A WWF Magyarország egyedülálló tehetséggondozó programja, amely a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt érdeklődő 14-16 éves tanulókat célozza meg. A Zöld Generáció Program a kreatív problémafelvetés, a kritikai gondolkodás, az innovatív megoldások és a csapatban való együttműködés jegyében egy egész éven át tartó mentori segítséget nyújt majd a fiatal tehetségek kibontakozásához.
A Toyota Fund for Europe támogatásával megvalósuló programban 30 diák vehet részt 2015 májusa és 2016 márciusa között. A kéthetente tartott foglalkozások és időnkénti hétvégi workshopok két fő téma köré épülnek. Az intelligens város modulban az élhetőbb és fenntarthatóbb városok tervezéséről tudhatnak meg többet, valamint dolgozhatnak ki saját megoldásokat a fiatal innovátorok. A biodiverzitás modulban természet és társadalom viszonyának megértése, az ökoszisztémák működése és a természetvédelem gyakorlati kihívásai állnak a középpontban. A tudás elsajátítását egy csoportos projektmunka elkészítése mellett terepi programok, gyárlátogatások és külső meghívott előadók színesítik majd. Az induló programról Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának projektvezetője számolt be a PR Heraldnak.
– Miként született meg a Zöld Generáció Program ötlete? A WWF Magyarország indítja ezt elsőként, vagy esetleg máshol ez már működik?
Benkő Dániel: Az elmúlt években a Palánták Program keretében országszerte több tucat általános iskola közel kétezer diákjához jutottunk el egy háromrészes, interaktív előadássorozattal a fenntarthatóságról. Az órák egy fontos tapasztalata volt, hogy van egy szűk rétege a diákoknak, akiket nagyon érdekel ez a téma és láthatóan hihetetlenül felkészültek benne. Ennek nyomán született a Zöld Generáció ötlete, hogy ne hagyjuk elveszni ezt a lelkesedést, karoljuk fel őket. Ugyanazt próbáljuk megvalósítani, mint a zenei, képzőművészeti vagy tudományos tehetséggondozó programok, csak mi munkánk fókuszában a természetvédelem, a környezetvédelem és a fenntarthatóság áll. Tudomásunk szerint nincs még hasonló kezdeményezés Magyarországon.
– A környezeti nevelést már az óvodában érdemes elkezdeni. A program kidolgozásakor miért épp a középiskolás korosztályra esett a választás? Tervezitek a program kiterjesztését a jövőben?
BD: Valóban, mi is azt valljuk, hogy ezt nem lehet elég korán elkezdeni, ahogy említettem, korábban általános iskolás gyerekekkel is foglalkoztunk már. A Zöld Generáció Programban viszont azokat célozzuk, akik ezzel komolyan szeretnének foglalkozni, de ehhez elengedhetetlen bizonyos fokú háttértudás, ezért hirdettük meg a tehetséggondozót a középiskolás korosztálynak. Ugyancsak fontos, hogy sokan ekkor már elkezdenek gondolkodni azon, hogy milyen irányban tanuljanak tovább, mi pedig segíteni szeretnénk azoknak, akiknek a fenntarthatóság ez az irány.
– A gyermeki kreativitás nem ismer határokat. Mégis mire pályaválasztásra kerül a sor, sok fiatal „feladja” játékos, kreatív énjét. Hogyan lehetne ezen változtatni?
BD: Azt gondoljuk, hogy nem a kreativitás és a játékosság hiányzik, csak ahhoz, hogy ezek kibontakozzanak, egyrészt az embernek szeretnie kell azt, amit csinál, másrészt lehetőséget kell adni neki az önkifejezésre. Sajnos a mai iskolai oktatás nem feltétlenül ezt segíti elő, a pályaválasztáskor pedig sokszor nem az számít, hogy mi érdekli a fiatalokat. A Zöld Generáció által pont a diákok kreativitását, problémamegoldó képességét és rendszerszemléletű gondolkodását akarjuk a leginkább fejleszteni, mindezt egy nem formális program keretén belül.
– Azt is említettétek, hogy különböző szakértők bevonásával valósul meg a program. Kik ők, mely szakmák képviselői?
BD: Arra törekedtünk a program kialakításakor, hogy olyan embereket találjunk, akik szakmailag felkészültek és hitelesek, de könnyen megtalálják a közös hangot a fiatalabb generációval is. A konkrét nevek még meglepetések, de a mentorok és a meghívott résztvevők meglehetősen vegyes hátterűek az vízépítő mérnöktől az etológusig. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne csak környezet- és természetvédelmi szakértőkkel találkozzanak, hiszen a fenntarthatóság sem önálló kérdés, hanem alapvető eleme mindennek.
– A sajtóközleményben megjelent, hogy intézménylátogatásokra is lehetősége lesz a résztvevő diákoknak. Milyen intézmények lesznek ezek?
BD: A WWF számos vállalattal dolgozik együtt, akik igyekeznek fenntarthatóbbá tenni működésüket, közülük többen szívesen fogadnák a diákokat. A programot támogató Toyota például első kézből mutatná be a fiataloknak a jövő zöld autóit, de ezen kívül papírgyár és üdítő-palackozóüzem is tervben van. A lényeg, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy mennyi munka, energia és alapanyag kell még a legegyszerűbb dolgok előállításához is. Ezen felül tereplátogatásokat és kirándulásokat is szervezünk majd a résztvevőknek.
– Mit vártok a Zöld Generációtól? Milyen új kihívásokkal, esetleg nehézségekkel számoltok?
BD: Ami számunkra nehézség, vagyis inkább, amit nagyon sajnálunk, hogy egyelőre nincs lehetőségünk az egész országot lefedni. Bár szerettük volna országszerte, egyszerre több helyen elindítani, a tehetséggondozó egyelőre csak Budapesten fog futni, ami a nagyon messze lakók számára akadály lehet. Ettől függetlenül számítunk azokra, akik vidékről szívesen részt vennének, őket azzal támogatjuk, hogy két nem budapesti diák utazási költségeit fedezzük, amennyiben rászorulnak. A célunk, hogy a résztvevők egy olyan csapattá kovácsolódjanak, ami együttműködve nem csak megérteni képes korunk környezeti kihívásait, de válaszokat is képes azokra adni. A legboldogabbak pedig akkor leszünk, ha pár év múlva valódi fenntarthatósági szakértőként dolgozhatunk együtt azokkal, akik most részt vesznek a Zöld Generációban.
A programba való jelentkezési határidő május 4. Az egyes workshopok, gyárlátogatások, illetve gyakorlati találkozók iskolaidőn kívüli időpontokban történnek Budapesten és agglomerációjában. A diákok az ország bármely területéről érkezhetnek.
További információ és jelentkezés: http://wwf.hu/zold-generacio, http://wwf.hu/zold-generacio/jelentkezem