EMPÁTIA

„Ne nézzed nagyon messziről, ne tekintsd meg nagyon közelről, ha döntened kell bármiről – Dighávu –, szeretett fiam!” – részlet Popper Péter: „Ne menj a romok közé című írásából.” „Az a néhány könyv, amit Afrikáról olvastam, nem szólt semmiről, ami vonzott volna. Ahhoz, hogy megtapasztaljam azt a szegénységet és nincstelenséget, amiben négy gyermek közül egy…

Részletek

A SZABADSÁG FOGALMA AZ ISZLÁM TANÍTÁSBAN

A vallásokat az jellemzi, hogy az életvezetéssel kapcsolatban bizonyos kötöttségeket és szabályokat fogalmaznak meg, amelyekről a vallásokkal szemben közömbös vagy ateista emberek általában úgy vélekednek, hogy azok az egyén szabadságának és kibontakozásának a korlátozását eredményezik, tehát végső soron sértik a szabadságjogokat.  Egyes nyugat-európai országokban – mint például Franciaországban –, ahol szekuláris állami berendezkedés érvényesül, a…

Részletek

FÉLREÉRTELMEZETT FOGALMAK

Gyakran hangoztatott vélemény – legutóbb például a Figyelő című hetilap 2019. március 8-i számában Speidl Biankától olvashattuk – az iszlámmal kapcsolatban, hogy „totalitarizáló” vallás. Ez – legalábbis alább kifejtendő érvek miatt – több szempontból sem állja meg a helyét.  A totalitarianizmus emlegetése ebben a kontextusban már csak azért is félrevezető, mert, ahogy azt Bihari Mihály…

Részletek

CIGÁNY EXODUS

– Egy fontos és szükséges, egykor lelkesen fogadott, aztán letiltott film tervéről – Míg 1993-ban a német rendőrség megakadályozott egy kisebb roma csoportot abban, hogy egy volt koncentrációs tábor helyén az áldozatok tiszteletére kegyeleti ünnepséget tartson, addig 1994-ben a Német Parlament már elismerte a roma holocaust bűneit és bocsánatot kért a roma néptől. 1994. májusában…

Részletek

ANTROPOLÓGIAI ÚTKERESÉS KAZAKISZTÁNBAN

„Az antropológus sokszor elfelejti, hogy a másik életében való <részvétel> valójában –elkerülhetetlen- betolakodás”[1]– vélekedik Zempléni András. „Az antropológusok képessége arra, hogy komolyan vetessék velünk, amit mondanak, nem annyira a tényszerűségen vagy az elméleti elegancián múlik, hanem inkább azon, hogy képesek e minket meggyőzni arról, amit mondanak, az valóban annak az eredménye, hogy mélyére hatolnak a tárgynak……

Részletek

A ROMÁK NYELVI IDENTITÁSA

Magyarországon a romani négy nagy formáját (vend, kárpáti, cerhári, lovári) beszélik a szinto mellett, melyet a romanihoz igen közeli, de attól mégis elkülönülő nyelvnek tekintenek. (Marcel Courthiade: Iskolakultúra 98/12.) Az első nyelvi rétegbe tartozik: a Somogy megyei vend, a Nógrád megyei kárpáti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cerhari (sátoros). A második rétegre Magyarországon nincs példa, mivel…

Részletek