Kiválasztottam két középiskolai tankönyvet – mindkettő a hazai középiskolák negyedik osztályos történelem tantárgyához kötődik -, és ezek felépítését és tartalmát szisztematikusan összehasonlítottam egymással. A két kötet két év eltérésével jelent meg: az egyik 1995-ben, a másik 1997-ben. 1.) Salamon Konrád: „Történelem IV. A középiskolák számára” (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 2., átdolgozott kiadás) – nevezzük ezt „X”-nek, valamint a 2.) Ifj. Lator László: „Történelem a középiskolák IV. osztálya számára” (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. 3. kiadás) – a továbbiakban (az egyszerűség kedvéért) ez lesz „Y” tananyag. Az összehasonlító tankönyvelemzés során érdekes megállapításokra jutottam.
Több okból is esett a választás a fent megnevezett két könyvre. Az egyik maga a történelem tantárgy. Ugyan is meghatározó, hogy milyen szemlélettel és mennyire tényszerűen ismerteti a tankönyv és az oktató az érettségi előtt álló fiataloknak mind azt, amit történelemként gondolunk. Továbbiakban ez a korosztály az, ahol számos érték, norma kialakul, rögzül, középszintű oktatás lezárásában. Hiszen a középiskolás tanulók egy része nem tanul tovább, hanem jó esetben szakmájában találja meg helyét a munkaerő piacon.[1]
Továbbá azok a diákok, aki tovább tanulnak a jog és politika tudomány, társadalomtudomány, régészet, levéltári és egyéb szakokon, számukra meghatározó milyen felkészültséggel „vágnak neki a felsőoktatásnak.
ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK
A történelem tantárgy jelentősége a középszintű oktatásban meghatározó. A korcsoport sajátossága, hogy keresi helyét a világban. Identitása részben ebben az időszakban alakul ki. Képes arra, hogy környezetét külső szemlélőként is vizsgálja. Éppen ezért fontos, hogy miként viszonyul az emberiség, a világ és szűkebb környezetben, Magyarország múltjához.
A 17-19 éves korcsoportban is meghatározó az iskola, mint másodlagos szocializációs közeg. A fiatal testi-lelki egészégét sokban befolyásolja az iskolában betöltött szerepe.[2] A történelem, mint tantárgy széles spektrumon mozog, környezeti tudatosság, politikatörténet, társadalom- és életmódtörténet, stb, amely kihat a tanuló szociális és lelki világára is. Az általam vizsgált két tankönyv jellemzően kronológiai és politika történeti igényeket elégít ki.[3] Kevés hangsúlyt fektet mindkét tankönyv a felelős állampolgárrá nevelésre.
Az életkori sajátosság figyelembe vétel a Y tankönyv esetében „iskolásabb” formáját tekintve, mint a X tankönyv. A hagyományos hazai tanítási módszereknek és elvárásoknak az Y jobban meg akar felelni, mint az X, a két könyv közötti ilyen jellegű különbségre nyilván erre hatással volt az akkori szemlélet és a 95’-ös változások a NAT-ban. [4]
MOTIVÁCIÓS MEGOLDÁSOK
A két választott tankönyv a tananyag elsajátítására eltérően motivál. Az Y könyv mérete A5-ös Az X könyvé pedig A4-es. Az utóbbi esik jobban kézre. Könnyebben használható, kevesebb helyet foglal, és külalakara kevésbé tűnik „tankönyvnek”. Ezt az emóciót erősíti a tankönyv borítója is. Az X könyv első borítóján a Hold égitest látótávolságából tűnik fel a Föld. Hátsó borítóján pedig, a történelem szempontjából meghatározó személyiségek fotói vannak. Az Y könyv mindkét borítóján, különböző méretekben neves festőművészek alkotási található.
A tankönyveket kinyitva és bele lapozva megállapítható, hogy az X egyszínű, míg az Y tartalmazz kék színt is (114. o.). Az X formailag, hasonlítani akar egy szépirodalmi könyvhöz. Míg az Y sokkal átláthatóbb, tanulhatóbb.
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE
Kérdéseket és feladatokat az Y tankönyv teljes mértékben nélkülözi. Az egységek végén található egy összefoglaló rész (59. o.) Az X tankönyvben szintén az egységek befejeztével található egy egyszerűsített összefoglaló (64. o.). Továbbá a fejezetek téma szerinti részeinél található egy-egy kérdés vagy feladat (8. o.). Az egység összefoglalóját követően találhatóak a 4-5 részes összefoglaló feladatok (123. o.) és 15-17 ellenőrző kérdések (123. o.). E tekintetben az X tankönyv a diák és a tanár szempontjából is nyújt megoldási javaslatokat a tanulásra/számonkérésre.
Míg az Y tankönyv mellőzi a konkrét kérdéseket és feladatokat, addig a X tankönyv címenként (óráról-órára haladva) fogalmaz meg kérdéseket, ad feladatokat. Minden egységet követően pedig összegyűjtve az alapismeretekre fókuszálva teszi mindezt. A kérdések és a feladtok a korcsoport elvárásihoz igazodva vannak ki dolgozva, minősége jó.
ILLUSZTRÁCIÓS APPARÁTUS
Az Y és X tankönyv is tartalmaz képeket, ábrákat, térképeket. Az összes illusztráció fekete-fehér. Az X tankönyvben, ami két évvel később került kiadásra már található szociológiai méréseken alapuló ábrák is (116. o.). Az ábrák mennyisége mindkét tankönyvben egyensúlyban van a szerkesztett szöveggel.
