„Európa” – amiről mindenki beszél, ám mindenki mást ért alatta, önmagában is talányos valami. Talányos maga a mozgás, melyről néhány éve szakadatlanul szó van, vagyis egész államok „visszatérése”, mely a lengyelekkel kezdődött, s folytatták a magyarok. A csehek és szlovákok beígért „hazatérése” a lázadás fényében tündökölt, a horvátoké és szlovénoké sem jámboran és alázatosan, hanem…
A Szent Korán magyar nyelvű fordításainak vizsgálata történeti szempontból nem nélkülözheti a legfontosabb európai Korán-fordítások összefoglaló ismertetését. Az első európai, latin nyelvű Korán-fordítás 1143-ban készült, többek között Robertus Cetenensis (Robert de Rétines, más néven Robert de Ketton) keresztény teológus és arabista közreműködése által, amely „Lex Mahumet pseudoprophete” címmel jelent meg, és amelyet Petrus Venerabilis, Cluny…
Vajon mitől váltak a társadalmi napirend részévé a bulvártartalmak? A már meglévő bulvárlapok mellett megjelenő kereskedelmi tévék mint alapvetően tabloid jellegű hírforrások, és az infotainment korának hírnökei csak erősítették a tabloid jellegű beszámolók jelenlétét a „civil” nyilvánosságban. Bár sokszor hallhatunk közelünkben elutasító, kritikai megjegyzést az aktuális tabloidtémákkal kapcsolatban, sokszor az elutasítók is belátják, hogy egy-egy…
Nagyon imponálnak nekem nagy emberek nagy gondolatai. Megfigyeltem, hogy gyakran választják értekezéseik címéhez azt a formát, amikor is az értekezés tárgyához hozzáteszik, hogy -ról, esetleg – ről, nyilván a latin nyelvű mintát követve. Ez a gondolatmenet (?) latinul azt a címet viselné, hogy De amore, de nem ezt választottam, részben mert elég sznob dolog lenne,…
Nehéz nyelv a magyar. Különösen, ha magyar az ember. Nem akarok itt példálózni, elég, ha felmegy az ember a közösségi oldalakra, és megnézi, hogyan kelnek vele birokra egyes ingerült hazaszeretők. Összeakaszkodnak azzal a kutya nyelvvel, próbálnak gépelés közben logikai konzisztenciát találni a saját mondanivalójukban, közben ügyelni kell alanyra, állítmányra, emotikonra is, és akkor nem is…
Az intézményesült pletyka, a legitimizált kukkolás, mely a kocsmák, a gangok dialógusait, vagy éppen (lásd Mónika-show) az utcán zajló (nem mindig) verbális családi drámákat, a magánszféra pikáns és intim részleteit nagyítja fel és emeli be a média napirendjébe, szükségszerűen más formai eszközökkel operál, mint akár a jelen sorozat. Nyilvánvaló, hogy a bulvár történeti arcéle, hogy…