„A vizuális kutatási módszerek legújabb szakirodalmát követjük nyomon. Megvizsgáljuk, hogy a legújabb interdiszciplináris kölcsönhatások milyen képet alakítottak ki a vizuális kutatás alapító tudományáról és a reprezentációról a vizuális kutatásban, elsősorban a vizuális antropológiára (és kisebb mértékben a vizuális szociológiára) koncentrálva. A különböző szaktudományokban dolgozó mai vizuális kutatók közös érdeklődési területei: a reflexivitás (reflexivity), az együttműködés, az etika, valamint a tartalom, a társadalmi kontextus és a képmások (images) anyagszerűsége közötti kapcsolat. Az egyes szaktudományok művelői anélkül tanulhatnak egymástól, hogy narratív sallangokkal kellene bizonygatniuk saját tudományáguknak a többiekkel szembeni felsőbbségét.” (Sarah Pink)
A vallásokat az jellemzi, hogy az életvezetéssel kapcsolatban bizonyos kötöttségeket és szabályokat fogalmaznak meg, amelyekről a vallásokkal szemben közömbös vagy ateista emberek általában úgy vélekednek, hogy azok az egyén szabadságának és kibontakozásának a korlátozását eredményezik, tehát végső soron sértik a szabadságjogokat. Egyes nyugat-európai országokban – mint például Franciaországban –, ahol szekuláris állami berendezkedés érvényesül, a…
Gyakran hangoztatott vélemény – legutóbb például a Figyelő című hetilap 2019. március 8-i számában Speidl Biankától olvashattuk – az iszlámmal kapcsolatban, hogy „totalitarizáló” vallás. Ez – legalábbis alább kifejtendő érvek miatt – több szempontból sem állja meg a helyét. A totalitarianizmus emlegetése ebben a kontextusban már csak azért is félrevezető, mert, ahogy azt Bihari Mihály…
– Egy fontos és szükséges, egykor lelkesen fogadott, aztán letiltott film tervéről – Míg 1993-ban a német rendőrség megakadályozott egy kisebb roma csoportot abban, hogy egy volt koncentrációs tábor helyén az áldozatok tiszteletére kegyeleti ünnepséget tartson, addig 1994-ben a Német Parlament már elismerte a roma holocaust bűneit és bocsánatot kért a roma néptől. 1994. májusában…
„Az antropológus sokszor elfelejti, hogy a másik életében való <részvétel> valójában –elkerülhetetlen- betolakodás”[1]– vélekedik Zempléni András. „Az antropológusok képessége arra, hogy komolyan vetessék velünk, amit mondanak, nem annyira a tényszerűségen vagy az elméleti elegancián múlik, hanem inkább azon, hogy képesek e minket meggyőzni arról, amit mondanak, az valóban annak az eredménye, hogy mélyére hatolnak a tárgynak……
Magyarországon a romani négy nagy formáját (vend, kárpáti, cerhári, lovári) beszélik a szinto mellett, melyet a romanihoz igen közeli, de attól mégis elkülönülő nyelvnek tekintenek. (Marcel Courthiade: Iskolakultúra 98/12.) Az első nyelvi rétegbe tartozik: a Somogy megyei vend, a Nógrád megyei kárpáti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cerhari (sátoros). A második rétegre Magyarországon nincs példa, mivel…
Ramadán a Szent Korán kinyilatkoztatásának a hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. Ramadán és a körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A muszlim hívők számára Ramadán hónapja igen fontos, mivel ekkor nyilatkoztattak ki Mohamed próféta számára a Korán első verssorai: „[A böjtölés időszaka] Ramadán…