NYELVI SZEMPONTÚ ELEMZÉS
Mindkét tankönyv időben a történelemnek ugyanazon szakaszát dolgozza fel. Az I. világháború kezdetétől – 1990-ig. Egy rövid szakaszt megvizsgálva fény derül a két tankönyv „milyenségére”. A választás az I. világháború első mozzanatára a merényletre esett. Az Y tankönyvben Az első világháború és következményei egység alatt szerepel (12. o.). A fejezet megnevezése pedig: A világháború (12. o.). A szarajevói merénylet cím alatt (12. o.). A történteket kettő bekezdésben és tizennégy sorban írja le. A szöveg mellett található egy fotó a merényletről.
Az X tankönyvben Az első világháború egység alatt szerepel (5. o.). A fejezet megnevezése pedig: Villámháború helyett álló háború (5. o.). A merénylet cím alatt (5. o.). A történteket egy bekezdésben és tíz sorban írja le. Továbbá a következő 6. oldalon található egy fotó a hadgyakorlatra készülő trónörökösről.
Tartalom szempontjából az Y tankönyv az előzményt (hadgyakorlat szervezése) a címen belül az első két mondatba tömöríti. Következő jelzőket használva: felizzott; elégedetlenség; nyugatalító; csillapítani. Az X tankönyv az előzményre egy teljes címet –a hadgyakorlat– tölt ki. Meghatározó jelzők nélkülözésével, törekedve az objektív narrációra. Továbbá zárójelben kiegészíti két szakszóval – okkupáció; annexió – is a bekezdést. A vizsgált szakaszt szintén elbeszélően, objektíven írja le a szerző.
Az Y tankönyv nyelvezete hagyományosan kronologikus, politika történetei stílust – „Megkezdődött a baloldali és ellenzéki politikusok (pl. Bajcsy-Zsilinszky) letartóztatása.” – követ (143. o.).
Az X tankönyv – „Edmound Veesenmayernek az irányításával tömegesen tartóztatták le a németellenes politikusokat (Bajcsy-Zsilinszky Endrét, később Kállai Miklóst) és a lengyel menekülteket.” – (166.o.). törekszik az olvashatóságra, minél szélesebb spektrumba helyezve az olvasót.
Mindkét könyv a magyar helyírás szabályinak megfelelő. Az Y tankönyv sok esetben használ hosszú összetett mondatokat, amelyek elméleti, történeti, sok esetben politológiai értelműek. A mondatok összefüggőek. Az X tankönny szintén hosszú mondatokban fogalmaz, de több információval, cselekvés leírással. A mondatok itt is egymásra épülőek, összefüggnek. Mindkét tankönyvre jellemző, hogy a történelmet, mint tudományt közli.
SZERKEZET
Az Y tankönyv strukturálisan a következőképpen épül fel: A tartalomjegyzék a tankönyv elején található. Magában foglal összesen hét egységet, amelyet összesen 60 fejezetre oszt szét. Az egységeket követően a tankönyv végén található időrendi táblázat, ajánlott.
Az X tankönyv tartalomjegyzéke a könyv végén található. Öt egységből épül fel, amelynek van harmincöt fejezete. Az egységeket követően a tankönyv kiegészül egy névmutatóval. Összesen 260 számozott oldal a terjedelme.
„KORSZAKOK” SZERINT
A táblázat alapján a korszakonkénti rendezésben a Y tankönyv a tagoltabb. Az Y tankönyv szerzője a második világháború utáni időszakot tagolja sokkal inkább és nagyobb terjedelemben ismerteti. A X tankönyv jól láthatóan törekszik az egyetemes és a magyar történelmet szétválasztani. Az egységek megnevezése mindkét tankönyvben objektív, nem akarja az olvasót befolyásolni és ez igaz a fejezetekre is.
Mindkét tankönyv a rendszerváltást követően, öt és hét évvel íródott. A két évvel később megjelent X tankönyv elődjéhez képest fejlődést mutat. Jól elkülöníti az egyetemes és magyar történelmet. Nagyobb hangsúlyt fektet az események pontos leírására, szemben az Y tankönyv sok esetben politika elméleti nézetével.
ÖSSZEGZÉS
Mindkét tankönyvet számos esetben szoktam „újralapozni” – az egyikből én tanultam, a másikból a párom – ugyanis a közbeszédben számos megítélés elfogadott egy adott történelmi eseményről, például a Horthy korszakról. Éppen ezért fontos a történelem, mint tantárgy folyamatos felülvizsgálata, elméleti tudományos és gyakorlati szinten egyaránt. A történelemtanítás és a jó történelmi tankönyv minden társadalomban nagy felelősség.[5]
Noha a tankönyv szerepe egy adott tantárgyban lényeges elem, akkor is csak oktatási segédeszköz, sok múlik az adott pedagóguson, aki a tantárgyat tanítja. Milyen szemlélettel, értékítélettel, értékátadással. Hiszen a pedagógus is ember, beleszületett egy családba, iskolába járt.
Iskola évei alatt, családon belüli nevelése során benne is kialakult egy „kép” a „történelemről”.
Milyen a jó tankönyv? Amit pedagógus és diák egyaránt örömmel vesz a kezébe.
[1]Balogh Miklós, Halász Gábor, Imre Anna, Lannert Judit, Nagy Mária, Palotás Zoltán, Radó Péter, Szekszárdi Júlia, Vágó Irén: Jelentés a Magyar közoktatásról, 2000.
[2] Gyöngyösi Katalin Krisztina: Serdülőkorú fiatalok társas beilleszkedése. Új Pedagógiai Szemle, 2007. július-augusztus
[3] Csala Istvánné, Ranschburg Ágnes: A történelem tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 2002. szeptember
[4] Ballér Endre: Az 1995-ös NAT értékelésének néhány kérdése. Iskolakultúra, 2003. december
[5] Fischerné Dárdai Ágnes: Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva) online