Sárközi Mátyás: „Színház az egész világ” címmel anyai nagyapjáról, az író Molnár Ferencről készített könyvet. A mű, nagyszerű életrajzi szerzemény, azonban mi, még sem a megszokott stílusban olvashatunk az író életéről. Az első részben az unoka, harminchat apró fejezeten keresztül tárja fel előttünk, az olvasók előtt, azt, a mintegy száz évet melyben Molnár Ferenc élt, és munkálkodott. A könyv nagyszerűsége abban rejlik, hogy mindjárt az első pár sor segítéségével átrepülünk képzeletben az akkori, ezerkilencszázas évek korhangulatába, mely a mű végére egyre inkább kiteljesedik.

„Európa izgalmasan svungba lendült nagyvárosa volt Budapest… A Városliget, a lizsé, a vurstli volt a színhely melyet Molnár jól ismert… S itt, az egymásba harsogó ringlispílzenék, a vidám, színes fények s a forgatag zűrzavarában, pezsdülten vezette őket.”
Olvasóként teljes mértékig azonosulni tudunk az akkori kor társadalmával, és képzeletünk szárnyalásával mi is részt veszünk a pompával, és mámorral teli színházi ősbemutatókon.

Bejárjuk az egész világot, ahogy azt egykor Molnár Ferenc is tette. Bécs – Párizs – London – New York. Itt jegyezendő meg, a könyv bájos, humoros, kedves néhol groteszk hangvétele.
„Ha azt olvassátok az újságban, hogy útban Amerika felé jéghegynek ütközött egy óceánjáró, s egy ősz monoklis úr anyákat és gyermekeket félrelökve rohant a mentőcsónakokhoz – az én voltam.” 
A könyv izgalmas olvasmány minden Molnár Ferencet kedvelőnek. Ők még mélyebben ismerhetik meg, egészen emberi oldaláról. Sárközinek sikerült közel hoznia, a mindennapi ember oldaláról megismertetnie az olvasóval. Azonban a mű kecsegtet meglepetésekkel is. Azok az olvasók, akik életében meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek, ők is egy igen izgalmas könyvet tartanak a kezükben.
Az egyes fejezetek segítségével bepillantást nyerhetünk Molnár Ferenc színpadi darabjainak keletkezésének hátterébe. Közelebb kerülünk az író magánéletéhez, és azokhoz az apró rezdülésekhez, melyek befolyásolták tevékenységét. Azokat a szerelmeket melyek a mennybe emelték, és e kapcsolatok segítségével megszülettek csodás művei, vagy azokat a kapcsolatokat melyek meggyötörték életét.
Nem utolsó szempontként említeném meg, hogy azok az olvasók is bátran kézbe vehetik a könyvet, akik nem ismerik a szerző összes művét.
A könyvben az unoka törekedett arra, hogy megismertesse az olvasót minden egyes világhírű színdarab rövid tartalmával. Ezzel, mint egy előzetes kedvcsinálót adjon a későbbi elsajátításhoz. Így tehát olvashatunk többek között olyan csodás művekről, mint a „Liliom”,   „Az Ördög”,  „A Pál utcai fiúk”, „A testőr”,  a „Vörös Malom” vagy az élete tragédiáját megjelenítő „Útitárs a száműzetésben” című könyvéről.
Központi gondolatként megfigyelhetjük, hogy Sárközi Mátyás mekkora hangsúlyt fektet Molnár Ferenc szerelmi életének megismertetésére. Ez talán nem is véletlen, hiszen mi magunk is tapasztalhatjuk, mennyit is jelentenek életünkben a kapcsolatok, és milyen befolyással vannak a mindennapjainkra. Egy művész, érzelmei kifejezésére nem is választhat más irányt, mint az alkotást. Földi Márta fogalmazza meg a könyvben csodásan, mit is jelent egy művész számára a nő.
„Vannak nők, akik művészek közelében élnek, s a tehetséges emberek által inspirálva maguk is alkotnak: festenek, írnak, zenélnek. Ám saját alkotásuknál sokkal nagyobb a személyes varázsuk, ők a múzsák, akik nélkül kulcsfontosságú művek nem jöhettek volna létre.” 
Molnár Ferenc életében akadtak múzsák bőséggel. A második részben igen izgalmas szerelmi levelezésekről olvashatunk melyek a Petőfi Irodalmi Múzeumban ma is megtekinthetők. Színesíti, és még érdekesebbé teszi, hogy az akkori kortársak, mint külső szemlélők, hogy élték meg a féltékenykedéseket, erőszakokat, szerelmi háromszögeket.

Talán a cím választása sem véletlen. „Színház az egész világ”. Minden ember játssza az életet! A műnek ez egy fontos kulcskérdése. Mit adott vissza művein keresztül Molnár Ferenc? Mennyit tudhatunk meg lelkivilágáról, gondolatvilágáról, ezen művek segítségével?
Bepillantást nyerhetünk brutalitásának hátterébe mely gyermekkorára vezethető vissza, féltékenykedéseire Ady Endre iránt, de megismerhetjük választott hölgyeivel szembeni, nem megszokott magatartásformáját. Segítségünkre Sárközi, apró részleteket jelenít meg műveiből, melyekben ott lapul az igazság. Hiszen maga az író is úgy véli: „A félelmetes őszinteség onnan ered, hogy az író biztonságban érzi magát az álarc alatt. …egy hivatásos író lelkét kellene elemeznem, nem tennék fel hozzá kérdéseket, hanem megkérném, húzza alá műveiben azokat a bármennyire is álcázott részleteket, amelyeket önmagáról írt.” 
Apró fejezeteket szentel az unoka az öt liliomnak. Izgalmasan mind a két fél bemutatásával, mind a két fél nézőpontjából sikerül egyre közelebb hozni Molnár Ferenc tragédiájának beteljesülését.
„Pontosan úgy kellett eltávoznia, ahogy én azt annak idején megjósoltam. A tökéletes egyedüllétben, minden néven nevezendő szeretet nélkül.” 
Vajon mi vezetett idáig Molnár Ferenc életében? A pénz, a siker, a csillogás megvolt, ahogy azt, Lengyel Menyhért is megfogalmazza: „Egy egész korszaknak voltál a vezető alakja, amely az irodalom aranykora volt Magyarországon. De még ennél is sokkal több. Te törted át a korlátokat. A Liliom-ot a Testőr-t a Farkast-t … még ma is játsszák világszerte… ami jelzi, hogy van ezekben a művekben valami egyedien és úgy látszik romolhatatlanul zseniális.” 
Vajon akkor mi hiányzott?

A könyv alapadatai
Szerző: Sárközi Mátyás
A könyv címe: Színház az egész világ – Liliom öt asszonya
Alcím: Molnár Ferenc regényes élete
Kiadó: Noran Kiadó Kft.
1036 Budapest, Lajos u. 74-76
Szerkesztő: Ambrus Éva
Tipográfia: Faragó Ágnes
Hazai megjelenés helye: Debrecen
Borító: Faragó Ágnes
ISBN száma: 978-963-283-031-5
Fogyasztói ára: 3799,-