Öt helyszínen várják a közönséget 2014. április 4-12. között a Titanic Filmfesztivál szervezői. A 2005 óta versenyfesztiválként is működő eseményen idén kilenc – egy norvég, egy svéd, egy francia, egy izlandi, egy török, egy bolgár, egy kanadai, egy amerikai és egy chilei – film vetekszik majd a Hullámtörők-díjért, melyek közül hat elsőfilmes alkotás. Egzisztenciális kérdések, szexualitás, társadalmi feszültségek és faji ellentétek jellemzik az idei filmek témaválasztását.
Xavier Dolan, Kanada legprovokatívabb és legmerészebb rendezőjének negyedik filmje, a Tom a farmon (Tom at the Farm) az idei Titanic egyik versenyfilmje. A lebilincselő pszichológiai thrillerben Dolan játssza a címbéli gyászoló Tomot, aki kimerészkedik a festői quebec-i vidékre, hogy részt vegyen volt szeretője temetésén, ám hamarosan az elhunyt vad, saját szexualitását elnyomó bátyja szadista játékának bábjává válik.
A chilei Alejandro Fernández Almendras Embert ölni (To Kill a Man) című mozijában Jorge nyugodt, középosztálybeli családapaként él. Otthona környékét azonban egyre jobban ellepik az utcai gengszterbandák. Egyik éjjel célpontjukká válik, és az egyik jól megtermett bűnöző elveszi tőle az inzulininjekcióit. Jorge tinédzser fia vakmerően kiáll az apjáért, aminek következtében a banda később folyamatos félelemben tartja a családot.
Destin Daniel Cretton Átmeneti állomásában (Short term 12) a történetet egy különösen veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó ideiglenes nevelőotthon huszonéves felügyelőtanára, Grace szemén keresztül ismerjük meg. A szenvedélyes és kőkemény Grace remekül bánik a rábízott gyerekekkel, ám egy új lány, a tehetséges, de zűrös Jayden megjelenése előre nem látott nehézségeket okoz. Az amerikai rendező azonos című rövidfilmje 2009-ben elnyerte a Sundance Filmfesztivál zsűrijének különdíját.
Hat elsőfilmes alkotás kap lehetőséget az idei Titanicon, hogy elvigye a Hullámtörők-díjat. A hosszú út hazafelé (The Long Way Home), a török Alphan Eşeli alkotása Kelet-Anatólia hóborította hegyvidékén játszódik a 1915-ös szarikamiszi csata idején. Először egy menekült anyát, annak lányát és viharvert ősz kísérőjüket látjuk, miközben az orosz seregek közelednek, és szétvert egységek vonulnak vissza: köztük két sebesült katona, akik ugyanabban az elpusztított faluban húzzák meg magukat, mint hőseink. A film zenéjét Víg Mihály szerezte.
A Lovak és emberek (Of Men and Horses) című komikus drámában – mely 2014-ben Izland hivatalos Oscar-nevezése volt – a nagy csontú, erőteljes izlandi lovak legalább olyan önfejűek, mint gazdáik, és ez teljesen abszurd jelenetekhez vezet. Benedikt Erlingsson – akit eddig színészként ismert a közönség, többek között Lars von Trier vígjátékából, a Főfőnökből – szokatlan filmje arra összpontosít, ami az állatot és az embert összeköti. Mindegyik egyformán szenved a halál és a szerelem szorításában.
Anna Odell svéd rendezőnő 2009-ben megpróbált leugrani egy stockholmi hídról. Öngyilkossági kísérlete végül művészeti projektté és nagyjátékfilmmé, Az osztálytalálkozóvá (The Reunion) érett, melyben a dokumentumfilmes eszközök és a fikciós filmkészítés közti elmosódó vonalon járva Odell bemutatja, milyen romboló hatással van ránk az iskolai erőszak és a ki nem mondott kölcsönös függés. Azt, hogy milyen koloncokat cipelünk magunkkal gyerekkorunkból, és milyen kényelmetlen az, amikor mások szembesítenek minket az önmagunkról alkotott képünkkel.
Az Apacsok (Les Apaches) című francia film Thierry de Peretti színész első rendezői munkája. Korzika szigetén játszódik, ahol állandó a feszültség a jómódú turisták és az alacsony keresetű helybéliek között. Aziz és arab barátai azonban nem ezért törnek be az egyik üresen álló tengerparti nyaralóba: csak bulizni akarnak. Csakhogy a tulajdonosok megérkezése kellemetlen következményekkel jár a tinikre nézve. A film a tinik szexualitását őszintén bemutató thriller, amely a francia kultúrának olyan oldalát tárja fel, amelyet a mainstream filmgyártás rendre figyelmen kívül hagy. A cím arra a párizsi rendőrség által használt szlengre utal, amelyet a fiatalkorú bűnözőkre használnak.
A Viktoria (Viktoria) című bolgár filmben a Nyugatról álmodozva Borjana nem akar gyereket vállalni a kommunista Bulgáriában, ám 1979-ben mégis megszületik lánya, Viktoria, akinek rejtélyes módon hiányzik a köldöke. Azonnal kikiáltják az Évtized Gyermekének, ám az európai kommunizmus bukásával Viktoria aranyéletének is vége szakad. A film egyszerre anya-lánya történet és szarkasztikus humorú, filozófiai tanmese, mely szélesebb történelmi perspektívából mutatja a múlt eseményeit. A ragyogó tehetségű Maya Vitkova írónő első filmje drámailag lenyűgöző, vizuálisan invenciózus, tele játékos metaforákkal és iróniával.
Végül a Vakon (Blind) című norvég film is ringbe száll majd a Hullámtörők-díjért. A 2014-es Berlinale-n mutatkozott be és a fesztivál egyik legjobb darabjának tartja a legtöbb kritikus. A film Eskil Vogt, a Szerzők és az Oslo, augusztus forgatókönyvírójának első rendezése. Egy nemrégiben megvakult írónőről szól, akinek élete összefonódik a szemközt lakó Einarral és kisfiával, Elinnel. Osztoznak a félelmeiben, sőt egy ponton még a vakságában is. Ingrid ismeri Einar és Elin szexuális vágyait, Elin pedig tudja, mit szeret Ingrid.
A fesztivál teljes programja március 27-étől érhető majd el a http://www.titanicfilmfest.hu oldalon.