A tudománykommunikációs rovat cikkeinek fő célja az ismeretterjesztés — elsősorban az értelmiségi rétegből kikerült olvasóink számára. Megtalálni az arany középutat a szakmaiság és a közérthetőség között, mindvégig szem előtt tartva a hitelességet. Alapelvünk: egy forrás nem forrás!
Nem elég az, ha minden szükséges eszköz rendelkezésünkre áll – az, hogy ki mit hoz ki egy mágnesezett golyóból, egy rézcsőből és egy középiskolából ismert fizikai törvényszerűségből, elsősorban nem a tudáson múlik. Hanem azon, az illetők mennyire kreatívak, innovatívak, türelmesek, kísérletező-kedvűek. Interjú.
Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor rádöbbentem, hogy a csillagok tényleges száma felfoghatatlan számunkra. Ez egy meghatározó sokkhatásként ért, mely végleg bizonyossá tette, hogy matematikailag egyszerűen lehetetlen, hogy egyedül legyünk az Univerzumban. Ez a gondolat megváltoztatta a világnézetemet, és életvitelemet is, hiszen azóta érdeklődöm a tudományok iránt. Sok-sok éve foglalkoztat az asztrofizika, az űrkutatás, a lételméleti…
Az 1830-as évek elején jelentős fordulat következett be az európai sajtó történetében. A fejlett polgári államokban ekkor alakult ki a tömegsajtó első formája: megjelentek a filléres újságok. Ezt a változást a technikai forradalom és a politikai-társadalmi átalakulás idézte elő. A versenyképes termelés elengedhetetlen feltételévé vált, hogy az ipari munkások több és főként korszerűbb ismeretekre tegyenek…
Az RMS Titanic katasztrófája ékes példája annak, mi történik, ha a természet megbosszulja az emberek kapzsiságát és megalomániáját. 1912. április 14-ről 15-re virradó éjjel ez az óceánjáró – szó szerint – a vesztébe rohant. A kapkodás, a kevés mentőcsónak és a véletlenek szerencsétlen összjátéka hozzávetőleg 1500 ember életét követelte. (A pontos szám még ma is vitatott. A…
A következő szöveg olvasása a modern kor emberei többségének nem okoz gondot, az értelmezés nyelvi különbségekből adódó nehézségei pedig egyre inkább jelentéktelenné válnak, főképp a fordítások segítsége okán – még ha ritkább nyelvek esetében közvetítő nyelvre is van szükség. Vannak azonban olyan szövegek, amelyek jelentése mindmáig rejtélynek számítanak – általában szemmel láthatóan jól felépített rendszerben,…
Dr. Galántai Zoltán tudománytörténész 1964-ben született, Dunaújvárosban. A Budapesti Műszaki Egyetem Pénzügyek Tanszékének főállású egyetemi docense óraadó tanár a Képzőművészeti Egyetemen. „Summa cum laude” végez a BME Filozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában (multidiszciplináris műszaki-informatikai és filozófiai tudományokból), azt megelőzően az ELTE BTK magyar-történelem, tudomány és technikaelmélet, tudománytörténet metodológiája szakokon alapozza meg szerteágazó tudását. Jelenleg főképp…