Ugyan ki nem lepődne meg, ha a karácsonyi Tannenbaum hangulatába belecsöngetve Marlon Brando gurulna be egy Harley-Davidsonon, és az ünnepi tálba belekotorva így szólna: „Lázadok a töltött káposztád ellen!” Vagy Peter Fonda érkezne meg a legendás kétkerekűn, fogai közt köpve mondaná: „Pattanj fel haver, indulunk a sivatagba!” A mai negyvenesek erre csak értőn bólintanak. „–…
Vajon miért fogalmazott úgy Madách Imre „Az ember tragédiája” c. drámai költeményében, hogy „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”? Mi ez a szó: „bízás”? Egyáltalán miért fordul elő valamilyen formájában annyiszor, nemcsak a hétköznapi szóhasználatunkban (bizalom, biztonság, bizonyosság, biztosítás stb.), de a magyar irodalomban is? Felteszek még egy merész kérdést: mi dolgunk van nekünk, magyaroknak…
A napjaink vallásairól és politikáiról, vallás és politika viszonyáról szóló viták krónikus, elhúzódó jellege és a disputák által leszűrhető választási lehetőségek és a minél gyorsabb cselekvést sürgető megoldási javaslatok (ezek igénye) – leképezik a címben az elmélkedés tárgyává tett jelenségek közti feszültséget. Magyarországon az utóbbi évek fejleményei miatt (például, hogy az Alaptörvény R) cikkébe iktatták…
„Adolf Hitler ich liebe dich” (Goebbels naplóbejegyzése) „Te bezzeg nem a négy fal között csináltad.” (Indulatos magánvéleményem) Vajon mire gondol a tömeg? Semmire. Szóval a kérdés értelmetlen. De mit érez? Nos, ezen már érdemes mélázni. Csakhogy a történész itt megtorpan, mert bizony ebben nem illetékes, őt az absztrakciók – mint például a „gonoszság” fogalma –…
Dizzy Gillespie emlékezetünkben úgy él, mint aki zseniális trombitásként átformálta a jazz világát. Életének és eredményeinek áttekintése nem lenne teljes, ha említés nélkül maradna az a bahá’í eszme, amely látványosan inspirálta és motiválta munkásságát, az a meggyőződése, hogy minden egyes ember egy nagy közös család része. „Dizzy egy szervesen felépülő áttörést hozott a zenében” –…
A szabadkőművesség a társadalom legnagyobb része előtt csaknem teljesen ismeretlen. Titkos szervezetnek mondják, a szokott rágalom az istentagadás és a hazafiatlanság. Valójában a szabadkőművesség „Alkotmánya” előírja tagja számára a „Felsőbb Lénybe” vetett hitet, tiltja a vallási és a napi politikai kérdésekkel történő foglalkozást az összejöveteleken, a haza szolgálatát pedig minden szabadkőműves szent kötelességévé teszi. Éppen…
