A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület (MIJE) célkitűzései között találjuk a magyarországi muszlimok szabad vallásgyakorlásához fűződő jogainak érvényre juttatását, a muszlimok ellen irányuló gyűlöletcselekmények megelőzését, és a bevándorló hátterű muszlimok társadalmi beilleszkedésének elősegítését.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület

Az iszlám magyarországi törvényi elismerésének 100. évfordulója alkalmából, és a 2015-ben kirobbant nemzetközi menekültválság okán megváltozott politikai és társadalmi helyzetre való tekintettel, a hazai muszlimok egy csoportja létrehozta  2016-ban a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesületet.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület (MIJE) célkitűzései között találjuk a magyarországi muszlimok szabad vallásgyakorlásához fűződő jogainak érvényre juttatását, a muszlimok ellen irányuló gyűlöletcselekmények megelőzését, és a bevándorló hátterű muszlimok társadalmi beilleszkedésének elősegítését.

Mindezek megvalósítása érdekében a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület feladatának tartja a muszlimok és nem-muszlimok párbeszédének és együttműködésének előmozdítására irányuló programok szervezését, amelyek elősegíthetik egyrészt a muszlimok integrációját és békés együttélésüket a többségi társadalommal, másrészt hozzájárulhatnak a muszlimokkal kapcsolatos sztereotípiák és félelmek eloszlatásához.

A MIJE tevékenyen részt vállal a hazai muszlimokat vallási hovatartozásuk miatt érő diszkriminatív, iszlamofób esetek, gyűlöletcselekmények figyelésében és jelentésében hazai és nemzetközi fórumokon.

Mindemellett a MIJE fontosnak tartja  tudományos igényességgel bemutatni a magyarság és a muszlim népek közötti történelmi és kulturális kapcsolatokat.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület a médiában is igyekszik hallatni a hangját, legyen szó a sajtóról, vagy a közösségi médiáról. Egyesületünk 17 alkalommal adott ki MTI-nyilatkozatot, a hazai médiaorgánumok pedig többször idézték például a terrorcselekményeket vagy éppen a muszlimellenes retorikát elítélő nyilatkozatainkat.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nem kapunk külföldi, sem állami támogatásokat, az egyesület tagjainak hozzájárulása fedezi a felmerülő költségeket, a tagok pedig önkéntes alapon végzik munkájukat.

Milyen a vallásszabadság alkotmányos helyzete Magyarországon?

A vallásszabadságot Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye garantálja a VII. cikkben:

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

A XV. cikk biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, és kimondja, hogy minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelességei lehetnek:

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Az E) cikk szerint az Európai Unió joga megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. A Q) cikk kimondja, hogy Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Ezeknek az alkotmányos szabályoknak az a jelentősége többek közt, hogy az Európai Unió vagy más, nemzetközi szervezetek keretében elfogadott normák is korlátozzák, hogy mit tehet meg egy állam a polgáraival. Jogsérelem esetén akár az Európai Unió Bírósága (székhelye Luxembourg) vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága (székhelye Strasbourg) is eljárhat és kötelezheti a Magyar Államot a jogsértés megszüntetésére vagy például kártérítést is megítélhet. Ugyankkor előbb ki kell meríteni a magyar jogrendszer jogorvoslati lehetőségeit, amelyek magukban foglalják a fellebbezés lehetőségét közigazgatási szerv döntése ellen, illetve a bírósági keresetindítás lehetőségé

Mi a helyzet az iszlám vallás jogi elismertségével Magyarországon?

Az iszlám az 1916. évi XVII. törvénycikk elfogadása óta elismert vallás Magyarországon. Nem muszlim államban világszerte először ismerték el teljes jogúnak az iszlámot (leszámítva a bevett vallásoknak járó külön jogokat). Ugyanakkor muszlimok már legalább a honfoglalás kora óta élnek a Kárpát-medencében. A 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról a mellékletében felsorolja a bevett egyházakat. A Magyarországi Iszlám Tanácsot mint a törvényben nevesített bevett egyházat két szervezet képviseli: a Magyarországi Muszlimok Egyháza és a Magyar Iszlám Közösség.

