A RAMADÁN JELENTŐSÉGE

Ramadán a Szent Korán kinyilatkoztatásának a hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. Ramadán és a körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A muszlim hívők számára Ramadán hónapja igen fontos, mivel ekkor nyilatkoztattak ki Mohamed próféta számára a Korán első verssorai: „[A böjtölés időszaka] Ramadán hava, melyben lebocsáttatott a Korán útmutatásként az emberek számára, világos bizonyítékokkal az útmutatásra és [az igazság és a hamisság] szétválasztására [vonatkozóan]” – (Korán, 2:185)

Van olyan muszlim tanítás, amely szerint nem csupán a Korán kinyilatkoztatása vette kezdetét Ramadán hónapban, hanem az összes előző isteni kinyilatkoztatás, mint például a Tóra és az Evangélium. Ez a holdhónap nagy jelentőséggel bír minden Istentől eredő vallás számára.
AZ ELRENDELÉS ÉJSZAKÁJÁNAK HÓNAPJA
Ramadán egyik éjszakája különleges este. Elrendelés éjszakájának nevezi a Korán, mivel ekkor ereszkedett le először Gábriel angyal az égből, hogy Mohamed prófétának átadja a Koránt: „Bizony az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt). És honnan tudhatod, mi az Elrendelés éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal. Békesség az, egészen a hajnal kezdetéig” (Korán 97:1-5).

Algériai pillanatfelvétel

A RAMADÁNI BÖJT TUDNIVALÓI
A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A kötelező böjt az iszlámban a Ramadán holdhónap idején végzendő böjt. A böjt ismert a zsidóság és a kereszténység követőinek körében, sőt az iszlám előtti időszak arab törzsei számára, akik hasonlóképpen böjtöltek, mint a muszlimok. Azt mondja a Korán:Ó ti, akik hisztek! Előíratott a számotokra a böjtölés, ahogyan előíratott azok számára is, akik előttetek éltek, hogy istenfélők lehessetek(Korán, 2:183)
A Koránból tudjuk, hogy egy böjti nap a hajnalhasadástól naplementéig tart, és ezalatt tartózkodni kell ételtől, italtól, dohányzástól, házasélettől. Így rendelkezik a Korán a böjt idejéről: „És egyetek és igyatok egészen addig, míg megkülönböztethetővé nem válik számotokra a fehér szál (a hajnal fénye) a fekete száltól (az éjszaka sötétségétől) hajnalhasadáskor, majd tartsátok be a böjtöt az éj beálltáig (napnyugtáig).” – (Korán, 2:187)
A böjtöt megtörő étkezést arabul „iftár”-nak, a hajnal előtt elfogyasztott reggelit pedig „szuhúr”-nak hívják.
Emellett a muszlimoknak Ramadánban még inkább ügyelniük kell modorukra és viselkedésükre, mivel igyekezniük kell uralkodniuk az éhség és szomj miatt kialakuló indulataikon, ingerültségükön, és meg kell válogatniuk szavaikat. Mohamed Próféta azt mondta: „Aki nem hagy fel a hamis beszéddel, az aszerint való cselekvéssel és a faragatlansággal, úgy Isten nem látja szükségét annak, hogy az ilyen elhagyja ételét és italát” (vagyis Isten nem fogadja el a böjtjét).
A Ramadán havi böjt kötelező minden muszlim nőnek és férfinek, aki megfelel az alábbi kritériumoknak:- –épelméjű és egészségügyileg képes a böjtölésre. Aki tartósan beteg (pl. mentálisan beteg, cukorbeteg, rendszeresen gyógyszert szed vagy egyéb olyan problémája van, amire nézve a böjt megtartása veszélyes lenne), az nem böjtölhet, helyette mindennap egy szegény számára napi élelmét kell biztosítania. Aki csupán megfázott, lázas, vagyis átmeneti betegséggel küzd, annak a kimaradt napok böjtölését a következő Ramadánig kell bepótolnia.
– elérte a nemi érettség korhatárát. A muszlim családok általában fokozatosan vezetik be gyerekeik életébe a Ramadáni böjtöt. A gyermeket először csak délig, majd később a délutáni ima kezdetéigengedik böjtölni néhány alkalommal, amíg nem éri el azt az életkort, amely lehetővé teszi, hogy minden nap böjtölhessen Ramadánban.
– aki lakóhelyén tartózkodik,vagyisaki nem számít utazónak. Az utazó választhat: böjtölhet is utazása közben, vagy dönthet úgy, hogy a kimaradt napokat később bepótolja.
– nők esetében nem menstruál és nincs gyermekágyi vérzése. A könnyebbség érdekében nőknek menstruáció, illetve gyermekágyi vérzés alatt tilos a böjtöt tartani. Ugyanez vonatkozik a terhes nőkre is. A szoptató anya megválaszthatja, hogy böjtöl-e vagy sem, attól függően, hogy befolyásolja-e képességét a szoptatásra. A következő Ramadánig be kell pótolniuk a kihagyott napok böjtölését, de nem muszáj azt egyhuzamban teljesíteniük.

