Annotáció
S. TAKÁCS ZSUZSANNA: Mindannyiunk közös ügye (Egy választás ürügyén a szakmáról)* Az „MPRSz” mi magunk vagyunk! Pályázatot kell kiírni: írja meg már végre valaki Magyarországon a pr-szakma pr-jét; de legalább a Szövetség példamutató vizuális arculatát; magyar nyelvű, helyesírási és stilisztikai hibák nélküli Alapszabályát; nézhető, használható honlapját és fórumait. Vonzóvá kell tenni a szövetséget azok számára, akiknek valóban fontos a szakma, és el kell búcsúzni mindenkitől, akinek nincs ambíciója, hogy maga is hozzátegyen valamit a közös ügyekhez.
In: PR Herald, 2000/10. p. 05.
VAJTÓ BERNADETTE: Hírnév-menedzsment (Beszélgetés a CERP elnökével)
* “A CERP (Conféderation Européenne des Relations Publiques) egy olyan szakmai szervezet, mely mintegy 22.000 pr-szakembert, tanácsadót, tanárt, kutatót és diákot tömörít. Legfőbb célja, hogy képviselje a nemzeti pr-szövetségeket és tagjaikat, valamint elősegítse közöttük a kapcsolat megteremtését. A szervezet a közelmúltban választott új elnököt Thomas Achelis személyében, akivel rövid magyarországi látogatása alatt beszélgettünk.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 08.
MATKÓ ISTVÁN: Előbb egyeztessünk!
* „Elismerésemet fejezem ki azért, hogy a PR Herald időről időre vállalja a magyar pr-piacról és szereplőiről való tájékoztatást, amely mint látható nem oly egyszerű dolog. Az M & H Communications továbbra is megbízik a szerkesztőség objektivitásában, ezért kész arra, hogy együttműködjön vele, s minden jóhiszemű szervezettel annak a kétségkívül fontos feladatnak a megoldásában, hogy a magyar kommunikációs piacról áttekinthető és a valóságnak megfelelő olyan tájékoztatók készülhessenek, amely elzárná a teret a furcsa szándékú önkényes és önkéntes értelmezések elől. Célszerű lenne erről az érdekelt cégek bevonásával konstruktív egyeztetést folytatni…”
In: PR Herald, 2000/10. p. 10.
POLGÁR VIKTOR: A tisztánlátás igénye
* „Köszönöm, hogy a PR Herald megküldte Szántó Péter levelét, amelyben kifogásolja az ügynökségi ranglista összeállításának módszertanát. A magam részéről ritkán foglalkozom nyilvánosan a szakmát illető ’háztartási’ kérdésekkel, nem szoktam ügyfél előtt minősíteni a többi ügynökséget és gyakorlatát – ezt etikai kérdésnek tartom, és a magam felfogása szerint járok el.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 11.
GULDEN JULIANNA: Nem a méret a lényeg…
* „Csaknem tíz év után azonban – amit a magyar pr-üzletágban töltöttem – azt látom, vannak, akik bármit elkövetnek, hogy No. 1-nek hívják Őket a szakmában. Bármilyen évenkénti elszámolást, üzleti jelentést lehet úgy “kozmetikázni”, hogy egy cég hirtelen az első helyre ugorjon, de a bukás is gyors lesz és fájdalmas. Engem – és nyilván a többi vezető pr-cég irányítóját is valósággal letaglózott a Napi Gazdaság lelkes újságírója, aki összehasonlította a PR-ügynökségek publikált adatait (PR Herald és BBJ) a Fővárosi Cégbíróságnál nyilvántartott számokkal. A különbség bizonyos esetekben megrázó volt.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 11.
SZÁNTÓ PÉTER: Amivel egyet lehet érteni
* „Nagy örömömre szolgál, hogy a kollégák válaszaiból kiderülően nyitott kapukat döngettem cikkemben, hiszen mindannyian egyetértünk abban, hogy az eredmények ’bemondása’ 1999-ben már a legtöbbünk számára szégyenletesen inflálódott, s hogy mérhető kritériumokat kell kidolgoznunk az önbevallás helyett. Mivel Varga Mihály úr, a PR Herald főszerkesztője már föl is ajánlotta, hogy a lap égisze alatt jöjjön létre egy olyan testület, amely ezeket a kritériumokat kidolgozza, kíváncsian várom a fejleményeket”
In: PR Herald, 2000/10. p. 12.
