A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma. Jakab-fának is nevezik, mivel Szent Jakab vértanú napján állítják. A szép népszokásról a 15. századból valók az első feljegyzések, ám ennél valószínűleg sokkal régebbre nyúlik vissza a története.
Szerelmet vallani sokféleképpen lehet, például mélyen a másik szemébe nézve, élőszóval. Ennél az emberek többsége sokkal szemérmesebb. A nyílt színvallás helyett jelképekkel, rejtett módon üzenik meg sokszor érzéseiket: verssel, zenével vagy épp egy májusfával.
A májusfa állításának szokása a középkorban alakult ki. A fa már a kereszténység előtti időben a tavasz szimbólumává vált, az ifjúság tavaszköszöntő szokásainak egyik jelképe lett. Május elsejére már kilombosodtak a fák, ezekről bőven vágtak zöld ágat, s feldíszítették velük az egész háztájékot: a kerítést,a kaput, a bejáratot. A zöld ág motívuma a tavasz általános jelképeként fogható fel, a zöld ágat behozni a rítus nyelvén annyit jelent, mint a tavaszt behozni. Ez a motívum felbukkan a virágvasárnapi, a Szent György-napi (április 24.), a május elsejei, a pünkösdi és az úrnapi szokásoknál egyaránt. Ez a rítus aztán az idők során további mozzanatokkal bővült: később már erőteljes, fiatal fákat vágtak ki, szalagokkal, virágokkal, zsebkendőkkel, egyes vidékeken itallal telt üveggel, egyéb tárgyakkal is díszítették.Miért épp május elseje lett e szokás napja? Mert ez a nap a májusi-pünkösdi ünnepkör évadkezdő napjaként ismert. A keresztény egyház májust Mária hónapjává tette, ezzel a májusi ünnepek vallási színezetet kaptak. (Közbevetőleg: ennek eredete a XIII. századra vezethető vissza: a május hónap természeti szépsége indította a Szűzanya tisztelőit imádságra. Sőt az anyák napja is innen eredeztethető: egy XVI. századi szent, Fülöp arra buzdította a fiatalokat, hogy a májusi virágokból fonjanak koszorút, ezzel fejezzék ki tiszteletüket Jézus édesanyja iránt.) Ezzel azonban nem tűnt el teljesen az ünnepkör régebbi, mágikus-erotikus jellege. A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem jelképe lett. A hagyomány szerint a májusfát (egyes vidékeken májfát) április 30-áról május 1-jére virradóra, az éj leple alatt vagy kora hajnalban díszítették. Valahol Jakab – fának is nevezik, mert Szent Jakab vértanú napján helyezik el az ifjú kiszemeltjének háza elé. A felszalagozott fát a kerítéshez állították, illetve a kapufához erősítették. Mivel a májusfa legrosszabb esetben is érdeklődést, jobb esetben nyílt vallomást jelentett, a lány büszke lehetett, ha májusfát kapott. A szemrevalóbb lányoknak többen is akartak a kedvükben járni, ezért a fát őrizni kellett. Ilyenkor persze versenyre keltek a lány kegyeiért. Hagyományosan pünkösdig őrizték meg a fát, körülötte a tánc és a májusfa ledöntése is ünnepség keretében történt
A 20. század második felében május elsejei közösségi rendezvény díszeként is sokfelé állítottak májusfát. Ma már erősen megkopott a játék dramaturgiája, elmaradnak a ledöntéshez fűződő szokások. A legutóbbi időkig Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban lehettünk szemtanúi ennek a szép tavaszköszöntő szokásnak. Dramatikus elemekkel, dallal, tánccal adták elő a helyi néptánccsoportok a nézők nagy örömére.
A májusfaállítás szokása évszázadokon átível, a mai napig él. Fiatal ismerőseim körében érdeklődtem, tudják-e, mi a májusfa, kaptak-e, illetve állítottak-e májusfát. Az első kérdésre kivétel nélkül igennel válaszoltak, a másodikra elenyésző számban jött csak ’nem’ felelet.Nem is lennénk a mai kor gyermekei, ha nem tudnánk virtuálisan is májusfát állítani! De tudunk!Ma már nem vesződik az ifjú fa kivágásával, szalagok kötözésével, éjjeli lopakodással, arról nem is beszélve, ha választottja nem családi házban lakik, hanem mondjuk egy toronyház 7. emeletén, akkor megoldás a virtuális májusfa. Telefonon jut el a kiszemelthez.
Amíg májusfát is lehet virtuálisan küldeni, addig ez a szép szokás is él.
.
