyit írt levelében: «?».
A válasz: «!»
(Ez minden idők legrövidebb levelezése)

Author: Turós Margaréta

„Megkülönböztetni a hallgatást – a fecsegéstől, a mélységet – a felület álságos csillogásától, az állandó nevetséges igyekezetet – a bölcsességtől, a ripacsságot – az igaz szótól, a hazug meséket – a természet és természetesség igaz kisugárzásától, az erőltetett imázst – az önmagából eredő Erőtől, a mindenben résztvevő erőlködését – a kívülállóság benne-lévőségétől… – Azt hiszem, ezt tudja az a Tibeti Láma.” - írja Turós Margaréta, aki Szamosújváron, a kis örmény városban, a francia diákforradalom évében, egy fagyos januári napon született. Iskoláit Kolozsváron végzi, az akkori 3-as számú matematika-fizika, mai Báthory Gimnáziumban. A Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika szakának befejezése után Budapesten kezd tanítani. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 2003-ig elvégzi a filozófia szakot is, „keresve az élet nagy értelmét”. Diplomamunkáját Emil Cioran pesszimista filozófiájából írja, aki mindmáig szívügye maradt, akár az emigráció és az otthontalanság témái. 2013-ig megszerzi a harmadik egyetemi diplomáját, a miskolci Egyetem Kulturális Antropológia vizuális szakán. Egyórás vizsga-dokumentumfilmjének címe: „Itthontalanság”. Fiatalkora óta rendszeresen fotózik. 2013 óta a PR Herald online lap kulturális antropológia rovatvezetője. 2014-ben az Air France légitársaság országos fotóverseny döntőse, a párizsi Charles de Gaulle repülőteret fotózza. A tanítványaival közös fotókiállítását – „Újpalota: egy pillanatnyi élet” – Szipál Márton nyitotta meg. 2014-ben volt az első önálló, bemutatkozó fotókiállítása – „Színeim története” címmel – a Gozsdu Udvarban. Ezt követően az Izraeli Kulturális Intézetben, a Massolit Galériájában, valamint Indiában, Franciaországban és Kubában is kiállították a fotográfiáit. Öt kontinens 52 országában járt, öt nyelven beszél, „street photographer”-nak vallja magát. tigramave@hotmail.com

Vélemény, hozzászólás?