STROHMAYER ERIKA – VARGA MIHÁLY: A varázsló és társa (Beszélgetés Csizmady Mártával)
* “A Merlin tulajdonosai event marketing szakemberek. Az ügyfélkörükben merült fel a kérdés: miért nem próbálkoznak kommunikációs tanácsadással is? Jó ötletnek találták, de mivel ehhez a területhez nem értenek, tavaly megkerestek – mindkettőjüket már évek óta ismerem –, hogy mit szólnék hozzá? Óriási dilemma volt, mert a GCI-ban – előző munkahelyemen – jól éreztem magam, így azonban azt a lehetőséget kaptam, amire már nagyon régóta vágytam: önállóan fölépíteni és működtetni egy szervezetet.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 15.
KRISTON LÁSZLÓ: Kötélen táncolva
* Az utóbbi másfél-két évben a bankok előszeretettel használják a klasszikus balettet és táncosait imázs-kampányaikban. Mit jelent ez? Táncos virtuozitás, mint a befektetési kockázat-játék szimbóluma? Egy artisztikus és arisztokratikus művészeti forma és a gazdagság társítása?”
In: PR Herald, 2000/10. p. 18.
SZOBOSZLAI KRISZTINA: Savanyú a meggy
* A változások és a hirdetési anyag egyszerűsítése egyáltalán nem tett jót a Metro-poszternek és az óriásplakátnak. Eltűnt a ’Jó, mi?’ felirat, amely kék-fehér súlyával tartotta a meggyet, és amelyet az ár szálkás betűkből álló felirata nem igazán tud megtartani. Eltűnt az egyik olvasási útirány (a méreteket tekintve érthető), és megmaradt egy félreérthető szöveg.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 19.
FARKAS VERA: A lépcsőházi lutrigép (Reklámciki)
* Ezúttal valami nagyon izgalmas figyel a postaládámban. Nem számla, nem felszólítás, nem is róka, nem is nyúl, hanem örvendetes hír ígérkezik. Levélke, 1 db. A4-es, két oldalára nyomtatva a szöveg. Fehéren, feketén. “Érdemes elolvasnia!”*, nyitja a kommunikációt, középre rendezve, bold-dal szedve, talán valahogy ő is értesült a hárompontosaim dicső ívéről, és előre menti, ami menthető. Udvarias megszólítást követően visszatér ugyanehhez a témához, kicsit már személyesebb a hangvétel: “Szeretném, ha ajánlatunkat végigolvasná, mert (és itt dobja föl az első gyönyörű ügynök-közhelyet) egy fantasztikus lehetőséggel szeretnénk megismertetni Önt.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 22.
LIPOVSZKY CSENGE: Az utca hírmondója találkozott a művészettel
* Aki ott volt az óriásplakát kiállítás megnyitóján, egy bravúros kampányfolyam kellős közepén találta magát. Várta, mi sül ki abból az ötletből, hogy valakik reklámozni akarják a művészetet, és művészi módon akarják létrehozni a reklámot. Látta, hogy profizmusban nincs hiány, és ha a műsorvezetőnek, legalább is házigazdának kirendelt szupermodell nem szólal meg – az összkép makulátlan is lehetett volna.
In: PR Herald, 2000/10. p. 23.
LIPOVSZKY CSENGE: Magam sem értem, mire gondolok
* Az EstFM hátrányos helyzetét pedig csak nehezíti, hogy nem fogható Budapest adásvételén kívül, továbbá, hogy a kereskedelmi adók közt újdonságnak számító „talk rádiózást” akarja elfogadtatni és megszerettetni a közönséggel. A kezdeti célkitűzés, miszerint: a 14-40 év közötti, kulturális programok iránt fogékony hallgatót kell az új frekvenciára ráállítani – szertefoszlóban, már ami a kampányt illeti.
In: PR Herald, 2000/10. p. 24.
CSIKÓS ATTILA: A prés (Egy cikkely az Örvénykönyvből)
* Az ital keserű, amikor belekortyolunk. Mintha törvénykönyvekből préselték volna ki az utolsó cseppeket. Mintha egy furcsa laboratóriumban innánk a számozott üvegekbe töltött spirituszból, melybe a törvényesség halott testének szövet-bizonyítékait áztatták bele.
