Vajon „kell-e” a bulvár? Ennek a témának a vizsgálata és a definíciója egyaránt meglehetősen nehézkes, főképp azért, mert maga a jelenség (műfaj, stílus, trend stb.) annyi különböző társadalmi, gazdasági, kulturális, technológia és pszichológiai kérdést vet fel, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, ha valóban hiteles képet szeretnénk kapni vizsgálódásunk tárgyáról. A kérdés ma már…
Mi a public relations? Mi a marketing? És mi az újságírás? Jól tudjuk, hogy határozott különbségek vannak a fenti szakmák között, mégsem könnyű igazi határvonalat rajzolni közéjük. Leon Ostergaard írásában arra vállalkozik, hogy az említett 3 terület jellemzőinek összehasonlításával próbáljon a különbségekre rávilágítani. Írásának alapjául egy korábbi előadása szolgált, amelyet egy kommunikációs kérdésekkel foglalkozó konferencián…
A publicitás megszervezése a könyvkiadásnak az a területe, ahol a fantázia és a rugalmasság gyors és látványos eredményeket hozhat. Egy szerkesztőnek sokszor évekre van szüksége ahhoz, hogy egy alkotó ötletből kéziratot hozzon létre, míg egy pr-szakember néha már hetek múlva tapasztalhatja a könyv megismertetésével kapcsolatos kreatív ötleteinek kedvező eredményeit. Minden könyv borítója elsősorban a szemnek…
Célunk a bulvármédia és termékei, azaz – idegen szóval élve – a „tabloidok” jellegzetességeit, valamint tágabb összefüggéseit feltárni. E rövid történeti áttekintésében a nemzetközi bulvársajtó gyökereit, a műfaj eredetét mutatjuk be, a soron következő részben pedig a hazai bulvárvilág kibontakozásának lehetünk tanúi. A harmadik részben körüljárjuk a korunkban igen domináns társadalmi polémiát, miszerint kell-e nekünk,…
Azt hiszem, hogy bármi is történt Romániában 1989 végén, az megérdemli a lényegi filozófiai reflexiót. Sokan ezt „forradalomnak nevezik.” Én azt gondolom, ez egy rossz kifejezés, mivel a forradalom egy politikai kategória és számomra egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ami odaát történt, az politikai ügy lenne. Nos, bármi is történt odaát, azt a jövőben akár…
Nagyképűség és naivitás volna azt hinnem, hogy megoldást kínálhatok a jelenlegi, többnyire liberós korban lévő hazai művészet- (kultúra- és művész-) menedzselési helyzetre. Csupán reménykedni merek, hogy gondolataim, amelyek mások gondolataiban, tapasztalataiban gyökereznek, továbbgondolkodásra késztetik az olvasót, aki így könnyebben juthat el saját céljaihoz. Nem lehet elégszer leírni, hogy a kultúra áru, ha árucikk formájában jelenik meg. A vers…