A ZSIDÓSÁG ÉS EURÓPA

Mindent egybevetve: marha jó kötet, ami teljesen átfogó képet ad arról az évezredeken átívelő fertőzésről, amit antiszemitizmusnak hívunk, és ami érthetetlen módon tör elő újabb és újabb alakban az emberi tudatból.

Az antiszemitizmus összetett kérdés, messzire nyúlnak csápjai. Van hozzáfűznivalója a történésznek, a szociológusnak, a teológusnak és a filozófusnak is – bizonyára a fizikusnak és a gasztroenterológusnak is lenne, de őket momentán nem kérdezték. Szóval igazi interdiszciplináris kötet ez, ami egy debreceni konferencia anyagát gyűjtötte össze, igazi nagy nevekkel a tartalomjegyzékben.

Kezdjük a történészekkel, akik a kötet szempontjából két további csoportra oszthatóak. Az első csoportba sorolhatjuk azokat, akik az antiszemitizmus gyökereit a régmúltban keresik – közülük kiemelném Grüll Tibor ókortörténészt, aki az első zsidó háború okairól rittyentett egy baromi alapos, bőségesen megadatolt tanulmányt. Kifejezetten érdekes még Rákóczi István kísérleti jellegű esszéje az autodafék gyakorlatáról, amelyből kiderül, hogy szerencsétlen „eretnekek” megégetése tényleg olyasfajta happening volt a középkorban, mint most egy Gáspár Laci koncert a főtéren. A történészek másik csoportjának a XX. század a szakterülete, náluk központi helyen a Holokausztig vezető út, illetve maga a Holokauszt áll. Itt Karsai László fejtegetései voltak emlékezetesek, aki kollégájával, Varga Lászlóval folytatott polémiáját gyúrja szöveggé, hogy végül riasztó választ adjon a „Túlélhették volna a magyar zsidók a Holokausztot?” kérdésre*.

A szociológiai megközelítésért Csepeli György és Karády Viktor felel. Előbbit (bár a szerzőt amúgy mindig örömmel olvasom) ezúttal túl puhának, túl általánosnak éreztem, de utóbbi nagyon rendben volt. A teológiai szekcióból pedig Kulcsár Árpádot találtam rendkívül informatívnak, aki a korai kereszténység antiszemita elemeit vesézi ki felettébb átélten.

Képeslap a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből

És akkor végezetül a filozófusok**, akik most kifejezetten jól csúsztak nekem. Vajda Mihály nyugodt és sziporkázó, Heller pedig okos és közvetlen, mindketten a kötet fénypontjai. Tatár Györggyel viszont nem tudtam mit kezdeni, Izrael és a Nyugat kapcsolatáról szóló írása több ponton túl elfogultnak, és az elfogultságból fakadóan túl elhamarkodottnak (vagy felületesnek?) tűnt.

Mindent egybevetve: marha jó kötet, ami teljesen átfogó képet ad arról az évezredeken átívelő fertőzésről, amit antiszemitizmusnak hívunk, és ami érthetetlen módon tör elő újabb és újabb alakban az emberi tudatból. Az értékelést pedig hadd zárjam egy Heller Ágnes által elmondott viccel, egyrészt mert szerintem idevág, másrészt mert azt hiszem, még sose zártam viccel egy értékelést sem:

„Megy a bócher a zsinagógában, föl-alá jár, föl-alá jár: – Nem értem, nem értem, nem értem, sehogy sem értem. Ezt nem értem. – Odajön a rabbi, és azt mondja neki: – Gyere bócher, mit nem értesz? Mindjárt megmagyarázom. – Mire a bócher: – Megmagyarázni azt én is tudom, de nem értem.”

Képeslap a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből

* Az etikai vonatkozásaiban kényelmetlen válasz pedig az, hogy a magyar zsidók akkor élhették volna túl a Holokausztot, ha Horthy pontosan úgy viselkedik, mint a románok: amíg Hitler csatlósa, addig számolatlanul küldi az emberanyagot a keleti frontra (vagyis kvázi keresztény életeket ad a zsidó életekért), illetve nem tárgyalgat a nyugati hatalmakkal a békekötésről, viszont az első adandó alkalommal szó nélkül átáll a szovjetek oldalára, amint azok átlépik a határt.
** Így belegondolva: a pszichológusok tényleg hiányoznak a kötet szerzői közül. Biztos nem értek rá.

13 likes ·  ∙ flag

Author: Járvás Péter

1998-ban érettségizett Nagykőrösön, majd felsőfokú tanulmányait az ELTE TFK magyar-művelődésszervező szakán kezdte, de nem végezte. Könyvesbolti szakmai pályafutása Budapesten, egy Múzeum körúti üzletben kezdődött, később Magyarország piacvezető könyvkereskedelmi cégéhez került. Hat éve folyamatosan ír online könyves recenziókat, dinamikusan bővülő karakterszámmal. 2015 óta a Merítés-díj zsűrijének állandó tagja. További írásai: Kuszma

Vélemény, hozzászólás?