In: PR Herald, 2000/10. p. 25.
VARGA MIHÁLY: Hőtávlatok (Beszélgetés László Györggyel és Sturdik Miklóssal)
* 1998-ban született meg a távhőszolgáltatásról szóló törvény, amely célul tűzte, hogy 2003-ban megszűnik az átalánydíjas elszámolás. Épületenként mérik majd az energiafelhasználást, és attól függ majd a számla nagysága, hogy mennyi energiát fogyasztottak. – László György, a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. kereskedelmi igazgatója és Sturdik Miklós a FŐTÁV Rt. szóvivője a cég kommunikációs stratégiájának részleteiről tájékoztatta a PR Heraldot.
In: PR Herald, 2000/10. p. 26.
HERPAI TAMÁS: „Bocsánat, milyen szövetségnek az elnöke?”
(Beszélgetés dr. Sági Zoltánnal, az MPRSZ új elnökével)
* Sikerként könyvelem el, ha stabil, biztos adminisztrációs háttérrel rendelkezünk, ha sikerül a regionális tagozatok és a nagy felhasználók tagozata mellett más, ugyancsak jól működő egységeket létrehozni. Eredmény lehet az is, ha a frissen végzett kommunikációs és pr-szakemberek azt látják, hogy az MPRSz-en belül a tagság közös szakmai nyelven beszél. Siker, ha nemcsak a junior tagok száma, hanem a jogi személyként belépő szervezeteké is jelentősen növekszik, ha meg tudjuk nyerni magunknak a nagy ügynökségeket. De az igazi és 100%-os siker az lesz, ha bárhol bemutatkozom, senki ne kérdezzen vissza: „– Bocsánat, milyen szövetségnek az elnöke?
In: PR Herald, 2000/10. p. 28.
CAROLYN RAFFA FAZIO: A pr, a technológia és a munkaerő
* Technológia és pr házassága – lehetetlenség, mondanák sokan. Túl személytelen, túl rideg, túl távolságtartó. Napjaink nanoszekundum-világában azonban egyre többen – nyereségérdekelt vállalkozások, kormányzati szervek, nonprofit segélyszervezetek és kereskedelmi egyesülések, érdekközösségen alapuló szövetségek, családok, barátok és munkatársak – barátkoznak meg a gondolattal, fogadják el a tényt, hogy a technológia nélkülözhetetlen szála társadalmunk szövetének.
In: PR Herald, 2000/10. p. 30.
NAGY TAMÁS: Nem éppen kategorikus
* A filmet a vállalat egyik sikeres termékéről készítették. Gyönyörű jubileum, több évtized, a gyártás beindításának évfordulója alkalmából készített szalagon éteri magasságokat ostromol az önbizalom. Természetesen szó sem esik a termék márkájáról, nem látható a csomagolás, az ára is titokban marad. Az elosztási csatorna is dicséretes diszkrécióban húzódik meg a marketingosztály számítógép szerverének winchesterében. Elismerésre méltó produkció, szívem szerint azonnal benevezném a Prince Award filmfesztiválra.
In: PR Herald, 2000/10. p. 33.
NÉMETH ADÉL: Harc az elismertségért
* A PR Herald 2000. szeptember 13-án kérdőíveket juttatott el a Magyarországon működő 68 legjelentősebb kommunikációs és pr-ügynökséghez, mellyel az volt a cél, hogy – az Alapítvány a Magyar Public Relations Fejlesztésére Kuratóriumának jóváhagyó támogatásával – megismerjük az utóbbi évek pr-film kategóriáiba tartozó alkotások mennyiségét, műfaji sokszínűségét és szakmai elismertségét.
In: PR Herald, 2000/10. p. 34.
HARRY BARBER: Honlapelemző körút (3. rész) Mafilm vs. Mokép
* Ragadjanak tollat, klaviatúrát, telefont vagy faxmasinát és valljanak színt! Miért kell nyitott médiaudvarként ilyesféle arculatos arculatmentességet mutatván létezni? Valóban tisztelem a Képarchívumot – melyről ugye már az elején megtudtuk, hogy nem eredeti minőség – meg a már említett Geg-parádét, de a nyugdíjas posztszoci hangvétel és a hosszadalmas bevezetőt megtagadó hosszadalmas bevezető, valamint a zuglói és fóti találkahely gyermeteg feltüntetése…, hagyjuk!
