A külső pr (Külső kapcsolati rendszerek) & Adományozás (Donatio) & Ágazati kapcsolatok (Industry Relations) & Arculat kialakítása és fejlesztése & Befektetői kapcsolatok (Investor Relations) & Belső pr (Internal Public Relations) & Kiadói kapcsolatok & Kisebbségi kapcsolatok (Minority Relations) & Kommunikáció & Kormányzati kapcsolatok (Government Relations) & Közkapcsolatok (közösségi kapcsolatok) & Kutatások & Lobbytevékenység (Lobbying) & Médiakapcsolatok (Media Relations) & Menedzsmenti kapcsolatok (Ownership Relations) & Munkatársi kapcsolatok (Employee Relations) & Önkormányzati kapcsolatok (Municipality Relations) & Pénzügyi kapcsolatok (Financial Relations) & Pénzügyi szervezeti kapcsolatok (Financial Institutional Relations) & Szakmai kapcsolatok (Professional Relations) & Szerkesztőségi kapcsolatok & Szervezeti külső pr (Corporate External Public Relations) & Szolgáltatástámogatási pr (Product Public Relations) & Támogatás (Aid) & Társadalmi nyilvánossági kapcsolatok (Public Affairs) & Társadalmi ügyek kezelése (Issue Management) & Tulajdonosokkal való kapcsolatok (Shareholders Relations) & Újságírói kapcsolatok & Ügyfélkapcsolatok (Consumer Relations) & Válságkommunikáció hírei, ezekkel a szakterületekkel kapcsolatos különféle műfajú írások.
Az újságírók és a péeresek közti viszonyt vizsgálta a SAKKOM Interaktív pr ügynökség friss kutatása. Az eredményekből többek közt kiderült, hogy a jó pr-szakember három legfontosabb tulajdonsága a segítőkészség, a gyorsaság és a rugalmasság. Az újságírók szemét egyébként elsősorban a „leg”-gel kezdődő szavak szúrják. Ma már nem szerencsés leírni egy sajtóanyagban vagy vállalati weboldalon…
A pr-kampányok mérésének, értékelésének fontossága csökkent két év alatt: míg 2012-ben tízből hét embernek nagyon fontos volt, addig idén már csak öt válaszadónak – derült ki a PR Herald online kutatásából, amely a hazai pr-ügynökségek körében mérte fel a pr-méréssel, -értékeléssel kapcsolatos attitűdöt, viselkedést és gyakorlatot. Míg a pr-mérés fontosságát firtató kérdésre 2012-ben – a…
„Hosszú lett a szövetségért tenni akarók listája a tisztújítás előtt” – mondta a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) decemberben megválasztott új elnöke. Lakatos Zsófia, aki a Hill+Knowlton ügyvezetői pozícióját is betölti, a PR Heraldnak adott interjújában egyértelműsíti, hogy a szövetség nyitást hirdet a szakmáért tenni akarók előtt. Az új elnök velünk osztja meg először azt,…
A public relations – ellentétben egyes túlzó állításokkal – nem „művészet” és nem „tudomány”. Valójában sokoldalú ismereteket feltételező, erőteljes személyiségjegyekkel rendelkező emberek által gyakorolt, viszonylag fiatal, dinamikusan fejlődő szakma és ahhoz kapcsolódó szemléletmód. Ennek a foglalkozási ágnak a művelőit gyakran illetik a legkülönösebb metaforákkal: „üzenettervező és imázs-szabász”. „Önkéntes mediátori bűnbak”. „Kommunikációs szellemi tréner”. „Etikai és…
Szakmai szabályzat
A pr-szakma Etikai Kódexe az alábbi elvekre épül: a lojalitás, az igazság és a tények feltétel nélküli tisztelete, a titoktartás és az őszinteség, a korrupció tilalma, a társszakmák egyenrangúsága, a goodwill és a reputáció szabályai, az átláthatóság (transzparencia) elvei, a manipulációk tilalma, az összeférhetetlenségi elvek, a közérdek és a közszolgálat kívánalmai, a minőségi kommunikáció, és a Tudatos felelősségvállalás. Az alábbi összeállításunkban vázlatosan megkíséreljük részletezni, hogy az előzőekben felsorolt elveknek miben áll az érdemi jelentése a mindennapi gyakorlatban. (A Szerk.)
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak, vagy egy adott jel (például nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását. A filozófiában, logikában, és általában a tudományokban, a „definíció”, avagy „meghatározás” szót ennél szűkebb értelemben használják, inkább csak a gyakorlatban használt szakkifejezések és fogalmak tudományos igényű meghatározását jelenti. Az alábbi összeállítással az a célunk, hogy a public relations szakma képviselői által…