Felcsút Magyarország 1600 lakosú községe, Fejér megyében. Polgármestere korábban Mészáros Lőrinc (2018-ig, A Szerk.), és Orbán Viktor miniszterelnök – többek közt itt is – rendelkezik egy lakóhellyel. Mészáros 2010-ben még csak egy egyszerű fűtésszerelő volt, de abban az évben jött a fordulat, Orbán újra miniszterelnök lett. (Előzőleg, 2002-ben elvesztette a választásokat). Orbán azonnal akcióba lendült: megalapította a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát a fiatal tehetségek támogatására, és Mészáros már 2011-ben polgármester lett. (Jürgen Roth −Az új keresztapák című könyve alapján készült cikksorozat 5. része).
A stróman
Orbán, miután megnyerte a 2010-es választásokat, felépíttetett egy 3000 férőhelyes stadiont az Akadémia mellett. A fővállalkozó a „Mészáros és Mészáros GmbH” lett. Az „atlatszo.hu” portál szerint Mészáros cégének osztaléka a 2010-es nulláról 1,27 milliárd forintra (409 millió euróra) emelkedett 2013-ra. Ezt úgy érhette el, hogy építőipari cégei szinte kizárólag közbeszerzési szerződésekből élnek, amelyeknek kiírási feltételei általában őrá szabottak. Mezőgazdasági területeihez átláthatatlan módon jutott hozzá – gyakran a kis földművelőket és pásztorokat, akik korábban ezeket a földeket használták, egyszerűen elüldözték.
Eközben Mészáros már egy szállodalánc tulajdonosa, és Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. 2016 tavaszán családi cégének sikerült újabb EU-s közbeszerzést megnyerni. Ezúttal Izsákon építhettek általános iskolát – 3 milliárd forintért. De Orbán barátjának ambíciói itt nem álltak meg. Egy szállodát is megvásárolt Balatonalmádiban, és tárgyalásokat folytatott a Hunguest hotellánc megvásárlásáról.
Az egyik szállodában, az egerszalóki Saliris Resortban Orbán lányának, Rachelnek a neve is felmerült esetleges tulajdonosként. A magyar oligarcha médiatulajdonos is. A „Heti Válasz”-nak így beszélt sikerei titkáról: „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye”. Csak 2016-ban 800 millió eurót kapott közbeszerzési szerződések elnyerése útján. Ebben az évben megszüntették a Népszabadság napilapot, gazdasági okokra hivatkozva, és a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Group Nyrt. megvette a napilap kiadóját. Ezzel sikerült elhallgattatni egy újabb, Orbánnal szemben kritikus médiát.
Sokan úgy vélik, hogy Mészáros valójában Orbán – aki hivatalosan kormányzati beosztása miatt nem folytathat üzleti tevékenységeket – egyik strómanja. Ezt persze Orbán tagadja, és nem is bizonyítható.
Gyanús ügyletek
Keller László szerint, aki 2002 és 2004 között közpénzügyi államtitkár volt:
„Még ha az Európai Csalás Elleni Hivatal OLAF vizsgálatot is indítana, a magyar ügyészség soha nem reagálna erre. A MOL részvényeiről van szó, amelyeket orosz vállalatoknak értékesítettek. Egy orosz bank megvásárolta, majd az Orbán kormány visszavásárolta a részvényeket. A magyar állam által fizetett ár aránytalanul magas volt. Az irreális nyereség egy része Orbán barátainál landolt. De ezt persze nem tudják bizonyítani. Mindenesetre a visszavásárlásnak egyáltalán nem volt értelme.”
A kormány csak 2016-ban mintegy 2,4 milliárd euróval (735 milliárd forint) finanszírozott „haszontalan luxusprojekteket”, mondta az LMP frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet. A lista tetején állnak a Fidesz-barátok részére nyújtott összegek az új sport- és labdarúgó-stadionok, és új múzeumok építésére a budapesti Városligetben, melynek egyfajta kulturális centrummá kell átalakulnia.
