„Az amerikaiak nincsenek hozzászokva, hogy utálják az országukat, és nem tudják, hogy mit kellene tenniük.” – írják könyvükben a nationbrandindex.com oldal alapítói: Simon Anholt és Jeremy Hildreth. A „Brand America – The Mother of All Brands” egyszerre tanulságos olvasmány pr-szakemberek számára és azoknak is, akiket szimplán érdekel az amerikai történelem. Ahogy termékek vagy szolgáltatások, úgy…
Számos jel utal arra a folyamatra, melynek során a klasszikus maffiaszervezet nem csupán minőségi változáson esik át, hanem politikai formációvá válik. Kim Lane Scheppele, a New Jersey-i Princeton Egyetem szociológusának véleménye Magyarországgal, mint az egyik EU tagállammal kapcsolatban: „Ha egy maffiaszervezet az alvilágból a felszínre emelkedik, és már az államot is ellenőrzése alá vonja, az…
Horváth János a kutyás húzósportok egyik hazai vezéregyénisége, színész, humorista, harcművész, indiánszakértő és „mutatványos”, de leginkább hivatásos kultúrbarbár. A kutyaszánhajtást többek között Alaszkában tanulta, karatetudását Japánban csiszolgatta, kultúrstandup előadásain pedig néha játékból megskalpolja a közönséget – de szerinte a játéknál nincs komolyabb dolog a világon. Élete legmeredekebb kalandjai a vadonban megtanították rá, hogy bár a…
Március 25. Görögország nemzeti ünnepe. Az idei dátum különleges nap – bicentenárium – kétszáz éve ezen a napon lázadt fel a török hódoltság alatt sínylődő görög nép a török uralom ellen, és ezzel kezdetét vette a nagy véráldozattal járó, hősies szabadságharc, melyben a görögök kivívták – az Oszmán Birodalom első népeként – függetlenségüket. Az emléknapon…
Nem Soros. Dosztojevszkij, Márai, Camus, Kertész Imre, Pilinszky, József Attila, Hemingway, Marx, Dworkin, Kis János, na meg a Bódig-speckolok miatt vagyok az, aki vagyok. A kormányzati mainstream állítás szerint Soros-ügynök lennék (meg terroristák cimborája, de azt hagyjuk), aki Soros György politikai utasításait hajtja végre. Ez két dolog miatt nem lehet igaz: soha semmit nem olvastam…
Az Oszmán törökök aranykorát követően, a birodalom 17. században elszenvedett katonai vereségei, területi veszteségei, és gazdasági rendszerének meggyengülése jelentették a hanyatlás első jeleit. Ez a hanyatlás azonban sokkal tovább tartott, mint a kortárs iszlám birodalmak, a Szafavida és Mughal birodalmak hanyatlása. A Szafavida Birodalom sorsa tulajdonképpen egyetlen ütközettel dőlt el. 1722-ben az afgán qandahári Mahmúd…