Milyen büntetőjogi védelemben részesülnek a muszlimok?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 216.§-a a közösség tagja elleni erőszakot bünteti (hétköznapi elnevezéssel ez az ún. gyűlölet-bűncselekmény):

(1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 332.§ a közösség elleni uszítást rendeli büntetni:

Aki nagy nyilvánosság előtt

1. b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen

erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A gyakorlatban konkrét közösség megnevezését várja el a jogalkotó, „a muszlimok” általános említése nem ad okot a büntető norma alkalmazására. A gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó statisztikák hiányosak, magas a látencia. Magyarországi muszlimok elleni gyűlölet-bűncselekmények miatt még nem született bírósági ítélet. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) évente közzéteszi az államok és a nem-kormányzati szervezetek által közölt eseteket, amelyek megfelelnek az EBESZ gyűlöletcselekmény-definíciójának. A magyar rendőrség nem közli a jelentett gyűlöletcselekmények motivációját. Civil szervezetek 2 muszlimellenes gyűlöletcselekményt jelentettek 2019-ben. Az évente megjelenő Európai Iszlamofóbia Jelentés egyéb diszkriminatív, de a gyűlöletcselekmény-definícióján kívül eső incidenseket is említ.

Milyen egyéb jogi eszközökkel rendelkeznek a muszlimok Magyarországon?

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2:54.§-a az (5) bekezdésben kimondja:

A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti. Ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szabályozza a diszkrimináció tiltott eseteit.

A 12. § alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, valamint fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során – érvényesíthetőek. A törvény a következőkben az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységét szabályozza, amely beolvadt az alapvető jogok biztosának (ombudsman) hivatalába

Hogyan lehet végrendelkezni?

Ajánlott, hogy muszlim személy végrendelkezzen:

1) a vagyonáról;

2) a temetkezés módjáról, ideértve a hamvasztás tilalmát;

3) arról, hogy szerveit donorként ne használják fel;

4) arról, hogy holtteste boncolásához nem járul hozzá.

A magyar Polgári Törvénykönyv idevágó rendelkezései szerint:

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye (ez utóbbi olyan sürgős esetekben lehetséges, amikor nincs idő és mód írásbeli végrendeletet készíteni).

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Ez a legbiztosabb, leghitelesebb módja, hogy a végrendelet rendben legyen. Érdemes ezért megkeresni a lakóhely szerint illetékes közjegyzőt.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

1. a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
2. b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
3. c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

Ajánlott szakember (ügyvéd) igénybevétele, de egyesületünk is tud segíteni a végrendelet szabályszerű elkészítésében

Megtiltható-e a fejkendő viselése munkahelyen, középületben vagy üzletben?

Az Alaptörvény I. cikke kimondja többek közt, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,

1. a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
2. b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

A fentiek egyaránt vonatkoznak a munkáltatókra, állami szervekre, üzletekre. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme esetén többek közt az alapvető jogok biztosához lehet fordulni, de pl. a sértettek nagy száma esetén civil szervezet közérdekű igényérvényesítés keretében pert is indíthat.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy

1. a)  a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és
2. b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy az eljárás alá vont személy feltételezése szerint – rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal.

Ezek valószínűsítése esetén a másik félnek kell azt bizonyítania, hogy

1. a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy
2. b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

Ásotthalom önkormányzatának többek közt a fejkendőt és a müezzin tevékenységét tiltó rendeletét az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette, azonban ennek indoklásában a testület elsősorban arra hivatkozott, hogy önkormányzati rendeletben nem lehet alapvető jogot korlátozni. Elvileg azonban nem kizárt, hogy törvényi szinten hasonló korlátozásokat vezessenek be, ám ekkor is tekintettel kell lenni az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseire. (Különleges jogrend idején, például a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az alapvető jogok gyakorlása – egyes kivételekkel – felfüggeszthető vagy a szükségesség és arányosság követelménye által támasztott mértéken túl is korlátozható.)

Jogsérelem esetén egyesületünk jogi tanácsadással segít a megfelelő megoldás megtalálásában, az illetékes hatósághoz fordulásban, illetve az adott ügyben eljárni tudó szakember vagy egyéb civil szervezet kiválasztásában.

Elérhetőségek:

e-mail: iszlamjogvedoliga@gmail.com

postacím: 1119 Budapest, Fehérvári út 41.

website: https://iszlamjogvedo.wordpress.com/