KÉT OLDALÁN VAJAZOTT KENYÉR ÉS SINKOVITS-UTÁNÉRZÉS

A fenntartható fejlődés oximoron, az USA elnökének hatalma csupán a nagy publicitásából ered, pr-rel nem lehet társadalmi konfliktust kezelni, a trollkodás legjobb ellenszere a pozitív kommunikáció – ezek voltak a legfontosabb megállapításai a pécsi II. PR Akadémia harmadik napjának, amelyre nem csak a hűtött terem hívogatta be a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) által meghívott hallgatóságot.

Forrás: MPRSZ Facebook-oldal
Forrás: MPRSZ Facebook-oldal

A jóval harminc fok fölé rohanó és ott estig tartósan tanyát verő hőmérsékleten kívül az érdekesnek tűnő előadások csábították be a hallgatóságot a jól hűtött és lefüggönyözött pécsi tudományegyetemi előadóterembe, melybe szerdán fél 11 körül léptem. Az időzítés – épp kávészünetre érkeztem – megfelelő volt, ám így lemaradtam Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docensének, Média és társadalom című előadásáról. Sebaj, legalább Rácz Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási főtanácsadójának, a konfliktusok évezredéről tartott prezentációját meghallgathattam. – A fenntartható fejlődés kifejezés oximoron, hisz vagy fenntarthatóságról, vagy pedig fejlődésről lehet beszélni, a kettő nem fér össze – idézte valakitől. A XXI. századbeli konfliktusok forrása szerinte a társadalmi problémák, a migráció, a környezetvédelem (itt szólt a „megélhetési zöldekről” is), a terrorizmus és például az interkulturális különbségek. Az anekdotázgató előadásban a szakember kitért arra is, hogy Faludy György költő egyszer összejött egy arab-berber fiúval, majd Rácz megjegyezte, hogy „mindannyian tudjuk, hogy két oldalán vajazta a kenyeret”. Az idézet pontos lejegyzetelésének kötelessége kipányvázott, így a kontextusról sajnos lemaradtam…

Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) korábbi elnöke média és pr címmel tartott diamentumokra épülő előadást, amelyben főképpen pr-es definíciókat osztott meg a pr-es hallgatósággal.

Bruck Gábor, a Sawyer Miller Group vezetője szerint mai, őszintétlen kultúránkban nincs titok. Illetve van, de csak néhány percig tart. Ezért vigyázni kell arra, mit posztolunk, hiszen az internet nem felejt. A(z) (át)láthatóságra hozott példájában a berlini kormányzati negyed épületeit említette, amelyek üvegből épültek, ezzel is mutatva, hogy nincs titkuk választóik előtt. Szóba került az is, hogy a legfontosabb vezetői tulajdonság a becsület; az ember akármilyen jó tanácsadót fel tud fogadni, csak becsületet nem vehet magának. A lényeg – Bruck Gábor szerint –, hogy tilos hazudni.

Az elmúlt időszak pénzintézeti botrányairól beszélő R. Kovács Dániel – a Front Page Communications alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja –, a brókerbotrányok kommunikációját, a cégek szóvivőinek és vezetőinek reakcióit elemezte. Az átlaghallgató számára a legmegdöbbentőbb talán az az adat volt, miszerint több pénz tűnt el a Questor és a Buda Cash ügyekben, mint a megtörtént eseményre épülő Wall street farkasa című filmben szereplő Stratton Oakmont brókerház botrányában.

Sarlós Gábor, a PeppeR kommunikációs ügynökség vezetője szerint – rezonálva a társadalmi pr, konfliktusok kezelése című napi témára –, pr-rel nem lehet társadalmi konfliktust kezelni. Szerinte, valós megoldás nélkül a pr csak felületi kezelést ad, így azt javasolja, hogy „mi, pr-esek, ragadjuk magunkhoz a kezdeményezést, tegyünk a társadalmi problémák kezeléséért”. Eme gondolat a pr-esek korszerű szerepfelfogásaként is értelmezhető.

Veszelszki Ágnes, az ELTE BTK újmédia-kutatója egy trolltámadást és annak megoldását mutatta be Bajner Bálint focista példáján keresztül. Történt, hogy az angol Ipswich Town csapatának egyik mérkőzésén – amelyben először állt pályára –, a 44. percben lecserélték, erre ő azt állította, azért cserélték le, hogy a szurkolók megtapsolják őt. Korábban a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, hogy a magyar foci, a válogatott nem érdekli őt. A nyilatkozatok után a csapat Facebook-oldalát magyar hozzászólások árasztották el, mire blokkolták a magyar IP-címekről érkező kommenteket. A Notts County-hoz történt átigazolását is kommentáradat kísérte, ezért ez a csapat is letiltotta a „hunglish” nyelven íródott hozzászólásokat. Végül, egy külön oldalt hoztak létre Bajner magyar „rajongóinak”, melyen magyarul üdvözölték a kommentelőket. A nyitott, pozitív kommunikáció így segített kifogni a szelet a trollok vitorlájából.

Siska Mátyás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara marketing igazgatója, az MPRSZ elnökségi tagja a „szolgáltató Kamarává” válást célzó kommunikációs eszközkészletüket mutatta be, amely komplex, és egyik hazai kamaráéhoz sem fogható.

Elvileg jelenlegi orosz társadalmi konfliktusokról beszélt előadásában a Pulitzer-emlékdíjas Kerekes András, a Magyar Rádió korábbi moszkvai tudósítója, de biz’ Isten, nem vagyok benne biztos. A kellemes orgánumú, lendületes stílusú, magával ragadó rétor szavait a gyarló tudósító meg sem próbálta lejegyezni. Helyette mosolygott, mikor az előadó mosolygott, nevetett, mikor ő tette, és csak élvezte a több helyütt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének Sinkovits-féle előadását idéző performanszát, és azon gondolkozott, vajon mikor volt rá előadó utoljára ilyen hatással. A válasz biztosan jön (Görög Ibolya), de hogy jegyzettömbjének végén mit akart lejegyezni azzal az árva szóval (Ukrajna), azt már meg sem kísérli felidézni.

Author: Bognár Gergely

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) végezte. Pr-szakmai gyakornoki időszakát a Comprad Kommunikációs Ügynökségnél töltötte, ahol később pr-asszisztensként, pr-tanácsadóként, majd projektvezető pr-tanácsadóként segítette – összesen hat évig –, több mint másfél tucat hazai és nemzetközi ügyfél kommunikációját. Két évig a Nézőpont Intézet cégcsoportjának kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett, majd a Young&Partners senior stratégiai pr-tanácsadójaként és fejlesztő trénereként dolgozott, később a cég pr-vezetője lett. Jelenleg a NEST Communications pr- és tréning vezetője. A PR Herald kommunikációszakmai főszerkesztő-helyetteseként interjúkat, riportokat ír; vezető szerkesztőként jegyzi „A hazai pr-szakma arcképcsarnoka” című digitális portrékötetet. Kapcsolat: gergelybognar@gmail.com

Schreibe einen Kommentar