Nem szeretem a „Tisztelt Olvasóink!” című keretes írásokat az év végén vagy az újév elején a print lapokban. Azok áremelkedést, esetleg komoly strukturális és/vagy tartalmi átalakítást jelentenek. Nincs ez másként a Magyar Nemzetnél sem, amely január 2-án hátrányára változott. A lapot átlapozva mondhatom: bárcsak inkább árat emeltek volna… Amióta szeriőz lapokat olvasok nap, mint nap,…
A vidéken élő roma emberek számára jellemzően az 1980-as évek második felében váltak ismertté azok a fővárosi kezdeményezések, amelyek a roma kultúra reprezentációját elindították politikai téren. A hírvivők egyrészt maguk a romák voltak, hiszen megnövekedett a munkahelyi mobilitás, másrészt a televízió kulturális műsorai az eddigiekhez képest többet foglalkoztak a roma kultúra értékeinek bemutatásával. Milyen lehetőségek…
A magyarországi romáknak nincs valós politikai képviseletük sem országosan, sem helyileg. Ez egy határozott és bátor állításnak tűnik, de valós. Az 1990-től az ország demokratizálódásával egyidejűleg a roma önszerveződés is meglódult, és több száz roma egyesület jött létre különböző területi lefedettséggel, és különböző profillal. E folyamatot akasztotta meg a nemzetiségi önkormányzatok rendszerének létrejötte 1994-ben. A nemzetiségi…
Soós Zoltán 1970-ben született Budapesten. Édesanyját korán elveszítette, így már az általános iskolai tanulmányai során meg kellett ismernie az önállóságot és az önmenedzselés képességét. 1984-88 között elvégezte a közgazdasági szakközépiskolát, de mindössze egy hetet töltött tanult foglalkozásában, mivel hamar ráébredt, hogy „nem ez lesz az ő igazi útja”. Ezt követően tíz izgalmas év következett a…
Emil Cioran 1911-ben született a Nagyszebenhez közeli Resinárban (Răsinări). Eleinte Romániában élt és dolgozott, a harmincas évek végén azonban tartósan letelepedett Párizsban. Ezt követően kizárólag franciául írt. Ma az egyik legjobb francia stilisztaként tartják számon, s munkásságának jelentőségét széles körben elismerik. Az, hogy ma a Nyugat a legnagyobb újkori szkeptikusként tekint rá, kétségkívül a csodálat…
A majmok bolygójának (Planet of the apes, 1968) majomtársadalma az emberiség fejlődésének különböző szakaszait reprodukálja. Lineárisan nézve a negyedik részben az öntudatra ébredő majomfaj fellázad elnyomói ellen, az ötödik részben kísérletet tesz egy demokratikus kommuna kialakítására, az első rész állama már átmenet a diktatórikus államformába, míg a második részben katonai puccs történik, ami végül közvetett…