2016 decemberében újabb, cca 1,5 milliárd eurót fektetett be az Orbán-kormány az ilyen és hasonló projektekbe a kiegyensúlyozott költségvetés érdekében – legalábbis nominálisan –, és a hiányt ezzel több, mint két százalékra nyomta le. Schmuck szerint 2017-re további 1000 milliárd forintot (3,21 milliárd euró) tartalékolnak hasonló projektek számára. Mindez egy olyan országban, amely messze elmarad Szlovákia, vagy Lengyelország – melyek a térségben összehasonlíthatóak Magyarországgal – gazdaságának GDP növekedésétől, és katasztrofális hiányosságokkal küzd az oktatásban és az egészségügyben. Mindehhez még ott van az uniós források átirányítása, jobban mondva elsikkasztása, ami mára a magyar gazdasági rendszer részévé vált. Milliárdok kerültek a baráti cégek és strómanok kezébe.
Az eu-s kifizetéseket többször felfüggesztették, de végül mindig folyósították az összegeket. A német Siemens cég neve mindig felmerült, már abban az időben is, amikor Orbán még nem volt kormányfő, amikor még nem épült ki az intézményesített és központosított korrupció. Hatalmas korrupció és csalás történt a 4-es metró budapesti építése során. Bár csak 7,34 kilométer hosszú, tíz állomással, Európa második legdrágább metrója lett. Az OLAF 104 oldalas 2016. decemberi vizsgálati jelentése (zárójelentés Nr. OF / 2012/0118 / B4) a 2007–2013-as időszakot érintő korrupciós ügy négyéves vizsgálatának eredménye, és eszerint legalább 600 millió eurós kár érte az európai adófizetőket. A zárójelentés 14. oldala a „Siemens-üggyel” és a korrupció gyanújával foglalkozik. A német és a magyar ügyészek egyaránt megkapták a jelentést, mely bizonyítékokat tartalmazott a különböző tanácsadóknak és médiacégeknek kifizetett összegekről, és a tanúk ezzel kapcsolatos vallomásairól.
Ezt követően az OLAF és a német hatóságok 2009. január 28-29-én megállapodtak abban, hogy az OLAF ideiglenesen felfüggeszti az EU által finanszírozott projektekre vonatkozó további vizsgálatokat Magyarországon. Ennek eredményeképpen az OLAF jelentés 15. oldalán rögzítettek szerint a német ügyészség továbbra is vizsgálja a Siemens által aláírt egyéb szerződéseket, de a budapesti 4. számú metróvonal szerződéseit nem, pedig a jelentés 90. oldala olyan súlyos megállapítást tartalmaz, mely szerint érdekkonfliktusok esetén nagy összegeket fizettek politikai döntéshozóknak, vagy a pályázatokat elbíráló személyeknek.
Magyarországon az új kormány is keveset tett azért, hogy a korrupciós botrány miatt büntetőeljárás induljon.
Mondok József (1956-2020, a Szerk.), a 6000 fő lakosú Izsák község fideszes polgármesterének tevékenysége jól mutatja, hogy mennyire biztonságban érzi magát a távoli Brüsszel felügyeleti hatóságaival szemben.
Az 1998-tól hivatalban lévő Mondok nemcsak a jövedelmező dohánykereskedelmi engedélyek egyikét kapta meg, hanem családjával a környék egyetlen benzinkútját is üzemelteti, valamint a „Master Hunter” lovasszövetség alelnöke a helyi vadászklubban, és mezőgazdasági területe is van. Vadászházának felújítása, bővítése céljából, és egy üdülő létrehozásához a Mondok Kft. uniós finanszírozására pályázott. Mondok József a helyi választási bizottságban ül, amely döntést hoz az ilyen ügyekben. 112.500 euró uniós támogatást kapott. Amikor elkészült a giccsesen berendezett, vadásztrófeákkal ellátott vadászház, akkor ugyan Izsák honlapján megjelent, de itt mégsem lehetett szobát foglalni, mert Mondok József inkább beköltözött.
Az index.hu független portál újságíróit érdekelték ezek a dolgok. Megtudták, hogy üzleti koncepcióját Somogy megyében is megvalósította, ahol ugyanúgy építtetett egy házat Karádon, amely második lakóhelyként szolgált. Ehhez 150.000 eurós uniós forrást használt fel. Az Index levonta a következtetést: egy jól szervezett csalásról van szó, és ezt nem ellensúlyozza a túlterhelt és nem megfelelő kompetenciával rendelkező brüsszeli bürokrácia.
A Gaith Pharaon-ügy
A szaúdi-milliárdos, Ghaith Pharaon ügye – aki jövedelmező ügyleteket bonyolított Orbán környezetében, és akit az FBI és az Interpol is körözött –, sem okozott semmilyen felháborodást, pedig az 1990-es években a Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbankban (BCCI) betöltött szerepe miatt több mint 15 évig az első 10 legkeresettebb bűnöző között volt nyilvántartva az FBI listáján.
