Lacikonyhából áradó zsírszagban, Zámbó Jimmy-feldolgozások hallgatása közepette repi-ajiért és korábbi lapszámokért sorban álló 40+-osok – hozzávetőleg ez szűrődött le számomra a szombati Sajtófesztiválról, mely misszióját aligha teljesíthette. 90-es évek vurstli hangulata. De vajon a nyomtatott sajtó felett is eljárt az idő?! Előrebocsátom, bár exkuzálásra – s ez a későbbiekben kiderül – nincs okom: abszolút nyomtatott…
Az Úr megelégelte az embersereg nyüzsgését, szorgoskodását és – meggátolandó a félreértésektől mentes, egyszerű kommunikációt – jól összekavarta a népek nyelvét. Azon nap óta a többnyelvűség számtalan tréfás helyzet, kínos szituáció, rettentő galiba és komoly összezördülés okozója egyre szűkebb bolygónkon. Nyelvi félreértésekből lokális csetepaték is adódhatnak: képzeljük el a helyzetet, hogy egy közép-afrikai dzsungellakó átsétál…
Mézga Aladár különös kalandjai címmel készült el a folytatás négy évvel később, 1972-ben. A stáb fő tagjai maradtak, azaz továbbá is a Romhányi-Nepp páros írta a részeket, a rajzfilm zenéjét továbbra is Deák Tamás szerezte. Rendezőnek Nepp József mellé bekerült Gémes József. A szereplők hangja is maradt a régi, kivéve ugye, hogy Somogyvári többé nem…
Jose „Pepe” Mujica-t – Uruguay elnökét –, a világ első olyan országának első számú vezetőjét, ahol legalizálták a cannabis-t, 2014-ben ismét Nobel-békedíjra jelölték. A baloldali párt és egy nem kormányzati német szervezet egy időben terjesztette fel Mujica-t a díjra, azért a következetes forradalmi politikájáért, aminek következtében a marihuána termesztése és fogyasztása állami ellenőrzés mellett legális…
A magyar származású zongoraművész, Leo Karczag, kamaszkorában találkozott Abdu’l-Bahával, ám ennek a találkozásnak az emléke mélyen beivódott a lelkébe. Kalandregénybe illő élete a század eleji Magyarországtól, a boldog békeidők korszakától egészen a késő nyolcvanas évek Amerikájáig vezet minket. A nemesi családból származó Karczag felmenői, ahogy azt nevük is mutatja, az alföldi magyar város, Karcag környékéről…
„A kép teret hagy a képzeletnek. A valóság azon része, amely egy korszak rekonstruálását nyújthatja meg, és egyben elindít a történet útján.” – emlékeztet Turós Margaréta. A fényképben rejlő történet esszenciája a véletlen és a megismételhetetlen. A fotóművész pedig ösztönösen megérzi az ezerszínű írisz mögött megbúvó históriákat. A magát ‘Street Photographer‘-nek valló Turós Margaréta fotográfiái…
