Öltözködés, divat

A szereplők öltözködése nagyban kifejezi személyiségüket, így ezzel is egy közvetett jellemzést kapunk róluk. Géza, a család feje ingben, (feltehetően) kötött mellényben és csíkos nadrágban szokott megjelenni, a polgári viselet megszokott darabjaiban. Géza balgasága által áttételesen a polgári réteg kigúnyolása a cél. Felesége rózsaszínű otthonkája védjegyévé vált. Ebben megfigyelhető az egyszerűség és a praktikusságra való törekvés, amely szocialista világnézet kifejezőjévé válik.

„A dolgozó nőnek természetesen más ruhadarabokra van szüksége a mindennapi életben, mint a »dísznők«-nek. A modern tervezőművésznek (…) az a feladata, (…) hogy millió és millió nő számára tervezzen szép és praktikus ruhákat, amelyek az élet, az otthon, a munka, a sport és az ünnep alkalmainál szolgálják a millió és millió dolgozó asszony igényeit.” – írja 1947 végén a Magyar Divattervező Művészek Szakszervezete (F. Dózsa, 1991).

A fenti idézet jól érzékelteti, hogy a női divattervezés határozottan elutasította a ruha dekoráló szerepét, mert az „öncélú divatozás” elvetendő burzsoá, kispolgári szokásnak számított.

Kivételes esetekben azonban ők is előveszik az ünneplőruhát. Az első évad Autó-tortura című részében, a kecerakoncai rokonokhoz készül esküvőre a család. Az első képkockán Paulát láthatjuk, amint a tükörben végzi az utolsó simításokat ruházatán. A megszokotthoz illően, most is rózsaszínben van. Szoknyája térdét fedi, női kosztümfelsője alatt fodorral gazdagon díszített fehér ing. Ami a legfeltűnőbb, az a már az akkor is ódivatúnak számító fehér kalap. Ruházatát egy hozzá találó kéziretikül, virágos fülbevaló és fehér kesztyű egészíti ki, biztosan egy régi nyugati divatlap borítóján látott hasonlót. Géza szokásos csíkos nadrágjában, barna zakóban készül a lakodalomra. Piros mellénye tipikusan kispolgári darab, sőt, csokornyakkendőt is tett erre a különleges alkalomra. Két cipője két külön párból származik, amit felesége szóvá is tesz, de csak ezekben marad az egész epizód ideje alatt.

A gyerekek öltözködése külön említést érdemel, mint ifjúsági divat. Aladár még túl fiatal ahhoz, hogy az öltözködésben is megjelenő, a serdülőkre jellemző lázadás jeleit hordozza. Minden bizonnyal azt vette fel, amit a szülei adtak rá, egy klasszikus, nadrág-ing-mellény kombinációt visel az ünnepi alkalomra. Kriszta a hippi nemzedék megtestesítője. Farmernadrágot hord övvel átfűzve, fekete póló, sőt, nyakában egy kendő is van. Így az édesanyja teljesen joggal hasonlítja viseletét egy „marhapásztorlányéhoz”. Engedve a szülői utasításnak, átveszi a piros ruháját, ami egy sokkal kislányosabb külsőt kölcsönöz neki.

Szórakozás, szabadidő

A szocialista világszemlélettel szöges ellentétben állt az idő nem munkával való eltöltése, vagy legalábbis nem azzal kapcsolatos tevékenységgel. A Kádár-féle rendszer ezen a téren is enyhülést jelentett. A rendelkezésre álló szabadidő általában kulturális tevékenységgel telt. A fővárosiak körében a legnépszerűbb szórakozási lehetőség a mozi volt. Az értelmiségi réteg a mozilátogatás után színházat, olvasást, hangversenyt és operettlátogatást jelölte meg egy 1945. novemberi közvélemény-kutatás szerint. A munkások sportoltak, olvastak vagy színdarabokat néztek a már említett mozizás mellett. Sokan voltak azonban, akik semmit nem jelöltek meg. A lista még kiegészül a rádiózással és a baráti látogatásokkal (Valuch, 2005).

Mézgáék is szeretik szórakozással tölteni az időt. Jelen vannak családi programok és egyéni hobbycselekvések. A család általában testületileg megy színházba, operába vagy moziba. Mivel anyagi kereteik ezt ritkán engedik meg, nem is nagyon élnek ezzel a lehetőséggel. Az Akerkiter részben Géza az operába bekövetelőzi magát mint az est sztármeghívottja. Természetesen balul sülnek el a dolgok: a végén a közönség megkergeti és a jegyek árát igényli vissza. A családapa több epizódban is horgászással tölti idejét kikapcsolódásként – ételszerzésnek nem lehetne nevezni, mert a balga férj sosem fog semmit. Délután munka után a fotelben szeret henyélni, újságot olvasni és szivarazni.

Feleségéről nem sok egyéni kedvtelést tudunk meg. Sokszor köt, de leginkább a háztartást rendezi. A családi megmozdulásokban azonban részt vesz, sőt sokszor ő kezdeményezi. Kriszta tipikus tinédzserlány. A tanulás nem igazán köti le szabadidejét. A zenét kifejezetten kedveli. Többször láthatjuk, amint a magnóján hallgatja a legújabb rock ‘n’ roll slágereket. Ezen felül gitározik, mikor milyen sikerrel: van, hogy pár akkordot próbál lefogni de az is fülsértően szól, de van mikor egész ügyesen pengeti a húrokat.

A család negyedik tagja a tudománynak él, a közös eseményeken csak felsőbb nyomásra hajlandó részt venni. Láthatjuk, hogy minden apró szabadidejében bütyköl valamit, legyen az meteorológiai léggömb, tükörrendszeres mini-naperőmű vagy a legismertebb alkotása, a jövővel kommunikálni tudó rádió.

Láthatjuk, hogy Aladár kivételével a család egy teljesen átlagos, mindennapi szocialista családra valló szórakozásra vágyik, amit kisebb-nagyobb időközönként meg is valósít.

Források:

Valuch Tibor, Magyarország társadalomtörténete a XX. század mádosik felében, Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

F. Dózsa Katalin, Magyar divattörténet 1945-1959, História, 1991/4. sz. 22-24.