Amikor azon nosztalgiázunk, hogy hová tűnt legnagyobb tudósaink felfedezéseinek elismerése a közgondolkodásból (Neumann, Bolyai, Szentgyörgyi, Jedlik, Teller teljesítményeinek megbecsülése), legtöbbször csak a saját korunkat bíráljuk, ahol jelenleg élünk, itt és most. Az utókor majd értékelni fogja azokat az embereket is, akik mellettünk sétálnak, kutatnak, elemeznek, gondolkodnak, alkotnak, de többnyire csak egy szűk szakmai elit ismeri őket…
Mariam Yahia-t hitehagyása és keresztény férfival kötött házassága miatt a szudáni hatóságok halálra ítélték. Az ítélet csak első fokon érvényes és fellebbezhető, ezért végrehajtására rövid időn belül nem kerül sor. Az ügy széleskörű nemzetközi felháborodást váltott ki, az Európai Unió és a tagállamok, valamint az ENSZ, az Egyesült Államok és Kanada is jelezte tiltakozását az…
Attitűdtől a véletlen mintáig A pr-szakma minősítésének követelményeit annak idején a Helsinki Charta is jóváhagyta. A minőségi kommunikáció megvalósításának, elterjesztésének egyik előfeltétele azonban a mérési módszerek kidolgozása és egy közös normarendszer felállítása lesz az elkövetkező években. Mivel kommunikációs szakmák művelői időnként mást és mást értenek az általuk gyakran használt fogalmakon, az alábbiakban közölt kivonatos szakmai…
A kora novemberi mondhatni nyárias tavaszi reggelen hosszú sor kígyózik a szálloda trópusi kertjében. Érezni a nem messze morajló óceán sós leheletét, ugyanakkor más is van a levegőben. A több száz toporgó alak kíváncsian fürkészi társait vagy merül kedélyes beszélgetésbe. Indiai bankigazgató, amerikai tanár, magyar gyermekkönyv-illusztrátor, argentin öko-farmer, venezuelai biológus. Mi a közös bennük? S…
A java csak most jön
Válsághelyzetben a legfontosabb a kommunikáció centralizációja és a nyilatkozó, „beszélő fejek” számának minimalizálása. A kétfős kommunikációs stáb az ajkai vörösiszap tragédia kezelésének aktív időszakában 0-24 órás szolgálatban volt – derült ki egyebek mellett a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) hagyományos havi pr kávéházi estjén, melynek vendége Dobson Tibor, a katasztrófa kríziskommunikációját vezető ezredese volt. A beszélgetést Rácz Gábor, a válságkommunikáció szaktekintélye moderálta. A 2010. október 28-i Kávéházi Estet nyugodtan nevezhetjük Kultúrházi Estnek, hiszen a rendezvény helyszínének jelölt Hafér Kávéházba a megjelentek sokasága nem fért be, ezért a szervezők a kávéház melletti MÚOSZ-székház nagytermében tartották végül meg az eseményt. Az új helyszínen immáron szellősen tudott helyet foglalni a kisebb pr-es tömeg, amely – a szervezők szerint – lényegesen nagyobb volt, mint az előző esteken. A meghívott vendég pedig Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság frissen kinevezett hivatalvezetője volt, aki a tragédia kommunikációját irányította. Az est témájának a tragikus ajkai vörösiszap-tározó falának átszakadása kölcsönzött fájdalmas, ám a kommunikációs szakma számára tanulságos apropót.
Ismerjük azt a kreativitási feladatot, amikor egy képről kell pár mondatos történetet írni, egy másik képről úgyszintén, végül a két kép összekapcsolásával egy mindkettőt leíró történetet alkotni. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi a legnehezebb. Valami hasonlóra tettem kísérletet én is. Cikksorozatomban azt a merész feladatot vállaltam, hogy összekötöm a tényszerű történelmet a film művészi világával, többletinformációval…
