NEVEK, NÉVADÁSI SZOKÁSOK – ESUFÖLD, KAMERUN

Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett), eltérnek egymástól. Így van ez a nevekkel, névadási szokásokkal is: törzsenként különböznek. Mint bármely, a település/törzs életében fontosnak tartott történés, a név megválasztása is megkülönböztetett jelentőséggel/jelentéssel bír, legyen akár ősrégi, akár újkeletű az adandó név. „Afrikában a neved…

Részletek

ÖSSZEGZŐ GONDOLATOK

Cikksorozatunkkal arra próbáltam választ adni, hogy a vidékről Budapestre költözött oláh cigányok kultúrájában milyen változások mentek végbe. Fontosnak tartottam, hogy részletesen megvizsgáljam a munkalehetőség, a lakhatás, a nyelv, a kulturális mozgalom és a párválasztás területét és hatásait a roma identitás megélésére. Mindehhez segítséget nyújtott a tíz adatközlővel történt hosszas beszélgetés, melyből több idézetet is lehet…

Részletek

SZERELEM? ARRA NEM LEHET ESKÜDNI

Akik a monogám életformával járó kisebb családra vágynak Kamerunban – azaz férjre, három-négy gyermekre –, azzal érvelnek, hogy „a kevesebb gyerek kevesebb költséget jelent”, azaz egy gyereknek több jut, és a férj keresete sem oszlik meg a sok feleség között. (A „Boszorkányok, sámánok, varázslók – Esuföld, Kamerun” című, hamarosan megjelenő könyv szemelvénye. A Szerk.) Esu…

Részletek

POLIGÁM, MONOGÁM – HÁZASODÁSI SZOKÁSOK KAMERUNBAN

Kamerunban a poligámia elfogadott, törvényes és hagyományos, ennek ellenére többen döntenek a monogám párkapcsolat mellett. A vélemények megoszlanak. A poligám életforma azért jobb, mondják egyesek, mert asszonytársaiddal megoszthatod gondjaidat, ha férjed dolgozni megy és/vagy keveset van otthon, akkor jó, ha van kihez szólnod. A gyerekek is együtt nőnek fel, és a testvéri kapcsolat egy életen…

Részletek

VIDÉKI ÉLET A SZOCIALIZMUSBAN

A falusi cigányok hagyományos foglalkozásaikkal és megélhetési formáikkal évszázadokon keresztül fontos szükségleteket elégítettek ki elsősorban a falusi és a környező települések lakossága körében. Igaz, hogy olcsó munkaerőként fizette meg őket a helyi többségi lakosság, de lehetővé vált a folyamatos megélhetés. Az adatközlők vidéki lakhelyén (Fábiánháza, Nagyecsed, Mátészalka, Nagykálló, Hodász, Medgyesegyháza) jellemző volt a roma hagyományos…

Részletek

MI MINDENT ÉRDEMES TUDNI

A kórház épületétől nem messze, a falu határában két fiatalasszony nedves agyagot dögönyöz, két lábbal tapodja, puhítja a téglának való anyagot. Tőlük néhány méterre gyerekeik játszanak, a kicsikre a nagyobbak vigyáznak. Az egyik apróság elsírja magát, anyja ölébe veszi, mellére teszi, az egyikre őt, másikra pedig ikertestvérét. Mindenki megnyugszik, anyuka boldogan mosolyog, idilli állapot a…

Részletek