Húsz problémakörrel járja körbe a vallással és Istennel kapcsolatos legkényesebb kérdéseket Mark Vernon „Isten” című könyvében: az emberi élet valódi célja és értelme, a világvége eljövetele, az istenbizonyítékok, a kételyek. Olyan kérdések ezek, melyekre évszázadok óta a legnagyobb gondolkodók keresik a választ, köztük Sigmund Freud, Max Weber, Carl Jung, vagy éppen Friedrich Nietzsche. A National Geographic gondozásában megjelent kötet vallásos emberek és nem hívők számára egyaránt igényes, tartalmas olvasmányélményt nyújt.

Kik a vallásos emberek és miben különböznek a nem hívőktől? Szekularizált világban élünk ez a modern ipari társadalmak óta egyértelmű tény. Sőt, Friedrich Nietzsche óta azt is tudjuk, hogy „Isten halott”, sokszor félreértelmezett kijelentése nem teológiai megállapítás, hanem diagnózis saját koráról, saját társadalmáról. Mert mi emberek voltunk azok, akik kiiktattuk a legfőbb kiindulópontot jó és rossz között. Nietzsche több mint száz éve (már 1883-ban) úgy vélte, hogy az emberek úgy élnek, mintha nem lenne Isten.

Mark Vernon könyve nem bibliaértelmezés, nem teológiai terminusokkal teletűzdelt szakkönyv. Áttekintő, alapos, kérdésfelvető és magyarázó, és csupán minimális fokú vallási ismeretet feltételez. A National Geographic, mint név a garancia, hogy a téma biztosan érdekesen, minőségi szinten, viszont populárisan, de nem degradálva vagy bulvárosítva tárgyalja Isten és a vallás kérdéskörét. Könyvében állításai alátámasztásához olyan gondolkodókat hoz hivatkozásképp, mint Szent Ágoston, Edmund Burke vagy éppen Sigmund Freud. A könyvben filozófusok, (sokszor magukat agnosztikusnak vagy ateistának valló) vallásszociológusok és világi szerzők gondolatai, művei, történelemből vett események támasztják alá gondolatait.

Isten létének bizonyítékai
Az első fejezet rögtön felteszi a kérdést: Észérvekkel bizonyítható-e Isten léte?

„Ha valaki csupán az értelme segítségével akarja megtalálni az Istenhez vezető utat, az olyan mintha útikönyvvel a kezében akarna megismerni egy országot – otthon, a fotelban üldögélve.” – hangzik a könyv példája.

A világ születésére, kialakulására vonatkozó bizonyítékok után kutatva előbb-utóbb minden tanulmány eljut Darwinhoz, a neodarwinizmushoz, ultradarwinizmushoz. Összeveti a kreacionizmust az evolucionizmussal, ezzel döntés elé állítva az olvasót melyik meggyőződést vallja inkább sajátjának.

Erőszak és vallás
A vallás eredetileg erőszakban fogant – vallja rengeteg antropológus, akik munkásságuk során hosszú éveket töltöttek törzsi kultúrák tanulmányozásával. Állítják, a valláshoz lényegében hozzátartozik az áldozat, a vérontás, a mészárlás. René Girard: „Az erőszak és a szent” című könyvével sokak szerint korunk legnagyobb gondolkodói közé emelte be magát. Bűnbak-mechanizmusa a mai napig elhangzik vallásszociológiai, vallástörténeti előadásokon, emellett Mel Gibson: „A Passió8 című filmjéről megjelent véleményével a kortárs alkotások elemzői között is helyet foglal.

René Girard állítja, minden vallás központjában bűnbakképzési folyamatok állnak, a folyamat kezdetén van egy közös ellenség, ellene fordul mindenki. Elpusztítják, rátestálják a bűneiket, feláldozzák, idővel szentnek minősítik és tabu fogja övezni. Ez az archaikus vallások sajátja volt az igazi fordulatot ebben a jelenségben is a kereszténység hozta el. A keresztény gondolkodás elterjedése nyomán alakul ki az a hagyomány, ami már nem vezet szükségképpen erőszakhoz. A szerző a történelem kedvelőire is gondolva a keresztes háborúk rövid elemzésével is kiegészítette az erőszak és vallás kapcsolatának elemzését.

Kitekintésképp az erőszak és vallás párhuzamáról szóló elméletekkor meg kell említenünk Jan Assmann német egyiptológus nevét és munkásságát, ami hozzásegít minket a téma teljes kontextusának megértéséhez. Assmann állítja, a monoteizmus eleve erőszakkal jár, az ókori Egyiptommal foglalkozva jutott arra a következtetésre, hogy a monoteizmusnak minden körülmények között ára van.

