Sri Lanka európai szemmel nagyon különös ország, ahol a repülőtéren száris alkalmazottak lebegnek a leggyönyörűbb pasztellszínekben, és az elnök hatalmas képe fogad premier plánban, mintha azt jelezné: „na lám, az ÉN országomba érkeztél”, pedig az ország az övék, a többieké. Ez a sziget ugyanannyira Ádámé is, aki amikor kiűzetett a Paradicsomból, rátalált egy legalább…
A „politikai zanza” úgy jött létre, hogy egyes dél-amerikai és új-guineai törzsek tagjai a lehető legkisebbre zsugorított emberi fejeket (az egykori újságolvasókat!) spájzolták, s éveken át kedvtelve nézegették (a 2/3-dal) legyőzött ellenségük kiszáradt testrészeit. Karinthy Frigyes az írott szövegek zsugorítását nevezte így el, szerinte a zanza olyan közlemény, ami néhány mondatban, ostobán leegyszerűsítve foglal össze…
Egy országimázsfilm margójára
Az ARC Óriásplakát Kiállítás egyik szlogenje volt: „Fikázni könnyű, alkotni nehéz”. A reklámkészítés olyan, amihez mindenki ért. Az országépítés szintén. Na és ha ezt a kettőt összekötjük… Nem meglepő, hogy hány és hány embernek van véleménye a „Hungary – World of Potentials” című új Magyarország imázsfilmről. Írta és rendezte: Mészáros Isti, zene: Jorgosz & Lepe (Balkan Fanatik), ének: Kovács Nóri, a Muzsikás Együttes „Repülj, madár, repülj!” című számának felhasználásával. Elég csak megnézni az index.hu-n a commentek számát. (2010. december 24-én, 6:30 h-ig 447 hozzászólás.) Először is le kell szögezni: ezt a filmet is ki kellett találni, leforgatni, vágni, stb., ami nem kis munka, így mindenképp főhajtást érdemel, aki részt vett az alkotás bármely fázisában. Ahogy Kerekes Szilárd írja „egy csomó dologba bele lehetne kötni, de kritizálni mindig egyszerűbb”.
Ha igaz az a hír, hogy központilag és államilag a tantermekben is kamerákat akarnak felszerelni az iskolai erőszak visszaszorítására, akkor mindez beláthatatlan utakra löki a magyar oktatást. Az egy dolog, hogy a gyerekektől és a tanároktól is elveszi a biztonságérzetet, hiszen állandóan ők lesznek a fehér egerek, akiket kamerán át figyelnek. A tantermekben felszerelni tervezett…
Megkívántam a lekvárt. A nagy események mindig kicsikkel kezdődnek. A kicsik is. A nagyszekrény tetején tartom a lekvárokat, behoztam egy széket, felálltam rá, levettem egyet, megettem. És, mint rendesen, a nap leírta égi pályáját. A félhomályban pedig – az ún. kutya és (az ún.) farkas közt – olykor szokatlan dolgok történnek. Most például a szobában…
(A sorozatnak, melynek része e történet is, két főszereplője a férfi és a kisfiú, egy bizonyos „kis Frank”. Hogy a férfi miféle alak, azt az olvasó gyorsan meg fogja érteni; talán az az egyetlen erénye, hogy szereti a kisfiút – biztos forrásból tudjuk, hosszú éjszakákon át szokott töprengeni, ki is lehet az. Efféléket gondol: „Egy…
