„Nem szakmai, de akár az is lehet” – válaszolta dr. Szeles Péter arra a kérdésünkre, hogy mennyiben pr-szakmai rendezvény a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) mexikói filmvetítési programsorozata. Az MPRSZ elnöke úgy véli, általában kevesen vesznek részt szakmai rendezvényeken, így a tagságot hozzá kell ezekhez szoktatni. A szakemberrel új szakképzéseikről, a meg nem kerülhető hírnévről,…
Bécs – Pozsony – Prága – Drezda. Deja vu – a folyók ismét felfelé folynak. Tudathasadásos állapot, ambivalens az érzés: vonattal szeljük éppen a Dunát át. Kedves habsburgi utódok, íme: a történelem! Csodáljátok a várat az üvegen keresztül, hiszen nonszensz, ami valamikor itt zajlott. A vízihullákat rég elmosta már az ár. Ülve tanuljátok végre meg…
Simon Erika iparművész, tervező-grafikusnak a PR Herald „Minigalériájában” rendezett első, önálló, gyűjteményes kiállításán máris sokféle stílus mutatkozik meg, bár a széles merítésű alkotói mindennapoknak csak egy bizonyos szeletére, az akvarellképekre koncentrál a kiállító. Mégis, még e területen is látható, hányféle világot indul meghódítani a kísérletező felfedező, hányféle stílus, milyen minőségek kötötték le eddig a figyelmét….
2021-ben A HOLOKAUSZT* EMLÉKNAPJA (Jom HáSoá**) április 8-ra esik. Izrael államban országos megemlékezést tartanak Jeruzsálemben, a Jád Vásémben, mely emlékhelyet 1953-ban alapítottak az elpusztított emberek emlékének megőrzésére. Emlékmécseseket gyújtanak, böjtölnek, gyászimákat mondanak. Az állami zászlót félárbocra eresztik és szirénák zúgása emlékeztet az áldozatokra, miközben megáll az élet, leáll a közlekedés. A diaszpórában élő zsidók otthonaikban…
„A falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat” – mondta Kaveh Farman. 2020. október 15-e óta vetítik néhány budapesti moziban a Nincs gonosz (Sheytan vojud nadarad /There Is No Evil) c. iráni filmet, perzsa nyelven, magyar felirattal. Mohammad Rasoulof iráni rendező…
Arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy a vidékről Budapestre költözött oláh cigányok kultúrájában milyen változások léptek fel. Mindehhez a kvalitatív kutatást[1] és résztvevő megfigyelés[2] módszerét választottam, aminek során 10 magát oláh cigánynak valló személlyel volt alkalmam beszélni. Jelen cikksorozat témaválasztása már több éve foglalkoztat. Jómagam is oláh cigány vagyok, és habár a fővárosban születtem,…
