SZÉP REMÉNYEK

Charles Dickenst a viktoriánus kor egyik legkiemelkedőbb írójaként és az angol nyelv művelőjeként tartják számon. Az 1812-ben Hampshireben született auktor a mai napig nagy népszerűségnek örvend: könyvei számos kiadást megértek, történetei megannyi filmet ihlettek. Az élete derekán írt Szép remények című művét 14 alkalommal dolgozták fel. Legutóbb a Szerelem kolera idején című alkotást is jegyző Mike Newell vitte vászonra, melyet február 14-étől láthatnak a magyar nézők a mozikban.

Dickens nagyszerűsége stílusában rejlik: olyan komoly társadalmi problémákhoz nyúlt, mint a szegénység, a becsvágy és bűnözés, amelyeket aztán kiváló érzékkel olyan kifejezésmódban fogalmazott meg, hogy az alakoskodó angol polgárság szemet hunyt a számukra nem kívánatos témák felett, és buzgalmasan olvasta könyveit. Az író hitt benne, hogy az igaz, nemes lelkű embert nem ronthatja meg sem a nyomor, sem pedig a pénz.

Pip története a hirtelen jött gazdagság személyiségünkre és viselkedésünkre gyakorolt hatását meséli el. Az erőszakos nagynénjével, és annak férjével élő árva, Pip megismerkedik a különc Miss Havishammel és fogadott lányával, Estellával, akibe első látásra beleszeret. Azonban Miss Havisham tragikus története nem csak a saját, hanem az ártatlan kislány életét is beárnyékolja. A megkeseredett asszony nagy szerelmi csalódását sosem heverte ki, amelynek hatására a gondjaira bízott Estella-t kegyetlenségre, szívtelenségre neveli. A gyermek Pip több hetet tölt el a Havisham-házban egészen addig, míg el nem bocsátják, hogy kitanulhassa a kovácsmesterséget. Azonban a kisfiú már másról álmodozik: tanulni akar, és nemes, gazdag úrként szeretne élni Londonban, hogy egy napon feleségül vehesse Estellát. Felcseperedve egy titokzatos jótevő hatalmas vagyont hagy rá, így teljesedve be nagy álma: a fővárosba költözik, és arisztokrataként él egészen addig, míg mecénása fel nem fedi kilétét.

A Szép remények című regény első filmváltozatát 1934-ben mutatták be, azóta körülbelül 20 további mozgófilmes adaptáció készült. Az egyik legsikeresebb az 1998-as Ethan Hawke, Gwyneth Paltrow és Robert de Niro főszereplésével készült modern korba ültetett mozi volt. 2012-ben Mike Newell (Harry Potter és a Tűz serlege, Mona Lisa mosolya, Négy esküvő és egy temetés) rendezett belőle egy igazán korhű kosztümös filmet. Newellnek már volt dolga adaptációval: 2007-ben ő vitte vászonra Gabriel García Márquez Szerelem kolera idején című világsikerű könyvét. Ezúttal olyan nagy színészekkel dolgozott együtt, mint Helena Bonham Carter, Ralph Fiennes, Robbie Coltrane, Jason Fleming, Jeremy Irvine és Holliday Grainger (a magyar nézők a Magyarországon forgatott Borgiák című sorozat Lucrezia-jaként ismerhetik).

Az 500 oldalas regényből 120 perces filmet forgatni hálátlan feladat lehet, akarva-akaratlanul is sok minden ki marad belőle, így akik olvasták már Dickens e remekművét, ne lepődjenek meg, ha azt más csomagolásban, sőt, kissé módosított cselekménnyel látják viszont. Azonban számos olyan kisebb jelenetet is beletettek a filmbe, amelyek az előző feldolgozásokban nem szerepeltek. A másik meglepő momentum a film vége. A forgatókönyvíró, David Nicholls, a Dickens által megírt két befejezés közül egyiket sem tartotta elég megnyugtatónak, így egy olyan megoldást választott, amely a két befejezés-verzió között helyezhető el. Az új finálé a regény menetéből következik, és bár kissé más irányba tereli a cselekményt, semmiképpen sem követ el szentségtörést a művel szemben.

A színészek játékára nem lehet panasz. Mindenki hozza az általa elvárható szintet, a főbb karakterek megformálása hű a regény szereplőihez. A sztori csavaros, szövevényes, de ennek ellenére könnyen érthető, a karakterek nem egysíkúak, látványos fejlődésen mennek keresztül, a film hangulata hűen tükrözi a 19. századi London dekadenciáját. Azonban a eseménysor kissé nehézkesen indul be, és az új befejezés nem zárja le úgy igazán a történetet. Alapvetően mégis egy vérbeli Dickens adaptáció, fordulatokkal és tanulságokkal, amely nem csak egy kellemes kikapcsolódást nyújtó feledhető mozifilm, hanem méltó tagja az eddigi Dickens-feldolgozások grandiózus táborának.

[youtube_sc url=”http://www.youtube.com/watch?v=IwqtCQt6NLs”]

Author: Milák Bernadett Tünde

(1989, Budapest) * A Regisztrált Tehetségpont újságírója * bernadett.milak@hotmail.com * (30/543-56-66)