Egy belga irodalmár nemrégiben Dávid és Góliát harcához hasonlította a területén végzett kutatások finanszírozásáért előírt procedúrát. Ez a kép elevenedik meg előttem a belga járványvédelemet irányító interfederális bizottság, a CODECO (Comité de Concertation) december 22-i döntése óta, mely bezárásra utasította a színházakat, mozikat és koncerttermeket az omikron variáns terjedésének lassítása érdekében.
Más országokéhoz hasonlóan Belgium kulturális élete is alaposan megsínylette az elmúlt két évet. A járványkezelés során a„létfontosságú” és „nem létfontosságú” termékeket áruló üzletek megkülönböztetése implicit módon a szektorok minősítésére is átterjedt. Mivel a legelső, 2020 tavaszán történő lezárás súlyos lemaradást okozott az oktatásban, a felelős miniszterek elérték, hogy az iskolák bezárása vagy hibrid módba való átállása tabuvá váljon, és csak végső megoldásként legyen alkalmazható egy járványügyi katasztrófa elkerülésének érdekében.
Az első hullámot követő 2020/2021-es tanévben így csak átmenetileg alkalmazták a hibrid oktatást a gimnáziumokban, az általános iskolások számára pedig online oktatás helyett egy héttel meghosszabbították az őszi-. a farsangi- és a tavaszi szünetet. 2020 október középén bezártak a vendéglátó egységek, novemberben pedig a kulturális intézmények. Ez utóbbiak 2021 áprilisában tarthattak újra kültéri rendezvényeket maximum 50 résztvevővel, májustól pedig szigorú feltételek (szellőztetés, szén-dioxid detektor) mellett beltérieket is maximum 200 fővel. A vendéglátó egységek újranyitása ezután néhány héttel szintén megtörtént.
Belgium három regionális parlamentje önálló hatáskörrel rendelkezik a járványvédelem terén, és a CODECO döntésein túlmenően is bevezethet korlátozásokat a helyi adatok függvényében. Mivel Vallónia és Brüsszel nem érte el a kívánt átoltottságot, a helyi döntéshozók október 15-től kiterjesztették az eredetileg a tömegrendezvények biztonságos megtartása érdekében bevezetett védettségi igazolvány, a „Covid Safe Ticket” használatát a vendéglátó egységekre, sportlétesítményekre, szórakozóhelyekre és a minimum 50 fős beltéri, illetve minimum 200 fős kültéri eseményekre. (Fontos megjegyezni, hogy mivel Belgiumban csak június közepén vált elérhetővé az oltás a teljes felnőtt lakosság számára, a tavaszi nyitások idején még nem használtak védettségi igazolványt.)
A CST kötelezővé tétele a minimum 50 főt fogadó rendezvényeken nagy felháborodást váltott ki többek közt a kulturális szektorban. A 400 szervezetet és 1000 dolgozót magába foglaló Still Standing kollektíva azzal vádolta a döntéshozókat, hogy a kultúrát és a társasági életet „nem létfontosságú”-nak minősítve a fogyasztói életmódot és a kereskedelmi szektort favorizálja. Érvelésük szerint a CST csak bizonyos szektorokban való alkalmazása diszkriminatív és tudományosan megalapozatlan, illetve fokozza a digitális eszközökkel nem rendelkező társadalmi csoportok leszakadását és korlátozza a kultúrához való jogot.
2021 novemberében a delta variáns megjelenése ismét szörnyű terhelésnek tette ki a belga egészségügyet, melynek hatására három hét alatt háromszor is összehívták az interfederális CODECO-t november végén és december elején. A szóban forgó gyűlésekre jellemző politikai alkuk és félmegoldások miatt a politika hitelét vesztette a lakosság körében, főleg annak fényében, hogy nem követték a szakértőkőből álló GEMS csoport ajánlásait. November 20-án például még támogatták az éjszakai szórakozóhelyek nyitvatartását a kevésbé ellenőrizhető házibulik tartásának elkerülése érdekében, az egy héttel későbbi ülésen azonban mégis a bezárásuk mellett döntöttek annak ellenére, hogy a szórakozóhelyek csupán 2021 októberben nyithattak újra másfél év „szünet” után. A virológusok az óvodák és az általános iskolák bezárását kérték december elején, ám az oktatásügyi miniszterek ellenállása miatt csak a téli szünet kezdetének dátumát hozták egy héttel előbbre, mely a kórházak pillanatnyi túlterheltségén mit sem változtatott. Kulturális rendezvények tartásához az eddig is kötelező Covid Safe Ticket mellett pedig december 6-tól bevezették a 200 fős létszámkorlátot.
