„Az antropológus sokszor elfelejti, hogy a másik életében való <részvétel> valójában –elkerülhetetlen- betolakodás”[1]– vélekedik Zempléni András. „Az antropológusok képessége arra, hogy komolyan vetessék velünk, amit mondanak, nem annyira a tényszerűségen vagy az elméleti elegancián múlik, hanem inkább azon, hogy képesek e minket meggyőzni arról, amit mondanak, az valóban annak az eredménye, hogy mélyére hatolnak a tárgynak……
Bécs – Pozsony – Prága – Drezda. Deja vu – a folyók ismét felfelé folynak. Tudathasadásos állapot, ambivalens az érzés: vonattal szeljük éppen a Dunát át. Kedves habsburgi utódok, íme: a történelem! Csodáljátok a várat az üvegen keresztül, hiszen nonszensz, ami valamikor itt zajlott. A vízihullákat rég elmosta már az ár. Ülve tanuljátok végre meg…
Mint azt a történeti és régészeti adatokból, valamint az arab útleírásokból tudni lehet: már a honfoglalás és az államalapítás idején is éltek muszlimok Magyarországon. Az Árpád-korban gyakran nevezték a muszlimokat „böszörmények”-nek, ami az arab muszlim szó törökös változata – a „müzülmen” – magyaros alakja. Hajdúböszörmény a mai napig őrzi nevében a muszlim jelenlétet. A böszörmény…
Koromsötét volt, amikor elindultam hazafelé. Hosszú nap volt mögöttem, reggel a márkushegyi bányában kezdtem: dokumentumfilmet forgattunk az 1983. június 22-i bányaszerencsétlenségről; harminchét bányászt ölt meg a sújtólégrobbanás; megkerestük a volt igazgatót és főmérnököt; találtunk túlélőt is, aki először vitt virágot a barátja sírjára – egyszer talán elmesélem ezt is. Este már a repülőtéren jártam. Rokonokra…
Az itt közreadott tanulmány célja bemutatni a kisnánai „Legjobb szándékokat”-at, azokat a lokálpatrióta kezdeményezéseket, amelyek a településen a turizmus és ezzel a kulturális élet és a gazdaság fejlesztését célozzák. Szabó Csaba – a kisnánai vár gondnoka, Tari Tünde – egy helyi vállalkozó, és Koncsos Sándor – település korábbi polgármestere főleg saját tapasztalataikról, vágyaikról, lehetőségeikről, jelenlegi helyzetükről beszélnek….
Magyarországon a romani négy nagy formáját (vend, kárpáti, cerhári, lovári) beszélik a szinto mellett, melyet a romanihoz igen közeli, de attól mégis elkülönülő nyelvnek tekintenek. (Marcel Courthiade: Iskolakultúra 98/12.) Az első nyelvi rétegbe tartozik: a Somogy megyei vend, a Nógrád megyei kárpáti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cerhari (sátoros). A második rétegre Magyarországon nincs példa, mivel…