Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír TV ‘Magyarország élőben’ című műsorának 2019. április 22-i adásában (a jelen cikk alján linkelt videóban) a 14. és a 17. percek között számos állítást fogalmaz meg az iszlámmal kapcsolatban, melyek részben kiegészítésre, részben kiigazításra szorulnak.
Az alábbiakban néhány fogalom tisztázására törekedve megvizsgáljuk az erősen vitatható miniszterelnök-helyettesi kijelentéseket.
Semjén Zsolt kifejti, hogy „az iszlám a világot 2 részre osztja”, a dár al-iszlám és a dár al-harb területére, és „az iszlám maga is behódolást jelent”, tehát ahol megjelenik az iszlám, ott bevezetik a saríát, azokra is, akik nem muszlimok, mert a biblikus hagyománnyal ellentétben „az iszlámban nincs lelkiismereti szabadság”, hanem mindenkinek előbb-utóbb muszlimnak kell lenni. Noha nagy civilizációnak tartja az iszlámot, szerinte az iszlám nem lehet része az „európai identitásnak”, hiszen az európai identitás fölfogható úgy is, mint az iszlám elleni védekezés, és a magyar identitásnak is lényeges eleme, hogy több száz éven át harcolt az ország az iszlám ellen.
1) Kezdjük az iszlám szó jelentésével. Az sz-l-m gyökre visszavezethető szó Isten akaratának való alávetést, az abba való megnyugvást jelenti, tehát nem más emberek alávetésére utal, hanem az egyén önkéntes behódolása Istennek.
2) Az iszlám vallás alapvető tanításait a Mohamed Prófétának (élt: 570-632) Gábriel angyal segítségével kinyilatkoztatott Korán, és a prófétai szunna, vagyis Mohamed Próféta cselekedetei, példamutatása, parancsai tartalmazzák. A Koránt már a Próféta életében lejegyezték, sokan memorizálták, az úgynevezett hadíszokat (közlések), melyek egyfajta történelmi anekdoták, történetek a Prófétáról, viszont később kezdték összegyűjteni. Ezek hitelességével kapcsolatban kételyek merültek föl, ezért a muszlim tudósok kidolgozták a hadísztudományt, melynek keretében kritikus vizsgálat által eldönthető egy hadísz hitelessége. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs teljes konszenzus ezeket tekintve. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bárki bármit úgy értelmezhet, ahogy akar. Az értelmezés tudományának, módszertanának is megvannak a szigorú szabályai, és bár itt is különböző iskolák alakultak ki, de abban lényegében minden mérvadó tudós mindig is egyetértett, hogy ártatlanok megölése bűn, és nem lehet a vallást sem rákényszeríteni másokra. Természetesen a történelem során találunk sajnos nem egy példát arra, amikor a fenti elveket nem tartották be, de az iszlám vallás alapját képező, isteni kinyilatkoztatást tartalmazó Korán és prófétai Szunna egyértelmű abban, hogy nincs kényszer a vallásban. Ezt több Korán-vers is hangsúlyozza, különféle megfogalmazásokban. Ezenkívül semmilyen vers nincs, ami a hit másokra kényszerítését írná elő, és a hiteles történetek közül egy sem számol be arról, hogy Mohamed Próféta bárkit is a kard élénél fogva kényszerített volna a vallásra.
A lelkiismereti szabadság tehát az iszlámban is adott, így ha Semjén Zsolt ezt tekinti a biblikus hagyomány differentia specifica-jának, megkülönböztető jegyének, akkor nyugodtan fölveheti a kánonba az iszlámot is, különösen, hogy az iszlám elismeri a korábbi kinyilatkoztatások isteni eredetét, így a zsidók és a keresztények valójában megtarthatják vallási autonómiájukat egy muszlimok által irányított országban is, bizonyos feltételekkel.