In: PR Herald, 2000/10. p. 36.
METZ EDINA: Kis magyar TCK-horizont
* Óhatatlanul felmerül az emberben: szabad-e arról beszélni, hogy a társadalmi célú kommunikáció mögött felsejlik, vagy nagyon is tetten érhető a gazdasági érdek. Nemcsak szabad, hanem nagyon is etikus beszélni róla. Tagadhatatlan, a drogprevenció nem szolgálhat gazdasági érdekeket, hiszen közpénzen felnevelt, kiművelt gyermekeink válhatnak a kábítószer áldozataivá.
In: PR Herald, 2000/10. p. 37.
GALÁNFI CSABA: Briefing a pr-filmgyártásban
* “A briefing a PR-filmgyártásra vonatkozó megrendeléseket megelőzően az elképzelt produkcióra vonatkozó megbízás írásbeli rögzítése. Ennek az összegzésnek a terjedelme változó. Általában minimum két, maximum tíz oldalon rögzítik a szempontokat.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 05.
TAKÁCS NIKOLETTA: A Prince Award eddigi nyertesei
In: PR Herald, 2000/10. p. 44.
VARGA MIHÁLY: Árral szemben (Interjú Enyedi Nagy Mihállyal)
* 2000-ben tizedik alkalommal szervezett nagyszabású közéleti utazást az egyszemélyes ENAMIKÉ, azaz Enyedi Nagy Mihály. A véleményvezéreknek számító médiaszemélyiségek, az esemény jelentőségét felismerő politikusok és a befolyásos gazdasági vezetők mellett az utóbbi években már a nagy kulturális projektek vezetői és a művészvilág reprezentáns képviselői is jelen voltak, ami élénkítően hatott az immár évtizedes hagyománnyal rendelkező Médiahajóra. Változott-e a „piacvezetők találkozásának” eredeti célkitűzése?
In: PR Herald, 2000/10. p. 47.
VEREBICS JÁNOS: A tények „harmadik lázadása”
* Nagyobb tények, nagyobb lázadások” is jöttek. Az állam erős intervencionizmusa a nemzetközi személyi forgalom, a külgazdasági kapcsolatok jogába, a gazdasági folyamatok erős internacionalizálódása, a gazdasági verseny, a világpiac magán- és állami szervezése, a gazdasági integrációk komplex rendszereinek megjelenése, az államok törekvése az általános gazdasági kapcsolatok könnyítésére.
In: PR Herald, 2000/10. p. 51.
VARGA MIHÁLY: Médiazug (1. rész) 30 recept – 30 ezüst
* A gyógyszergyártás tekintetében Magyarország kis piacnak számít, mégis megdöbbentő, hogy jelenleg százhatvan (!) gyógyszergyárnak van magyarországi képviselete. Az iparágon belüli privatizáció erőteljesen megosztja a vállalatokat, éles konkurenciaharc folyik. Ebben a csatában a tét: a TB-támogatások odaítélése, és az orvos társadalom megnyerése. A gyógyszer-kommunikáció területén jelenleg nagyrészt alkalmazhatatlanok a vonatkozó jogi szabályozások. Egyes gyártók folyamatosan médiajogászokat alkalmaznak, mert egymást érik a kölcsönös feljelentések.
In: PR Herald, 2000/10. p. 53.
ARANY FERENC: Az ügyfélpanasz-kezelés pr-vonatkozásai
* “Egyre több cég kommunikációs szakemberei fordítanak kiemelt figyelmet arra, hogy vásárlóik, fogyasztóik felé azt sugározzák minden lehetséges csatornán keresztül: értük vannak, és mindent elkövetnek elégedettségük megnyerése és fenntartása érdekében. Sok pénzt költenek az egységes külső megjelenés, arculat kialakítására. Drága, szép, színes prospektusokban, óriásplakátokon, reklámcikkekben, filmekben hirdetik cégük, termékük, szolgáltatásuk kiválóságát, különféle közösségi célokat támogatnak, hogy elnyerjék ügyfélkörük bizalmát, de amíg nem kérnek rendszeres visszajelzéseket, ez a folyamat egyirányú.”
