BAHÁ’Í NŐK TÁMADÁS ALATT IRÁNBAN

Iránban az elmúlt hetekben több tucat bahá’í nőt idéztek bíróság elé, akiket alaptalan vádakkal és több éves börtönbüntetéssel fenyegetnek. Március eleje óta a bíróságra idézett vagy börtönbe vetett 93 bahá’í közül 72 nő volt.  

Az iráni nők jogaiért kiálló 2022-es tüntetéssorozatot követően megnőtt a bahá’í nők elleni támadások száma. Sokukat tartóztatták le, többüket megfelelő eljárás nélkül tartanak fogva és tartózkodási helyük ismeretlen. Jelenleg az iráni börtönökben fogva tartott bahá’í-ok kétharmada nő.

„A bahá’í nők elleni közelmúltbeli támadások azt az üzenetet erősítik, hogy az Iránban élő nők története Egy, függetlenül attól, hogy bahá’í, muszlim, keresztény, zsidó vagy zoroasztriánus hitű, vallásos-e vagy nem” – mondta Simin Fahandej, a g Bahá’í Nemzetközi Közösség (BIC) képviselője az ENSZ genfi képviseleténél. – „Az iráni kormány börtönbe zár, kizár az egyetemről, megszünteti a munkádat, és üldöz, amiért kiállsz, hogy teljes életet élj egyenlő emberi lényként, együtt dolgozva másokkal, nemtől, származástól és hittől függetlenül, amiért az országodat mindenki számára jobbá akarod tenni.”

Az atrocitások között szerepelnek letartóztatások, bírósági tárgyalások, beidézések és börtönbüntetések, házkutatások, vagyonelkobzások, temetők lerombolása és a temetések megtagadása, üzletek bezárása és az oktatáshoz való jog megtagadása.

A Human Rights Watch épp áprilisban tette közzé „Bakanccsal nyomják le a nyakamat című legújabb jelentését, amely megállapítja, hogy az iráni kormánynak a bahá’í-okkal szembeni bánásmódja „emberiség ellenes bűncselekménynek” minősül. A jelentés továbbá azt is javasolja, hogy az ENSZ folyamatban lévő tényfeltáró missziója vizsgálatai egy részét összpontosítsa a bahá’í nők elleni támadások megnövekedésére. 2023. októberében tíz iszfaháni nőt tartóztattak le, akik többnyire a húszas és harmincas éveikben jártak. Ugyanebben a hónapban 26 bahá’í, köztük 16 nő, összesen 126 év börtönbüntetést kapott. Novemberben további hat iszfaháni bahá’í nőt tartottak fogva kemény körülmények között c börtönkórház elkülönített osztályán.

Az iráni Hírszerzési Minisztérium ügynökei összehangolt megfélemlítési kampányban vettek részt, amelynek célja, hogy a bahá’í nők szomszédjait megfélemlítsék, és így kényszerítsék őket arra, hogy panaszt tegyenek a letartóztatott bahá’í nők ellen.

A bahá’í nők fokozott célkeresztbe kerülése, akik nőként és egy kisebbségi csoport tagjaként is kettős kihívás előtt állnak, globális figyelmet és cselekvést igényel, szolidaritást a bahá’í nőkkel és minden iráni nővel, akik méltóságos bánásmódhoz és egyenlő élethez való jogukat követelik saját országukban” – mondta Simin Fahandej. – „Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, a kormányokat és a médiát, hogy kérjék az iráni kormányt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a bahá’í-ok és különösen a nők értelmetlen üldözésével, akik e diszkrimináció célpontjává váltak, és tartsa tiszteletben az emberi jogok egyetemes elvét minden állampolgára számára.” Majd hozzátette: „Miközben folytatjuk »A mi történetünk» kampányt, amely 10 bahá’í nő 40 évvel ezelőtti kivégzését, valamint minden olyan nő kivégzését jelzi, aki áldozatot hoz a nemek közötti egyenlőség ügyéért, azt látjuk, hogy az iráni kormány kitart azon régi és sikertelen törekvése mellett, hogy az üldöztetés, a gyűlöletbeszéd és a nők elleni támadások fokozásával éket verjen a polgárok közé. Tetteik bizonyítják, hogy a kivégzett 10 bahá’í nő története ugyanaz, mint minden mai iráni nő élettörténete. A kampány nemzetközi támogatása rávilágít, hogy sem a gyűlöletbeszéd, sem a megkülönböztetés nem képes elpusztítani az emberi szív egységre való vágyát, és azt, hogy másokkal együtt, teljes egyenlőségben, az igazságosság ügyéért dolgozzanak.”

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?