A következő, december 22-i CODECO idejére lassan, de enyhült a kórházakon levő nyomás, ám az omikron variáns terjedése miatt a szakemberek óvatosságra intették a politikát. A kulturális intézmények (konkrétan a színházak, mozik és koncerttermek, ugyanis a múzeumok és a könyvtárak korlátozások mellett nyitva maradhattak) bezárása sokként érte a szektort, mivel a friss belga tanulmányok szerint ezek nem „szuperterjesztő” helyszínek, és a szakértők ajánlásai között sem szerepelt a bezárásuk. A CODECO másnapján neves virológusok is elítélték a döntést. Az interfederális szóvívő és a Brüsszeli Egyetem oktatója, Yves Van Laethem így nyilatkozott: „Arra kértük a politikusokat, hogy szükség esetén lépjenek a fékre. Nem arra, hogy beletapossanak, és hagyják az utasokat a szélvédőnek csapódni.”
A kultúra ellenállást hirdetett, több száz mozi, színház és koncertterem tagadta meg kapuinak bezárását a tiltás és a beígért bírság ellenére. December 26-án (karácsony második napja nem piros betűs ünnep Belgiumban) egy becslések szerint 5000-10000 fős tömeg biztosította támogatásáról a szektor szereplőit a Brüsszel szívében található Mont des Arts-on.
Három fiatal művész kezdeményezésére a szektor kérelmet nyújtott be az Államtanácshoz az intézkedésről szóló rendelet azonnali hatályon kívül helyezéséért arra hivatkozva, hogy ez utóbbi aránytalan és tudományosan megalapozatlan. A lezárások politikájával eleddig szolidáris Államtanács az ő javukra döntött, és december 28-án semmissé nyilvánította a rendeletet. Ám korai lett volna még karácsonyi csodáról beszélni.
Az Államtanács döntésének másnapján ugyanis ismét összehívták a CODECO-t, hogy újabb rendeletben határozzák meg a kulturális rendezvények megtartásának feltételeit. Míg a mozik előadásonként 200 nézőt fogadhattak, a színház- és koncerttermek esetében napi 200 látogatónál húzták meg a határt, s – mint korábban is – a helyi polgármester engedélyéhez kötötték az előadások megtartását. A szektor december 29-én ismét az Államtanácshoz fordult az újabb rendelet azonnali hatályon kívül helyezéséért, melyre reagálva a szövetségi kormány ügyvédje, Vincent Letellier helyesbítést tett, miszerint természetesen nem naponta, hanem előadásonként fogadhatnak az intézmények 200 látogatót. Az Államtanács január 10-én így elutasította a rendelet eltörlésének kérelmét arra hivatkozva, hogy a napi 200 fős létszámkorlát már december 6-a óta érvényben volt, tehát a sürgősségi kérelem benyújtása ez esetben nem indokolt.
A következő, január 6-i CODECO nem tartogatott váratlan bejelentéseket: kimondatlan célja inkább a politika hitelességének visszanyerése és a magukra haragított szektorokkal való tűzszünet elérése volt. Alexander De Croo miniszterelnök egy szektorokon átívelő, egységes szabályozás kidolgozásáról beszélt, melyet a szektorok szereplői és a járványszakértők bevonásával fognak előkészíteni a következő hetekben. Arra is nyitottnak mutatkozott, hogy a sokat kritizált létszámkorlát megszabásakor figyelembe vegyék az termek kapacitását.
Bár a szektorokon átívelő szabályozás még a jövő zenéje, 2021 végén a „kicsi” kultúra sikeresen kivívta a neki járó tiszteletet az arrogáns politikai elittel szemben. A december 26-án összegyűlt tömeg pedig megmutatta, hogy két covid miatti korlátozások között töltött év után a kultúra által nyújtott feltöltődés is fontosabb, mint valaha.
