ÉLETSTÍLUS – MÉZGÁÉK SZOCIALIZMUSA 9. RÉSZ

Öltözködés, divat A szereplők öltözködése nagyban kifejezi személyiségüket, így ezzel is egy közvetett jellemzést kapunk róluk. Géza, a család feje ingben, (feltehetően) kötött mellényben és csíkos nadrágban szokott megjelenni, a polgári viselet megszokott darabjaiban. Géza balgasága által áttételesen a polgári réteg kigúnyolása a cél. Felesége rózsaszínű otthonkája védjegyévé vált. Ebben megfigyelhető az egyszerűség és a…

Részletek

A BŐR ALATT A SZÍV

Azt kérded, mi lenne a legnagyobb álmom, amit megvalósíthatnék, ha milliárdjaim lennének? Egy intézeti kórházat építenék a vakoknak, mert három hónapig vak voltam, aztán megműtöttek, és újra látok. Szimbolikusnak érzed? Lehet, de ezt tenném! Visszaadnám a világnak a látását.   A nagy mélység, a sötét és hideg mélység, ami elnyeli a meleget, elnyeli a múltat…

Részletek

ROMA KULTURÁLIS MOZGALOM

A vidéken élő roma emberek számára jellemzően az 1980-as évek második felében váltak ismertté azok a fővárosi kezdeményezések, amelyek a roma kultúra reprezentációját elindították politikai téren. A hírvivők egyrészt maguk a romák voltak, hiszen megnövekedett a munkahelyi mobilitás, másrészt a televízió kulturális műsorai az eddigiekhez képest többet foglalkoztak a roma kultúra értékeinek bemutatásával. Milyen lehetőségek…

Részletek
giza

GIZA – AZ IDŐMŰ

A Khufu piramistól keletre elhelyezkedő három kis piramis északról déli irányban: Hetepheresz, Meritetes és Hanutsen a nagy Khufu piramis keleti oldalának egyötödében, az délkeleti oldalnál levő árnyékpontra („SP-pontra”) vetett árnyékaival az évet négy részre tudja osztani.  A középső kis Meritetes piramis március 21-én napkeltekor és szeptember 22-én napkeltekor a Khufu keleti SP-pontra vetett árnyékával meghatározza…

Részletek

AZ APA NEVE: LIPÓT – A FIÚ NEVE: ZOLTÁN

A név az ember önmagával való azonosságát fejezi ki. A zsidó hagyományban azonban még ennél is nagyobb jelentősége van: a héber név „nemcsak azonosításra szolgál, hanem szimbólum is, amely az őt viselő személlyel való szellemi kapcsolatot érzékelteti.” Ugyanakkor talán egyetlen nép történelmében sem befolyásolták olyan erősen a névadást külső társadalmi folyamatok, mint a magyar zsidókéban….

Részletek

A TÚLÉLŐK MEMÓRIÁJA

Oskar Gröning 1942-ben, 21 évesen érkezett Auschwitzba. Nem sokkal később szemtanúja volt egy szelekciónak: „Egy gyereket egyszerűen megfogtak a lábánál és felhajították a kocsira… amikor tovább jajveszékelt, mint egy beteg csirke, odacsapták a teherautó oldalához. Nem értettem, hogyan képes az SS-ből bárki is arra, hogy megfogjon egy gyereket és szétverje a fejét egy teherautó oldalán……

Részletek