Bevezetésül kanyarodjunk egy hazànkban szintén hasonló probléma felé. Sokan üres, érdektelen blablabla-nak tartjàk a környezetvédelemmel kapcsolatos fellépéseket. De mindenki érzékelhetné, hogy Magyarorszàg is egyre jobban küzd a szàrazsàggal, a folyók, tavak, a Balaton stb. kiszàradàsàval és vizszintjének apadàsàval. Emlékeztek arra, amikor kormányunk imádkozásra szólított fel országunk problémái miatt? Mint most Iránban, egy elhanyagolt, muszlim államban… A tartós szárazság és az őszi esőzések elmaradása miatt Iránban szűkössé vált az ivóvíz. Most a papok esőért imádkoznak. A kritikusok a kormányt hibáztatják. Az Iránban fennálló tartós vízhiány miatt a vallási csoportok az esőért imádkozásra szólítottak fel Teheránban. A Fars hírügynökség szerint a hívőknek az országban először két rendezvényen, a klasszikus pénteki ima után „spirituális szertartásokkal” kell kérniük Isten segítségét a vízhiányban. A feltörekvő és fejlődő országok megavárosai gyorsan növekednek. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a helytelen építkezés 220 millió embertől veheti el a tiszta vízhez való hozzáférést. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai városok egyre nagyobbak lesznek. Csak Afrikában a városi lakosság száma 550 millióról 2018-ba 1,5 milliárdra nőhet 2050-re. A kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy a helytelen építési módszerek miatt 220 millió embernek lehet, hogy nem lesz hozzáférése a vezetékes vízhez. A kis szórású városokban a lakosság nagy része a központ közelében koncentrálódik. Jakarta Indonéziában egy példa erre: a 33 millió lakos több mint fele a központi területeken él. A nagy szórású városokban viszont a lakosság távoli városrészekre oszlik. Kigali városában, Ruandában a 2,2 millió lakosnak csak 15 százaléka él a központban, a többségük messze van a városmagtól. A vizsgálat eredménye: a tiszta vízhez és az alapvető szennyvízelvezetéshez való hozzáférés jelentősen romolhat, ha a városok inkább kiterjednek, mint hogy a központban sűrűsödjenek. „Horizontális növekedés esetén 2050-re körülbelül 220 millió embernek kevesebb lenne a hozzáférése a vezetékes vízhez, és 190 millió embernek kevesebb lenne a hozzáférése a szennyvízrendszerekhez” – hangsúlyozza Rafael Prieto-Curiel, a tanulmány fő szerzője egy közleményben. A „Nature Cities” szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízszámlák 75 százalékkal magasabbak a kiterjedt városokban, mint például Új-Delhiben, Kairóban, Lagosban vagy Bogotában, mint a kompakt városokban. Ugyanakkor a vezetékes vízhez való hozzáférés 50 százalékkal csökken. „Ezen túlmenően a külvárosi lakosok 40 százalékkal kevesebb hozzáféréssel rendelkeznek a kritikus infrastruktúrához, mint azok, akik közelebb élnek a város központjához” – állítják a szerzők. A kutatók figyelmeztetnek: Afrika és Ázsia városi lakossága 2050-ig jelentősen növekedni fog, ami nagy tervezési erőfeszítéseket igényel. „Elemzésünk azt mutatja, hogy a hatékony tervezés jelentősen javíthatja a vízhez és a higiéniai létesítményekhez való hozzáférést” – mondja Prieto-Curiel. „A kompakt, gyalogosbarát városrészek megfelelő népsűrűséggel nem csak ökológiailag fenntarthatóak, hanem biztosítják az alapvető szolgáltatások mindenki számára való elérhetőségét is.” Jakartànak pedig költöznie kell – Indonézia új fővárosa, Nusantara szellemvárossá válik. Indonézia fővárosa, Jakarta lassan elsüllyed a tengerben. Ezért a kormány új fővárost épít – az esőerdő közepén. A milliárdokat felemésztő Nusantara-projekt azonban szellemvárossá válhat. Indonézia fővárosa, Jakarta gyorsan növekszik. Ma már a világ legnagyobb megavárosává vált, megelőzve Tokiót. A Jakarta metropolisz régióban elképesztő 42 millió ember él, jelentette be az ENSZ november végén. A megavárosok több mint fele Ázsiában található. 