A náci korszakot sokáig meglehetősen egysíkúan mutatták be az olyan népszerű műfajokban, mint mondjuk a krimi, a kalandregény vagy a kémtörténet. Hősies katonák, csavaros eszű kémek, minden áldozatra kész ellenállók álltak szemben gonosz, szadista vagy a parancsokat vakon végrehajtó nácikkal. Küzdelmük a jó és a rossz fekete-fehér, sablonos harca volt. Az utóbbi időben ez mintha…
A következő eset akkor történt, amikor elektrokardiográf géppel érkeztem Esu törzsébe. A masina létezéséről minden kollégám tudott, de még senki nem használta, sőt, annyira újdonság volt, hogy rögvest be kellett számolnunk róla a törzsi királynak, Albert Fonnak. A koszorúérbántalom vagy bármilyen más szívbetegség felismerése, diagnosztizálása nem tartozik a kameruni egészségügy rutinvizsgálatai közé, az EKG-görbe értelmezése…
Dr. Galántai Zoltán tudománytörténész 1964-ben született, Dunaújvárosban. A Budapesti Műszaki Egyetem Pénzügyek Tanszékének főállású egyetemi docense óraadó tanár a Képzőművészeti Egyetemen. „Summa cum laude” végez a BME Filozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában (multidiszciplináris műszaki-informatikai és filozófiai tudományokból), azt megelőzően az ELTE BTK magyar-történelem, tudomány és technikaelmélet, tudománytörténet metodológiája szakokon alapozza meg szerteágazó tudását. Jelenleg főképp…
Hans Rosling könyvének alcíme: „Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagy miért állnak jobban a dolgok, mint gondolnánk.” Nem tudom, megvan-e a Philadelphia c. filmből az a rész, amikor Denzel Washington azt mondja: „Most magyarázza el ezt úgy nekem, mintha egy hatéves gyerek volnék.” Na. Pont ilyen érzésem volt a könyv elején –…
– Na, fiam, volna is mindjárt egy neked való téma – morzsolta orrcimpáját a lap főszerkesztő-helyettese (Efhá), miután tetőtől-talpig végigmérte Viráth Ödön újságírót, aki nem egészen két hete kapta meg a diplomáját a főiskolán, s aki öt perccel ezelőtt, némi protekcióval érkezett a laphoz, mondván, dolgozni akar; írni, cikkeket, interjút, riportot, ezt tanulta, menne a…
A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át. „Tejútrendszerünkben legalább 200 milliárd, a Földhöz hasonló bolygó van” – hangzott el a NASA sajtótájékoztatóján,…