A szenvedés kérdése
Magukat nem hívő embernek vallók körében a leggyakoribb felvetés, kérdés és érv, hogy ha van Isten, miért van ennyi szenvedés a Földön? A kérdés teológiai mélységeket érint, Mark Vernon műve a hagyományos keresztény magyarázatot fejti ki, miszerint a gonosz nem önálló szubsztancia, hanem a jónak a hiánya, a szenvedéssorozat kapcsán pedig Jób könyvét emeli ki, mint Bibliai hivatkozást és magyarázza tovább a szenvedés kérdéskörét.

Az idők végezete, világvége és apokalipszis
A világvége közelgő vagy távoli eljövetele, mindig érdekes és hálás téma, mindig megtalálja a maga nem is kis létszámú célcsoportját. Az eszkatológia mellett idővel megjelentek a szekuláris apokaliptikus mítoszok is. A világ végét a kereszténységben és az iszlámban is Isten idézi elő, de az apokalipszis egyben a megváltás eseménye is, amikor a jók üdvözülnek. Mark Vernon könyve nagyon széles palettán tárgyalja az apokaliptikus elméleteket, kitér a különböző skandináv mítoszokra, ahol nem, hogy az istenek idézik elő, de még ők maguk is elpusztulnak „olyan apokalipszis jő el, amely véget vet az apokalipszisnek” – írja a könyv szerzője.

Érinti a sci-fi irodalmat Steve Aylett képviseletében, de a tudomány szempontrendszerét sem hagyja figyelmen kívül és rövid áttekintő csillagászati ismeretekkel is szolgál. A Nap egyszer tényleg kiég, és megszűnik létezni, de megnyugtatásul leírja, hogy életútjának csupán a felénél tart. Azonban nagyon fontos, hogy a fizikai megsemmisülés mellett, legyünk tisztába azzal a morális és etikai állapottal, ami az emberiséget jellemzi a világvégétől való félelem állapotban.
Két világháború és számtalan társadalmi konfliktus után nem is véletlen, hogy XX. század minden jelentős gondolkodója közelinek érezte a világvégét.

„Az apokaliptikus képzelgés akkor tölti meg az emberi lelket, ha az ember nem érzi magát otthon ebben a világban.”

Sztereotípiák
Külön szociológiai tanulmánynak adna tanulságos és érdekes témát, a könyv olvasása és a téma feldolgozása során szerzett tapasztalataim, ahogyan az emberek reagálnak, amikor egy huszonéves lány Isten témáról olvas a vonaton, metrón vagy kávézóban. Az első döbbenet után pedig érkeznek a kérdések: Ilyen korán ilyen súlyos téma? Miért olvasod ezt a könyvet, kötelező? (…)

Elgondolkodtató. Kik a célcsoportjai egy Istenről szóló könyvnek, és a fejünkben milyen sztereotípiák tartoznak hozzá? Miért gondoljuk, hogy nem mindenkihez egyaránt szóló könyvet tartunk a kezünkben? Vajon Isten címmel, vallási témával mennyire érvényesülhet egy könyv manapság és a társadalom mekkora szegmensét tudja megszólítani?

Örökérvényű téma
A vallás akár szerepet játszik életünkben akár nem mindenkori hivatkozási alap, a művelt ember kulturális ismeretének szerves része. Megtaláljuk a művészettörténetben (a barokk katedrálisok Európa-szerte a katolikus egyház ellenreformációs törekvéseinek művészi kifejezését szolgálták) az irodalom területén (a vallás ismerete nélkül nem érthetjük teljesen Ady Endre istenes verseit, Az ember tragédiája előadást a színházban, hiszen Madách egyik forrása maga a Biblia volt). A történelem meghatározó korszakainak megértése (például a középkor eszmerendszere, embereszménye) szintén a valláshoz kötődik.

De a vallási ismeretek hétköznapok praktikus szintjén is ott vannak: mozgó ünnepeink dátuma (húsvét, pünkösd), hogyan szólítunk meg egy plébánost? Mi a feltétele egy templomi esküvőnek?  Hasznos gyakorlati tudás nyaralások alkalmával, templomlátogatásokkor, kultúrák találkozásánál, de bárminemű kultúraközi kommunikáció terén is előnyünkre válik egy bizonyos szintű vallási ismeret.

Ennek a vallási ismeretnek a birtokában pedig Mark Vernon Isten című könyve teszi teljessé, és szélesíti ki a vallásról és Istenről alkotott kulturális horizontunkat.

A KÖNYV ALAPADATAI
Szerző: Mark Vernon
A könyv címe: Nagy kérdések – Isten
Sorozatszerkesztő: Simon Blackburn
Kiadója: Geographia Kiadó
A hazai megjelenés éve és helye: 2013, Budapest