2011. június 2-án nyílik az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Malgot István mágikus-szürrealista szobrait bemutató kiállítás a budapesti Ráday Képesházban. A kiállítást Götz Eszter nyitja meg 18 órakor. A szobrokat június 20-áig tekintheti meg a közönség. Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, szobrász-rajztanár…
Amióta csak 1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen…
Vajon miért fogalmazott úgy Madách Imre „Az ember tragédiája” c. drámai költeményében, hogy „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”? Mi ez a szó: „bízás”? Egyáltalán miért fordul elő valamilyen formájában annyiszor, nemcsak a hétköznapi szóhasználatunkban (bizalom, biztonság, bizonyosság, biztosítás stb.), de a magyar irodalomban is? Felteszek még egy merész kérdést: mi dolgunk van nekünk, magyaroknak…
Egyre több témakörben szerveznek egész estés programsorozatot, melyek a Múzeumok Éjszakája forgatókönyvét veszik alapul. Így került sor idén először a Lelki Egészség Éjszakájára is, mely a város több pontján megszervezett előadásokból és műhelymunkákból állt. A látogató kedvére válogathatott a színes palettán kínálkozó programok közül. Én a nyitóbeszéd után Dr. Pilling János előadását választottam, amely a…
A filmtörténet első alkotásai dokumentum-jellegűek voltak, többnyire névtelen operatőrök munkái. A 19. század fordulóján egyre gyakoribbá váltak Európából a távoli országokba történő expedíciós utazások, s az úti-filmek is divatosak lettek. 1907-től a játékfilmek egyre nagyobb súlyt kaptak, kielégítve a közönségigényeket. Az első antropológiai jellegű filmek korábbra datálhatók, gyakorlatilag már a 20. század fordulója előtt megszülettek….
„Az etnográfia: sajátosságukban szemlélt embercsoportok megfigyelése és elemzése; célja pedig: az egyes csoportok életét a lehető leghűségesebben rekonstruálni; míg az etnológia összehasonlító módszerrel használja fel az etnográfus szállította dokumentumokat”[1] – olvashatjuk Claude Lévi-Strauss meghatározásait. Ha ennél mélyebbre ássuk magunkat az antropológiai szakirodalomban, felfedezhetjük, hogy Clifford Geertz szerint „egy igazi etnográfusnak valójában az lenne a feladata, hogy…