A bank tőkéjének legnagyobb része Abu-Dhabi Emírség sejkjének tulajdonában volt. Kábítószer-kereskedelem, fegyverbeszerzés vagy terrorista pénz, a londoni székhelyű bank – amit mellesleg Luxemburgban jegyeztek be holdingként–, egy üzletet sem tekintett mocskosnak, a szervezett bűnözés bankjává vált. Segítséget nyújtott továbbá a dél-amerikai, afrikai és ázsiai államelnökök számára, hogy a nemzeti vagyont biztonságos külföldi országokba menekíthessék. Egy példa a sok közül: az egykori kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar kábítószer kereskedelemből eredő pénzét is a bankon keresztül mosták tisztára. Amikor Musullulu török drogbáró, a szicíliai Cosa Nostra fő heroinszállítója Zürichben élt, több számlája volt a BCCI leányvállalatánál, a Banque de Commerce et Placement-nál. Egy francia parlamenti jelentés szerint Ghaith Pharaon az iszlamista terroristák által használt pénzügyi hálózatokban is ügyködött. Mindezek ellenére zavartalanul élhetett és üzletelhetett Budapesten. 2017 januárjában halt meg, de még életében, amikor egy drága ingatlant megvásárolt Budapesten, mégpedig Orbán Viktor veje segítségével, a magyar Belügyminisztérium nem emelt semmiféle kifogást. A belügyminiszter nyilván semmit sem tudott hírhedt vendégéről, aki ellen mellesleg nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A belügyminisztert – állítólag – a kilencvenes évek közepén, amikor rendőrfőkapitány volt, egy orosz maffiavezér rendesen megfizette, így minisztériumának viselkedése több, mint érthető.
Századvég
Egy magas rangú adóellenőr már 2013-ban elárulta, hogy sok vállalat az adóeurók százmillióit kerüli el, mert ezek politikai védelmet élveznek. Ennek következtében az Egyesült Államok kormánya 2014-ben Orbán hat közeli munkatársát korrupció miatt feketelistára helyezte, és megtagadta tőlük az Egyesült Államokba való belépést. Ezek között volt az adóhivatal vezetője és a Fidesz egyik pártalapítója, Vida Ildikó, valamint Orbán egyik tanácsadója és más vezető tisztviselők. Vida adó-milliárdokat spórolt meg egyes vállalkozóknak, ugyanakkor a nem kívánt versenytársakat zaklatták, megbírságolták. Állítólag a beutazási tilalommal sújtott személyek közül hatan csúszópénzt követeltek az Egyesült Államok legnagyobb vállalataitól, melyért cserébe ezeknek a vállalatoknak adókedvezményeket ígértek.
Ez a pénz nem a tisztviselők zsebébe került, hanem a Századvég Alapítvány számlájára, amely több szálon is kapcsolódik az Orbán kormányhoz. Az alapítvány honlapjának fotógalériájában Orbánt Viktort nagyon gyakran megcsodálhatjuk. A Századvéget 2010-ben, a Fidesz hatalomra kerülésének évében hozta létre Giró-Szász András politológus (2011- 2015 között az Orbán kormány szóvivője). 2013-ban a Századvég megvásárolta a korábban még valamennyire független Napi Gazdaság Kiadót.
Senki sem tudja pontosan, hogy mekkora összegek áramlottak a Fideszhez a Századvég Alapítványon keresztül. Másrészt az Alapítvány több millió eurót kapott, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanácsadási szerződések díjaként fizetett ki.
A Századvég Alapítvány vezérigazgatója Fürjes Balázs, aki egyben a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa, azaz a fővárosban folyó jelentős beruházások felelőse. Természetesen a döntések Orbán kedvencei javára születnek meg.
Stumpf István a Századvég alapító tagja. Miniszter volt az első Orbán-kabinetben, és 2011-ben alkotmánybírói rangra emelték, bár hiányzott az ilyen magas beosztáshoz szükséges jogi tapasztalata.
**
A cikksorozat fordítója Judith Waldvogel-Bencze, szerkesztő: Róbert Katalin
**
A cikksorozat eddig megjelent részei
1. Autoriter uralkodók és maffia-klánjaik
2. A maffia útja a kormányhatalomig
