A DZSIHÁD VALÓDI JELENTÉSE A VALLÁSTUDOMÁNYBAN

Az önmagát „Iszlám Államnak” (arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), nevező terrorszervezet, és az Al-Kaida terrorhálózat előszeretettel hivatkozik merényleteinek indoklásául a „dzsihádra”. A terrorizmus – amely a média jóvoltából összefonódott a dzsiháddal –, valójában szöges ellentétben áll vele, mint azt az alábbiakban látni fogjuk. A közhiedelemmel ellentétben a „dzsihád” nem jelent sem ártatlan civilek elleni erőszakot, sem „szent…

Részletek

A SZÚFIZMUS

Az arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy…

Részletek

HÁLÁT ADNI A SORSNAK

Többgenerációs erdészcsaládban születtem, 1961. április 8-án, Baján. Gyermekkorom színhelye: Ásotthalom. Alföldi viszonylatban erdősültnek mondható vidék, amit én gyermekként kifejezetten vadregényesnek láttam. A családi háttér és a lakóhely egyértelmű mederbe terelte érdeklődésemet. Gyermekkoromban leginkább az foglalkoztatott, hogy hol fészkel a szalakóta, melyik vízbe petéznek a vöröshasú unkák, hol lehet legjobb eséllyel compót fogni, melyik fában fejlődnek…

Részletek

KUNOK, BÖSZÖRMÉNYEK ÉS KÁLIZOK

Miről tanúskodnak az orosházi muszlim leletek? Néhány éve volt szerencsém egy, a kunságból Budapestre látogató csoport tagjaival találkozni. Nagy lelkesedéssel mesélték, hogy az őseik, a kunok muszlimok voltak, és hogy nagy tisztelettel adóznak őseik vallási hagyományai iránt, bár ők maguk már keresztények. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire volt a középkorban elterjedt az iszlám vallás…

Részletek

SZEKULARIZÁCIÓ ÉS AZ ISZLÁM

A napjaink vallásairól és politikáiról, vallás és politika viszonyáról szóló viták krónikus, elhúzódó jellege és a disputák által leszűrhető választási lehetőségek és a minél gyorsabb cselekvést sürgető megoldási javaslatok (ezek igénye) – leképezik a címben az elmélkedés tárgyává tett jelenségek közti feszültséget. Magyarországon az utóbbi évek fejleményei miatt (például, hogy az Alaptörvény R) cikkébe iktatták…

Részletek

MILYENEK AZ IDEGENEK?

Ha túljutunk az első lépésen, azaz elfogadjuk, hogy nem mi képviseljük az egyetlen intelligens életformát az Univerzumban, rengeteg további kérdés merül fel. Barátságosak? Hogyan néznek ki? Milyen idős a civilizációjuk? Mennyire fejlettek? Mit akarnak tőlünk? Az erőforrásaink kellenek nekik? Meg fognak szondázni? Mit válaszolnánk, ha ugyanezeket a kérdéseket tennénk fel a földlakókról? Nagyon eltérő válaszokat…

Részletek