A Khalilov-család Torontóban
TORONTO, ON- JUNE 19 June 19, 2015 . The Khalilov family eating Ramadan dinner with friends and family in their backyard on the second day of Ramadan. Vince Talotta/Toronto Star

MIÉRT BÖJTÖLNEK A MUSZLIMOK?
A muszlimok Isten Koránban kinyilatkoztatott parancsának való engedelmességből böjtölnek Ramadánban, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és hogy elérjék az őszinte odaadás és az istenfélelem fokozatát.
– A Ramadáni böjt a túlvilági üdvösség egyik útja, Ramadán ugyanis az Istennel való kapcsolat megerősítésének és a gonosztettektől és a bűnöktől való megtisztulásnak időszaka. Azt mondja Mohamed Próféta: „Amikor Ramadán hava beköszönt, a (túlvilági) Kertek kapui kinyílnak, a Pokol kapui bezárulnak és a sátánok bilincsbe verettetnek”;Aki végig böjtöli Ramadánt hitből fakadóan, és Allah jutalmára számítva, annak meg lesz bocsátva minden korábbi bűne”.
– A böjt segít uralkodni az anyagi vágyak felett, hogy ne legyünk vágyaink rabjai és hogy többet törődjünk szellemi létünkkel. A böjt önmérsékletre, türelemre és fegyelemre nevel.
– A böjtölés emlékezteti az embert a szűkölködőkre, akik az éhségtől és a nélkülözéstől szenvednek, és a böjt megélése a muszlimot a nélkülözőkkel való együttérzésre, és megsegítésükre sarkallja, továbbá a böjtölő hálásabbá válik Istennek.

Ázsiai Ramadan

A VIRRASZTÁS
Az iszlám tanításai szerint Ramadánban ajánlott éjszakai imádkozást (ún. Tarávíh imát) végezni, az előírt napi imákon és böjtölésen túl. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki Ramadánban virraszt (imádkozva) hitből fakadóan, és Allah jutalmára számítva, annak meg lesz bocsátva minden korábbi bűne”.

Dubai

AZ ADAKOZÁS HÓNAPJA
A muszlim emberek Ramadán hónapban többet adakoznak a szegények javára, tudván, hogy minden jótett felértékelődik e szent hónapban.
A Zakátal-Fitr (Böjtmegtörési adomány) minden muszlim emberre nézve kötelező, amellyel megtisztul a Ramadán alatt vétett kisebb bűneitől, mint például az üres fecsegés, a vita és veszekedés. Az összegyűjtött adományokból a szegényebb muszlim családok is elegendő élelemhez és új ruhához jutnak, amely által örömben és boldogságban tölthetik el a Böjt ünnepét, amely a Ramadán hónapot követi.
Az Eidel-Fitr (Böjtmegtörés ünnepe) napján a muszlimok együtt imádkoznak reggel, kifejezik hálájukat Istennek, hogy lehetővé tette számukra a böjt teljesítését. Ilyenkor a muszlimok köszöntik egymást, meglátogatják rokonaikat és közös étkezéseken vesznek részt.

Londoni hangulat

AZ UMRA – MEKKÁBA LÁTOGATÁS
Ajánlatos Ramadán hónapban a Mekkai Nagymecsetbe látogatni annak, aki megteheti. Mohamed Próféta azt mondta: „Egy Ramadánban végzett Umra (Mekka meglátogatása) felér egy zarándoklattal”.

Muslims pray at the Baitul Futuh Mosque in Morden on September 10, 2010 south of London, England. Protests have erupted in Muslim parts of the world over a small American church’s decision to stage an ‘International Burn a Koran Day’.

AZ EGÉSZSÉGRE JÓTÉKONY HATÁSÚ BÖJTI NAP 
Szuhúrkor könnyebb ételeket szokás fogyasztani, és elegendő folyadékot, főként vizet inni. Amikor lemegy a nap és eljön a böjt-törés, azaz az iftár ideje – a Próféta példáját követve –, a böjtölő néhány szem datolyával, gyümölccsel, tej vagy víz kíséretében töri meg böjtjét, majd elmegy imádkozni.
Később a vacsoraasztalra sok folyadék és egészséges – zöldségekben, proteinben és rostokban gazdag – ételek kerülnek, melyből annyit eszik, amennyit egy átlagos, böjtmentes napon enni szokott ebédre. Édesség helyett sokkal jobb, ha gyümölcsöt fogyasztanak desszertként. Célszerű az este folyamán inkább sokat inni és többször, kevesebb adag ételt enni, főként nyáron.
A muszlim közösségek az egész világon tartanak közös böjti vacsorát (iftárt) a böjtölők számára a mecsetekben, amivel egyrészt ösztönzik a közösségek tagjait a böjtre és az éjszakai imádkozás közös elvégzésére, másrészt e böjti vacsorák jó alkalmat kínálnak arra, hogy a muszlimok ápolják kapcsolataikat más muszlimokkal.

Author: Abdul-Fattah Munif

Abdul-Fattah Munif magyar-jemeni származású arabista. Egyetemi diplomáját az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab Tanszékén kapta 2004-ben, PhD fokozatát 2013-ban szerezte arabisztika szakterületen, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nyelvtudományi Doktori Tanácsa ítélt meg a sokat publikáló kutatónak, „summa cum laude” minősítéssel. Doktori disszertációját a Korán lexikográfiai elemzéséről írta. Jelenlegi kiemelt kutatási területe: a Korán nyelvészeti exegézise, korábban a Magyarországon fellelhető arab kéziratokkal, a magyarországi iszlám történetével, valamint a Sariával, az Iszlám törvénykezéssel is foglalkozott. Alapítója a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesületnek. Tevékenyen részt vállal a különböző vallások közötti párbeszédben. Munkatársa volt a Magyar Nemzet napilapnak és a Magyarországi Muszlimok Egyháza által kiadott, Új Gondolat magazinnak. Jelenleg a PR Herald arabisztikai és iszlamológiai főmunkatársa.

Vélemény, hozzászólás?