„A vizuális kutatási módszerek legújabb szakirodalmát követjük nyomon. Megvizsgáljuk, hogy a legújabb interdiszciplináris kölcsönhatások milyen képet alakítottak ki a vizuális kutatás alapító tudományáról és a reprezentációról a vizuális kutatásban, elsősorban a vizuális antropológiára (és kisebb mértékben a vizuális szociológiára) koncentrálva. A különböző szaktudományokban dolgozó mai vizuális kutatók közös érdeklődési területei: a reflexivitás (reflexivity), az együttműködés, az etika, valamint a tartalom, a társadalmi kontextus és a képmások (images) anyagszerűsége közötti kapcsolat. Az egyes szaktudományok művelői anélkül tanulhatnak egymástól, hogy narratív sallangokkal kellene bizonygatniuk saját tudományáguknak a többiekkel szembeni felsőbbségét.” (Sarah Pink)
A szíriai Kurdisztánban (Nyugat nagy Kurdisztán), a szíriai népesség 10%-át alkotják a kurdok. Bizonyos számítások szerint 22 millióan élnek az országban, ami azt jelenti, hogy kb. kétmillió-kétszázezer kurd él itt. Általában a kurdok itt is, mint máshol is, küzdenek az identitásuk elismerésének és az alapvető emberi jogaik megszerzésének érdekében, a vallásnak nem igazán van szerepe…
Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett), eltérnek egymástól. Így van ez a nevekkel, névadási szokásokkal is: törzsenként különböznek. Mint bármely, a település/törzs életében fontosnak tartott történés, a név megválasztása is megkülönböztetett jelentőséggel/jelentéssel bír, legyen akár ősrégi, akár újkeletű az adandó név. „Afrikában a neved…
Cikksorozatunkkal arra próbáltam választ adni, hogy a vidékről Budapestre költözött oláh cigányok kultúrájában milyen változások mentek végbe. Fontosnak tartottam, hogy részletesen megvizsgáljam a munkalehetőség, a lakhatás, a nyelv, a kulturális mozgalom és a párválasztás területét és hatásait a roma identitás megélésére. Mindehhez segítséget nyújtott a tíz adatközlővel történt hosszas beszélgetés, melyből több idézetet is lehet…
Akik a monogám életformával járó kisebb családra vágynak Kamerunban – azaz férjre, három-négy gyermekre –, azzal érvelnek, hogy „a kevesebb gyerek kevesebb költséget jelent”, azaz egy gyereknek több jut, és a férj keresete sem oszlik meg a sok feleség között. (A „Boszorkányok, sámánok, varázslók – Esuföld, Kamerun” című, hamarosan megjelenő könyv szemelvénye. A Szerk.) Esu…
Kamerunban a poligámia elfogadott, törvényes és hagyományos, ennek ellenére többen döntenek a monogám párkapcsolat mellett. A vélemények megoszlanak. A poligám életforma azért jobb, mondják egyesek, mert asszonytársaiddal megoszthatod gondjaidat, ha férjed dolgozni megy és/vagy keveset van otthon, akkor jó, ha van kihez szólnod. A gyerekek is együtt nőnek fel, és a testvéri kapcsolat egy életen…
A falusi cigányok hagyományos foglalkozásaikkal és megélhetési formáikkal évszázadokon keresztül fontos szükségleteket elégítettek ki elsősorban a falusi és a környező települések lakossága körében. Igaz, hogy olcsó munkaerőként fizette meg őket a helyi többségi lakosság, de lehetővé vált a folyamatos megélhetés. Az adatközlők vidéki lakhelyén (Fábiánháza, Nagyecsed, Mátészalka, Nagykálló, Hodász, Medgyesegyháza) jellemző volt a roma hagyományos…