In: PR Herald, 2000/10. p. 60.
KARAKAS HORVÁTH NORBERT: „Csillagszemű nem, de igazmondó vagyok”
* Ez a könyv veszélyes – gondolhatták sokan a hazai sajtóorgánumok vezetői és tulajdonosai közül, hiszen a Michelberger Miklós által készített vitriolos reklámkritikákat egyikük sem kívánta közölni sem részletekben, sem pedig egészben. Ezt persze megértem, hiszen ki az a nem normális, aki a napi betevőt, illetve távlati gondolkodók esetében gyermekeik egyetemi éveit finanszírozó kézbe harap vagy köp? Senki. Kivéve őt.
In: PR Herald, 2000/10. p. 63.
RÉVÉSZ BÉLA: Gyerekcipőben
* A lap legutóbbi számának néhány írása meglehetősen sajátosan körvonalazza annak a diáknak a személyiségképét, aki a drogprevenciós munka objektuma lehet. Példaképe lehet a színésznő, aki elmondja: „– Hazugság, karrier, pénzimádat? Fontosabb a becsület, az adott szó szentsége. A család, a barátok hite és bizalma”. Azt nem tudni, hogy vajon cáfolja-e vagy éppen megerősíti ezt a hitvallást egy korábbi mondata: „– A tehetség nem minden, kell a szerencse és nagyon kellenek a kapcsolatok”.
In: PR Herald, 2000/10. p. 64.
GALÁNFI CSABA: Tudásmenedzsment (2. rész. A belső kommunikáció)
* Valamennyi tudásmenedzsment program kommunikációjának közös része: az információk szervezeten belüli áramoltatása arról, hogy miért kezdtünk bele, milyen haszonnal kecsegtet és menet közben mi lehet a közös teendőnk. A végeredményt pedig a szervezet egésze számára közkinccsé, mindenkor használhatóvá és bővíthetővé tesszük.
In: PR Herald, 2000/10. p. 66.
MAURIZIO GOETZ: Online pr
* Az online pr nemcsak a fogyasztókkal, hanem a médiával és a legkülönbözőbb szervekkel szemben is új magatartási formát jelent: a vállalat megnyitása a makro- és mikrokörnyezet felé, világos és célratörő kommunikáció, hasznos információk nyújtása, tágabb értelemben a társadalom kulturális és technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás, például kulturális vagy szociális érdekeltségű elképzelések szponzorálásával. Mindenek előtt nyitottnak kell lenni a kritikákra, nem szabad félni a külső környezettől.
In: PR Herald, 2000/10. p. 69.
NEMES DÉNES: Követhető út a nonprofit szférában
* Manapság az minősül jó public relations szakembernek, akinek legalább egy ismerőse van a bulvár, kettő-három a napi és a magazin jellegű sajtónál, négy-öt a kereskedelmi és közszolgálati televízióknál, rádióknál, közterületi reklámozóknál. Ne tételezzük fel, hogy Balogh István profi pr-szakember. Egyébként is tudjuk, hogy bölcsész. Meg azt is, hogy csaknem két évtizeden keresztül – bűnügyi fotós lévén – gyakorlatilag a halál sarkában járt, ez volt a foglalkozása. Hősünk tehát nem pr-es, hanem egy apa, aki elüldözte a fiára leselkedő kaszást. Hogyan? Amikor arra van szükség: szembeszáll orvosokkal és ápolókkal. Szülőként fordul a sajtóhoz, amikor könyvének megjelenése után megtagadják fia további gyógykezelését.
In: PR Herald, 2000/10. p. 70.
KARAKAS H. NORBERT: hang. mulat. (Csikós Attila portréja)
* Az írók nehezen beszélnek. A fotósok is. Csikós Attila író. Nem fotóművész. Csak van fotómasinája, rajta kioldó gomb, amit használni szokott. Kultuszt teremt a fényeknek, melyeket felhasznál. Csodálja azokat, melyek gyorsabbak voltak nála. S így elillantak.
In: PR Herald, 2000/10. p. 72.