A bulvár műfaj, valamint a bulvárosodás sokat hangoztatott kritikája az eladott példányszám szinte kizárólagos hatalma, illetve elhatalmasodott szerepe. Már a filléres sajtónál láttuk, hogyan próbálnak a csillapíthatatlan étvágyú lapok újabb és újabb olvasókat szerezni, a magyarországi példához pedig elég a rikkancsok, mint alkalom szülte üzleti vállalkozók villámsikereire gondolnunk, hogy átlássuk, mi az üzlet a bulvárban,…
Nem nehéz észrevenni ebben a vadnyugati történetek párbaj-motívumát. Ott áll a két fickó a szalon előtt, ördögszekeret fú közöttük a szél, hunyorognak, a néző meg rágja a körmét a feszültségtől, ki puffantja le a másikat. Vajon Julius arat diadalt, akinek alapelve, hogy az emberi kapcsolatok csodálatosak, és minden bajunk orvossága ezek megélésében rejlik? Vagy Philiph…
A public relations szakma rövidítését az esetek többségében nagybetűvel (PR) látom leírva, ám szent meggyőződésem, hogy a kisbetűs (pr) a helyes, jóllehet ez irányú hivatalos állásfoglalásról eddig csupán hallottam. Mindezek miatt szerkesztőségünk úgy döntött, utánanéz a helyes írásmódnak, hogy végre rendet tegyen a káoszban. Kutakodásunk megkezdése előtt abban reménykedtünk, hogy egyértelmű választ kapunk. Nem így…
Vajon „kell-e” a bulvár? Ennek a témának a vizsgálata és a definíciója egyaránt meglehetősen nehézkes, főképp azért, mert maga a jelenség (műfaj, stílus, trend stb.) annyi különböző társadalmi, gazdasági, kulturális, technológia és pszichológiai kérdést vet fel, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, ha valóban hiteles képet szeretnénk kapni vizsgálódásunk tárgyáról. A kérdés ma már…
A latinos formájú „protocollum” idővel szinte minden európai nyelvben ismertté vált kifejezés a könyvtári rend szimbólumaként fokozatosan a hivatalos kapcsolatok rendjének, rendszerének kifejezőjévé, és ezáltal a diplomáciai életben használatos fogalommá vált. Bár a diplomácia révén az élet sokféle területén elterjedt, a protokoll mindmáig erősen kötődik a diplomáciához, s így a hivatalos nemzetközi kapcsolatokhoz. Az alábbiakban…
Ami van, az van. Országos mércével az átlagnál egy jó arasszal kevésbé szépnek mondható magyar irodalom. Az van. Az emberi döntés szabadságának témáját nagyjából azóta kutatják, amióta az Úr rátestálta a felelősséget egy Éva nevezetű háziasszonyra, illetve annak határozottan inkompetens hobbikertész férjére. Alig néhány tízezer évvel, két nappal, öt órával, huszonhárom perccel és tíz másodperccel…