3) A saría azt az életutat jelenti, amit egy muszlimnak követnie kell. Eredetileg vízhez vezető ösvényt jelent, vallásos kontextusban az Istenhez vezető, a Neki tetsző utat jelenti. Hogy mit kíván meg Isten (arabul Allah), az a Koránból és a Szunnából ismerhető meg. A szabályok alkalmazásakor viszont fölmerülhetnek gyakorlati kérdések, így a vitás helyzetekre különböző értelmezések, megoldások születtek, ahogy az lenni szokott. Egyes alappillérek (pl.imádkozás, böjtölés) viszont annyira egyértelműek, hogy ezeket lényegében senki nem kérdőjelezi meg, legfeljebb egyes részletkérdésekben van különbség. Amennyiben viszont az a Korán és a Szunna alapján bizonyítékokkal alátámasztható és megfelel az értelmezési kereteknek, nincs akadálya, hogy egy muszlim válasszon, hogy melyik értelmezést követi. A terrorizmus és az öngyilkos merényletek viszont kívül esnek ezeken a kereteken, jellemzően a terroristák nem is ismerik a Koránt, sem az értelmezés módszereit, hanem önkényesen próbálják meg átértelmezni a szöveghelyeket úgy, hogy az az aktuális politikai céljaiknak rendelődik alá.
Maga a saría viszont – mint az isteni parancsolatok összessége -, nem törölhető el emberek által, tehát nincs olyan se, hogy azt valahol bevezetnék. A saría a muszlimokra mindig mindenhol érvényes. Ennek megfelelően egy muszlimnak például egy keresztény országban is kötelező imádkozni. Ha nem tudja gyakorolni a vallását, akkor nincs följogosítva arra, hogy fölrobbantsa magát és másokat, vagy a vallását másokra kényszerítse. Ha nem lehetséges békés módszerekkel elérni, hogy a társadalom lehetővé tegye a szabad vallásgyakorlást a muszlimoknak, akkor ha lehetséges, emigrálni kell egy olyan országba, ahol a muszlimok vannak többségben, illetve szabadon gyakorolható a vallás. Ezzel együtt természetesen az iszlám megengedi az önvédelmet, de nem az önkényes megtorlást. Mivel az Európai Unióban lényegében biztosított a vallásszabadság és működnek a rendvédelmi szervek, nincs elvi akadálya a békés együttélésnek. Ez csak akarat kérdése. Ha Semjén Zsolt nem akar muszlimokkal együtt élni, az az ő döntése, de nem vagyunk a múlt bilincseibe zárva, hogy korábbi ellenségeskedések határozzák meg a jelenbeli egymáshoz való viszonyunkat.
4) A fentiekre tekintettel, kiemelendő, hogy a dár al-iszlám és a dár al-harb megkülönböztetése nincs benne sem a Koránban, sem a Szunnában. Ezt később muszlim tudósok dolgozták ki, de hozzáadtak egy további kategóriát, a szerződések földjét (dár al-ahl/dár al-szuhl), és lényegében minden ország, ahol muszlimok békében élhetnek, így az EU és Magyarország is, ilyennek tekinthető. Egyébként pedig a középkori realitásokat tükröző kategóriák nem feltétlenül hasznosak napjainkban, így nincs sok értelme ilyen felosztásokban gondolkodni, különösen, hogy a muszlimok is különböző nemzetállamokban élnek szerte a világon.
5) A földrajzi Európának részét képezi Törökország területének egy része, vagy például Bosznia is, tehát muszlim többségű területek, ha tetszik Semjén Zsoltnak, ha nem. Ráadásul a Kárpát-medencében, már a honfoglalás előtt is éltek muszlimok, és a honfoglalást követően is, persze ezek a muszlimok később jellemzően asszimilálódtak, hol békés úton, hol erőszak hatására. Különösen megdöbbentő, hogy Semjén Zsolt erről nem tud, vagy nem érdekli, az pedig egyenesen aggasztó, hogy a mórok kiűzését az identitását meghatározó elemnek tartja.
A több százéves iszlám elleni harc narratívája is fals, hiszen az európai keresztény államok, illetve felekezetek egymással ugyanúgy harcban álltak, mint mondjuk az oszmánokkal, a nemzetek és gyarmattartók közti, világháborúkba torkolló ellenségeskedésről nem is beszélve. Ráadásul a középkori identitás teljesen máshogy rétegződött, elég például arra gondolni, hogy zsoldosok pénzért bármelyik fél oldalán harcoltak, ha úgy adódott. A Török Birodalom soraiban is harcoltak magyarok, például a Habsburgok ellen. Ráadásul ugyanez a Török Birodalom fogadta be az elbukott szabadságharcok emigránsait is, arról nem is beszélve, hogy a Török Birodalom az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt Nem mintha nosztalgiával, túlromantizálva kéne erre a korszakra tekinteni, de érthetetlen, hogy Semjén Zsolt és mások miért az ellenségeskedés narratíváját teszik magukévá a megbékélés helyett? Miért jó a feszültségek szítása, a gyűlölködés fenntartása? Tényleg ettől érzi magát valaki biztosabbnak az identitásában? Reméljük, nem.
