Abdul-Fattah Munif

Abdul-Fattah Munif magyar-jemeni származású arabista. Egyetemi diplomáját az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab Tanszékén kapta 2004-ben, PhD fokozatát 2013-ban szerezte arabisztika szakterületen, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nyelvtudományi Doktori Tanácsa ítélt meg a sokat publikáló kutatónak, „summa cum laude” minősítéssel. Doktori disszertációját a Korán lexikográfiai elemzéséről írta. Jelenlegi kiemelt kutatási területe: a Korán nyelvészeti exegézise, korábban a Magyarországon fellelhető arab kéziratokkal, a magyarországi iszlám történetével, valamint a Sariával, az Iszlám törvénykezéssel is foglalkozott. Alapítója a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesületnek. Tevékenyen részt vállal a különböző vallások közötti párbeszédben. Munkatársa volt a Magyar Nemzet napilapnak és a Magyarországi Muszlimok Egyháza által kiadott, Új Gondolat magazinnak. Jelenleg a PR Herald arabisztikai és iszlamológiai főmunkatársa.

A SZABADSÁG FOGALMA AZ ISZLÁM TANÍTÁSBAN

A vallásokat az jellemzi, hogy az életvezetéssel kapcsolatban bizonyos kötöttségeket és szabályokat fogalmaznak meg, amelyekről a vallásokkal szemben közömbös vagy ateista emberek általában úgy vélekednek, hogy azok az egyén szabadságának és kibontakozásának a korlátozását eredményezik, tehát végső soron sértik a szabadságjogokat.  Egyes nyugat-európai országokban – mint például Franciaországban –, ahol szekuláris állami berendezkedés érvényesül, a…

Részletek

A NEM-MUSZLIMOK HELYZETE AZ ISZLÁM VILÁGBAN

Az iszlám vallás hetedik századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám országok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek főként keresztény (kopt, etióp monofizita, jakobita és nesztoriánus), valamint zsidó és zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze. A jakobiták Jordániában, a koptok Egyiptomban, a nesztoriánusok főként Irakban…

Részletek

MUSZLIMOK MAGYARORSZÁGON

Mint azt a történeti és régészeti adatokból, valamint az arab útleírásokból tudni lehet: már a honfoglalás és az államalapítás idején is éltek muszlimok Magyarországon. Az Árpád-korban gyakran nevezték a muszlimokat „böszörmények”-nek, ami az arab muszlim szó törökös változata – a „müzülmen” – magyaros alakja. Hajdúböszörmény a mai napig őrzi nevében a muszlim jelenlétet. A böszörmény…

Részletek

A RAMADÁN JELENTŐSÉGE

Ramadán a Szent Korán kinyilatkoztatásának a hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. Ramadán és a körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A muszlim hívők számára Ramadán hónapja igen fontos, mivel ekkor nyilatkoztattak ki Mohamed próféta számára a Korán első verssorai: „[A böjtölés időszaka] Ramadán…

Részletek

AZ ISZLÁM KELETKEZÉSE

Az iszlám vallás vázlatos és rövid történetét csakis a  keletkezésének hajnalán fennálló civilizációk rövid áttekintésével együtt érdemes tárgyalni. Az 6-7. század nagy, kiemelkedő civilizációi nyugatról keletre haladva a következők voltak: a Kelet-Római Birodalom (Bizánc), a szászánida Irán (Perzsia), India, Kína. Ezektől északra és délre nomád népek éltek, komoly katonai erőt képviseltek, és folyton a letelepedettek…

Részletek

A DZSIHÁD VALÓDI JELENTÉSE A VALLÁSTUDOMÁNYBAN

Az önmagát „Iszlám Államnak” (arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), nevező terrorszervezet, és az Al-Kaida terrorhálózat előszeretettel hivatkozik merényleteinek indoklásául a „dzsihádra”. A terrorizmus – amely a média jóvoltából összefonódott a dzsiháddal –, valójában szöges ellentétben áll vele, mint azt az alábbiakban látni fogjuk. A közhiedelemmel ellentétben a „dzsihád” nem jelent sem ártatlan civilek elleni erőszakot, sem „szent…

Részletek