25 év múlva Banglades fővárosa lesz a legnépesebb: Dhakában ma már csaknem 40 millióan élnek. Jakarta egy kaotikus zűrzavar vàrosa, tele szeméttel, szmoggal, nyitott csatornákkal, zajos építkezésekkel, dudáló autókkal és motorokkal. Naponta több mint 20 millió jármű közlekedik az utcákon. Itt élnek az ország leggazdagabb és legszegényebb emberei. Egy túlnépesedett város, amely ráadásul lassan elsüllyed a vízben. Évente akár 25 centiméterrel is süllyed. Összehasonlításképpen: Velence évente két milliméterrel küzd. Az ivóvízhez való hozzáférés érdekében Jakarta lakói a talajvizet szivattyúzzák ki. A lakosságnak csak körülbelül fele csatlakozik a központi vízellátáshoz. Különösen a szegény lakónegyedekben az embereknek maguknak kell kutakat fúrniuk. A nagyvállalatok, luxus bevásárlóközpontok, szállodák, iroda- és apartmanházak is részben illegálisan nyerik a vizet a földből. „Jakarta már nem bírja a nyomást” A város talajvízszintje ezért alacsony. Ennek következtében Jakarta homokos talaja egyre jobban süllyed. A metropolisz egy része már a tengerszint alatt fekszik. 2050-re Jakartànak egyharmadàt eláraszthatja a tengerszint emelkedése. Ráadásul Jakarta területének 80 százaléka be van betonozva. Az esővíz nehezen tud elfolyni. A város egyes részeit rendszeresen elárasztja. Csak egy részben szivárgó fal védi a tengerparti városrészeket a hullámoktól. A lakosok szenvednek az áradásoktól, és ugyanakkor nincs elegendő ivóvizük. „A világon szinte egyetlen város sem süllyed olyan gyorsan, mint Jakarta. Városunk már nem bírja elviselni ezt a nyomást” – így írja le Sofian Sibarani a drámai helyzetet egy Arte-dokumentumfilmben. „Nagyon kockázatos lenne, ha a kormány itt maradna.” Egy építész tervezte Indonézia új fővárosát: Nusantaràt. Borneó esőerdőjének közepén. Nusantara mint „erdei város” 2022 óta Jakarta szomszédos szigetén egy fenntartható, zöld város épül – körülbelül 1200 kilométerre a jelenlegi fővárostól. Itt viszonylag alacsony a földrengés, szökőár vagy vulkánkitörés kockázata. A jelenlegi főváros terhelését ezzel kívánják csökkenteni – így képzelte el Joko Widodo volt elnök. A sűrű dzsungelben épülő város az ő szívügye. Az egész területet a elnöki palota uralja, amelynek alakja Garudára, Indonézia mitikus nemzeti madarára emlékeztet. Nusantara egy „erdei város”ként lett tervezve, mondja Widodo volt elnök. Fákat ültetnek és a épületeket zöldellővé teszik. A házakat magasabbra építik, „hogy alattuk a szél, a víz és az emberek szabadon mozoghassanak. Ez biztosítja a természetes szellőzést”, mondja Sibarani városépítész a dokumentumfilmben. A városnak fel kell készülnie a klímaváltozásra. 