6) Végezetül tegyük hozzá, hogy egyébként Semjén Zsolt egyes állításaival egyet lehet érteni, a fentiek ellenére is: így pl. azzal, hogy kívánatos lenne, hogy mindenki boldogulni tudjon a szülőföldjén. Ehhez viszont nem járul hozzá a semjéni – az ellenségeskedést hangsúlyozó – narratíva. De tegyük hozzá, hogy a Fischl Vilmos által zsidó-keresztény-muszlim identitásnak nevezett új európai identitás is fenntartásokkal kezelendő. Egyrészt Európa egy kontinens, és bár retorikailag jól hangzik, de egy kontinensnek nincs identitása. Embereknek van identitása, amely sokféle elemből tevődik össze, kevert hatásokból táplálkozik, és folyamatosan változik az egyén életén belül is. A vallás az identitásnak csak egyik eleme. Lehet, hogy sokaknál a legfontosabb, de nem mindenkinél. Ráadásul Európában nem csak zsidók, keresztények és muszlimok vannak, így a más vallásúak kirekesztőnek érezhetik az ilyen jelzőket. Persze örvendetes, hogy valaki elismeri, hogy az iszlám és a muszlimok is az európai történelem és jelenkor részesei, de ez valójában a történelmi valóságból következik, illetve a vallásszabadság jogállami biztosítékából, és nem egyes emberek identitásából, vagy abból, hogy ki mit tekint az identitása részének éppen aktuálisan. Az is nyilvánvaló, hogy egy személy vagy zsidó, vagy keresztény, vagy muszlim, vagy más vallású, de mindegyik egyszerre nem lehet. Az pedig,, hogy a társadalom többsége valamilyen valláshoz kötődik, nem jelenti azt, és nem kell, hogy azt jelentse, hogy a más vallásúak, a kisebbségek kirekesztődjenek a politikai közösségből. Így például a választójog vallástól független, ahogy a többi szabadság és jog is elvileg mindenkit megillet bőrszíntől, nemzetiségtől, nemtől, vallástól… stb. függetlenül. Ez viszont nem mindig és nem mindenhol volt magától értetődő, de a mai Európában mindenképpen az, és ez jó lenne, ha így is maradna, sőt kiteljesedne még inkább. Ez nem lehet annak függvénye, hogy éppen hányan vallják magukat ilyen vagy olyan identitásúnak. Ne csináljunk vallási identitási kérdést valamiből, ami egyébként nem az. Mindenki nyugodtan megőrizheti identitását, ugyanis senki identitása nem lesz több vagy kevesebb attól, ha másoknak más az identitása. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárkit és mindenkit az EU területére korlátozás nélkül be kell engedni, de nem azért, mert ez veszélyeztetné bárkinek is az identitását, hanem az kell legyen a kiindulópont, hogy valaki betartja-e a jogszabályokat, melyek mindenkire vonatkoznak identitástól függetlenül. Ha valaki szemetel az utcán, az tahóság és szabálysértés, mindegy hogy mi az identitása az illetőnek. Semmivel sem jelent a muszlimok identitása nagyobb fenyegetést másokéra, mint fordítva. Mindenki maga eldöntheti, hogy ellenségeket akar gyártani, vagy sem. Ez az egyéni felelősség kérdése, melyet mind az ábrahámi vallások, mind a modern jogállamok vallanak. Kollektív alapon nem lehet másokat megítélni, egy vélt identitás alapján.
Aki ezt teszi, az valójában nem ismeri egyiket sem.
A Hír TV ‘Magyarország élőben’ című műsorának 2019. április 22-i adásában (az alábbiakban linkelt videóban) a 14. és a 17. percek között szerepelnek az erősen vitatható miniszterelnök-helyettesi állítások.) :