Politika Mint tudjuk, Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaként a szocializmus-kommunizmus politikai ideológiáját követte. A sorozatban lépten-nyomon kitűnik az ország vezetőségének álláspontja. Aladár kalandjai során már az első részben találkozik egy meglehetősen politizált bolygóval, ahol minden két dimenzióban létezik, ahol az egyetlen, államilag elismert magánhangzó az „e”. Nem túlzott belemagyarázás, hogy ez a rész az államot…
A közelmúltban egy barátomtól hallottam a Nikson nevű pop/punk/rock bandáról, akik jelenleg még eléggé undergroundnak számítanak, bár igazi happy zene, ami jót tesz így nyár idején. A Niksont hallgatva egyszerűbb elviselni még a 40 fokos hőséget is. A nagy meleg ellen az árnyékba, vagy a gép elé húzódó olvasóknak ajánlom az alábbi beszélgetést. A kérdéseimre…
„A kép teret hagy a képzeletnek. A valóság azon része, amely egy korszak rekonstruálását nyújthatja meg, és egyben elindít a történet útján.” – emlékeztet Turós Margaréta. A fényképben rejlő történet esszenciája a véletlen és a megismételhetetlen. A fotóművész pedig ösztönösen megérzi az ezerszínű írisz mögött megbúvó históriákat. A magát ‘Street Photographer‘-nek valló Turós Margaréta fotográfiái…
Martin Roy lassan átvágott a füstgépből áradó sűrű ködön. Ezüstszínű tűzálló mellényt viselt, a fején sárga sisak. Egy lépésnyire sem látott, szeme előtt fátyolként terjengett a füst. A korábbi utasításoknak megfelelően azonnal lehajolt, előre nyújtotta a kezét és négykézláb kúszott tovább. Az új póz megalázó, de biztonságosabb volt. Lent, a szőnyegnél ugyanis még maradt valamennyi…
Évek óta figyelem, hogy a galambok imádják a börtönöket. Ennek a jelenségnek van azért némi diszkrét bája: a béke élő jelképei tucat-számra élik békés életüket a legtöbbször zaklatott, békétlen rabok házának tetőcserepein, ablakpárkányain. Ellátogathat az ember az ország bármelyik fegyintézetébe, szinte mindenütt hasonló kép fogadja. Szép, kövér, nyugodt galambok ezek, hiszen a zárkákból állandóan megvan…
Folyamatosan fáradtnak, kedvetlennek érzem magam. Szomszédomban öreg nénje, kétrét hajolva száraz, kemény, rögös földjét puhítja. Gerince egyenes, törzse csípőből hajlik, orra a rögöt veri szinte; meleg van, nem baj, nem áll meg, nem pihen. Néha vízzel telt palackot emel ki a mélyen földbe ásott szűk veremből, kortyol belőle, majd visszarejti a hűvösbe. Nem lehet otthon,…