2024 augusztusában Nusantara hivatalosan is megnyitotta kapuit. A kormány kabinetje is tartott már ott ülést. A valóságban azonban a város még mindig egy hatalmas építkezés. Ott – pontosan úgy, mint Jakartában – halmozódik a szemét, és a patkányok is már megtelepedtek. Van prostitúció, kakasviadalok és szerencsejáték. A nagybefektető kilépett – a finanszírozása bizonytalan Az építkezés nem halad előre. Ez többek között a bizonytalan finanszírozásnak is köszönhető. Az új elnök, Prabowo Subianto kevésbé hisz a projektben, mint elődje, ezért kevesebb pénzt akar rá fordítani. Joko Widodo közel négy milliárd eurót költött Nusantarára. A jelenlegi kormány eredetileg körülbelül 2,5 milliárd eurót tervezett be a költségvetésbe. Idén csak alig 800 millió euró folyik be a város építésébe, jövőre pedig csak körülbelül 340 millió euró, írja a Guardian. A projekt összesen körülbelül 32 milliárd euróba fog kerülni. Ebből az állam csak körülbelül 20 százalékot vállal. A többit hazai és külföldi befektetők, valamint állami vállalatok fogják finanszírozni. Úgy tűnik azonban, hogy a magánbefektetők nagyon visszafogottak – hiányoznak a nagy pénzügyi támogatók. 2022-ben az egyik fő befektető, a japán Softbank kiszállt a projektből. A projekt túl drága egy olyan ország számára, mint Indonézia, mondja az Arte dokumentumfilmben az indonéz független hírmagazin, a Tempo gazdasági rovatának vezetője. „Attól tartunk, hogy ez a projekt hatalmas államadósságot fog okozni.” Ráadásul csak bizonyos üzletemberek profitálnának belőle. A Nusantara körüli területek a kormányhoz nagyon közel álló körök kezében vannak. A város nagy része még építkezés alatt áll Nusantara 2045-re, az Indonéz Köztársaság 100. születésnapjára készül el. Körülbelül kétmillió ember fog itt élni. Ez csak egy töredéke Jakarta többmilliós lakosságának. A költözés alig fogja tehermentesíteni a jelenlegi fővárost, mondják a szakértők – és nem fogja megoldani az árvízproblémát sem. A jövőbeli főváros szellemvárossá válik: jelenleg Nusantarában mindössze körülbelül 8000 építőmunkás és 2000 köztisztviselő él – többek között a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálat alkalmazottai már odaköltöztek. A zöld városnak csak egy kis része készült el: néhány lakóház, kormányzati épület, kórház, utak, vízellátó rendszerek, az elektromos hálózat, szállodák és egy repülőtér. A gigantikus projekt további veszélyt jelent az ökoszisztémára. Borneó esőerdeinek több millió hektárát már elpusztította a pálmaolaj-termelés. Nusantara házai és utcái miatt további fákat vágnak ki. Eddig több mint 2000 hektár mangrove-erdő tűnt el. „A kormány lassan megöl minket” Az erdőirtás a kihalással fenyegetett orangutánokat is veszélyezteti. Az új város területe az egyik utolsó menedékük. Úgy tűnik, hogy az őslakos közösségekre sincsenek tekintettel. Át kell telepíteni őket. Földjükért nem kapnak megfelelő kártérítést. „Az egész országot lefoglalták az új főváros számára. Olyan érzés ez, mintha a kormány lassan megölne minket” – számol be egy kétségbeesett lakos. Bár Nusantara a lakosság körében vitatott, az építkezés folytatódik. 2028-ban ez lesz Indonézia politikai fővárosa. A kormány, a parlament és a bíróságok addigra odaköltöznek, az indonéz alelnök jövőre, az elnök pedig 2028-ban. Ez azt jelenti, hogy Indonézia a következő három évben két fővárossal fog rendelkezni. Jakarta egyelőre megőrzi státuszát – továbbra is az ország gazdasági, üzleti és kulturális központja marad. Sok kormányhivatal üresen fog állni. Ezeket ki lehet adni vagy el lehet adni. Ezzel pénz áramlik az üres kasszákba, amelyeket a „smart city” Nusantara építésére fordíthatnak.
www.n-tv.de
