R. Szabados Tamása Syllabux Könyvkiadót 2008-ban azért alapította, hogy „minden könyv piacra kerülhessen”. Ez volt ugyanis az első hazai könyvkiadó, ami egyszerre jelentette meg a kiadványokat e-könyvben és papíron is. Azóta szerencsére több olyan könyvkiadó van, ami arra szakosodott, hogy minden könyvet megjelentessen, úgyhogy erről a területről Szabados Tamás és a munkatársai visszavonultak. Miként ő…
„Előbb a dombot nézzük a képen, azután a képet a dombokon.” – így szól egy középkori kínai közmondás. A kép mögötti kép. Amit látunk, és ami onnan a mélyből jön kifele, hullámzik, hömpölyög felénk – az láthatatlan. A szubjektum szeme, az alkotó szeme és a mi szemünk. Rétegek mögötti valóságok, képzeletek, látásmódok, intuíciók, empíriák, megélések,…
A közelmúltban a Facebook betiltott egy antropológiai fotográfiát, melyen egy szőke fehér nő melleit nézi két afrikai fekete nő. Egy orosz fényképészt felfüggesztettek egy hónapig, aztán ezt követte a következő eset, azóta az indiai fiatal informatikusok bőszen figyelik a letakart női melleket, méltatlankodva állnak az egész görög szobrászat előtt és valószínű csak a posztmodern nyugtatja…
Göczey András – a saját irónikusnak szánt megjegyzésével „mérsékelten sikeres építészpálya zömén túl”, többféle, széles érdeklődést keltő kiegészítő tevékenységet folytató építészmérnök – ismét előállt egy szokatlan teóriával. A konstruktőr-formatervező mérnök azt állítja, hogy az egyiptomi Kheopsz és a három királynő piramisa naptár-kijelölő napóraként működhetett. Néhány évvel ezelőtt pedig azzal lepte meg a világot, hogy –…
Az emberek a káoszt és a bizonytalanságot próbálják megszüntetni, mikor „racionalizálják” a rendelkezésükre álló információkat. A rémhírek terjedésének egyik oka: a dolgok értelmezése iránti igény, a jelentés keresése. A rémhír továbbadásával – viszonylag kis erőfeszítéssel – a „terjesztők” csökkenthetik belső feszültségeiket. Az alábbiakban a téma pszichológiai és szociálpszichológiai értelmezésébe nyújtunk rövid betekintést. A rémhírek tudományos…
Anélkül, hogy megértenénk, miért történt, mi volt a békeszerződés történeti valósága, nem lehetséges az egyéni emlékezet szintjén feldolgozni a témát. Nem lehet valós sérelmeket, valós fájdalmakat, kudarcokat, sikereket, örömöket sem kibeszélni magunkból. Ez pedig biztosan nemzeti tragédia. A Trianoni békeszerződés régóta beemelődött a magyarországi közbeszédbe. A címervita és a néhai kormányzó újratemetése voltak az első…
