Az évente megrendezésre kerülő Jeruzsálem napon Izraelben Jeruzsálem egyesítését ünneplik, amelyre az 1967-es hat napos háború eredményeként került sor, amikor Izrael megszállta és annektálta az akkor jordániai fennhatóság alatt álló, palesztin lakosságú Kelet-Jeruzsálemet, ahol a zsidó vallás legszentebb helye a Siratófal is található. Varga Máté fotóriportja.
A Jeruzsálem-napi ünnepség a gyakorlatban az izraeli szélsőséges nacionalisták, telepesek egyik legfontosabb ünnepe, akik ilyenkor keresztülvonulnak Kelet-Jeruzsálem többségében palesztinok által lakott területein, valamint az óváros muszlim negyedén, miközben rasszista indulókat („Halál az arabokra”) énekelnek.
A legtöbb résztvevő a Kelet-Jeruzsálemi izraeli telepekről, illetve a megszállt Ciszjordánia egyéb vallásos és szélsőségesen nacionalista telepeiről érkezik a „Zászlók menetére”, amely az ünnep legfontosabb része.
Kelet-Jeruzsálem és az Óváros palesztin boltosainak ilyenkor be kell zárniuk az üzleteiket, ezzel megelőzve a nacionalista gyűlöletbrigádok rasszista indítékú támadásait.
A nemzetközi közösség szerint, illetve nemzetközi jog értelmében Izrael ciszjordánai és Kelet-Jeruzsálemi megszállása és terjeszkedése illegális és mindenfajta békefolyamat gátja.
A megszállt Ciszjordániában, vagy izraeli terminussal élve „Júdea és Szamária területén lakó palesztinok” nem izraeli állampolgárok, annak ellenére, hogy izraeli fennhatóság alatt élnek nem rendelkeznek jogokkal, ugyanez igaz a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinokra, akik ugyancsak nem rendelkeznek kék útlevéllel, ellentétben az izraeli telepeken élő szomszédiakkal.
Lakhatási engedélyüket az izraeli hatóságok bármikor bevonhatják, ez az 1967 óta tartó megszállás ideje alatt csaknem 15.000 alkalommal fordult elő.
