Kulturális antropológia

KAMERUN MÁSODSZOR – VARÁZSLATOKKAL

Turóczi Ildikó „Boszorkányok, sámánok, varázslók – Esuföld, Kamerun” című könyve részint szervesen illeszkedik az előző kameruni napló-kötethez, annak megkezdett gondolati ívét, megismerési útját, vizsgálati irányát, építkezését folytatólagossá teszi, mégpedig nem redundánsan, hanem új (frissített, aktualizált) tematikai körben; részint teszi mindezt újdonatúj kérdésfeltevésekkel és tónusokkal is. Mindezek alapján kiadni mindenképp érdemes volt, olvasni pedig mindenképp szükségessé […]

Tovább »

 
 

RÓZSA SÁNDOR – A LEGENDÁS BETYÁR

Rózsa Sándor alakját már életében, sőt mi több, ifjúkorában annyi legenda szőtte át, hogy képtelenség kideríteni, mi az, amit az Alföldön vitézkedő (vagy inkább rabló? – tessék, máris itt az első fejtörésre okot adó talány) valóban véghezvitt, s hány tettét színezte ki a nép, vagy a sorsa fölött ítélkező bírák.  Rózsa Sándor – bár több […]

Tovább »

 
 

A LETICIA-SZTORI

Leticiától (a Brazíliával és Peruval határos kolumbiai kikötővárostól) huszonöt kilométerre, Francisco Vigil kaucsuk-kereskedő birtokának közvetlen közelében Oscar Ordonez mérnök gyülekezett embereivel, hogy még aznap éjszaka elfoglalják Leticiát. A támadók a kora hajnali órákban feltűnés nélkül átlépték a kolumbiai államhatárt és bekerítették a város legfontosabb középületeit.  Ordonez embereinek a teljes helyi vezetőréteget sikerült foglyul ejteni, köztük […]

Tovább »

 
 

TISZAZUG: ARZÉNNAL GYILKOLÓK

Szomorú dicsőség, hogy az egykori tiszazugi arzénes sorozatgyilkosság története még ma is időről-időre feltűnik a legnevesebb világlapokban is. De vajon mi történt ott pontosan? Beírva Tiszazug nevét a keresőprogramba, azonnal kiderül, hogy a hírhedt település a Tisza és a Körös folyók közötti területen található, nagy része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területén. A főbb közlekedési […]

Tovább »

 
 

BURKINI ÉS ELNYOMÁS. VÁLASZ KONOK PÉTERNEK

And yet, here we come again. Felnőtt férfiak nem tudnak leszállni arról, hogy mit viseljenek a nők, és miért viselik azt, amit viselnek. Mert ők majd megmagyaráznak, felszabadítanak, megmondják helyetted, hogy el vagy nyomva, harcolnak érted, meg sem kérdezve, hogy akarod-e. Embert faragnak belőled, ha kell, baltával is.    Nem gondoltam sosem, hogy lesz egyszer olyan, […]

Tovább »

 
 

AZ ANTROPOLÓGIAI FILM

A filmtörténet első alkotásai dokumentum-jellegűek voltak, többnyire névtelen operatőrök munkái. A 19. század fordulóján egyre gyakoribbá váltak Európából a távoli országokba történő expedíciós utazások, s az úti-filmek is divatosak lettek. 1907-től a játékfilmek egyre nagyobb súlyt kaptak, kielégítve a közönségigényeket. Az első antropológiai jellegű filmek korábbra datálhatók, gyakorlatilag már a 20. század fordulója előtt megszülettek. […]

Tovább »