Tudománykommunikáció

VISSZAKAPNI ÖNMAGUNKAT

Bencze Ildikó az erdélyi Székelyudvarhelyen született, ahol 1994-ben elvégezte a Tanítóképzőt, majd egy általános iskolában kezdett tanítani, ahol már az első években feltűnt számára, hogy a legtöbb diák súlyos tanulási nehézségekkel küszködik. A fiatal pedagógus ezekre a problémákra keresett megoldást, így talált rá a Dianetikára, az elme tudományára. Amikor a későbbiekben magánvállalkozó lett, továbbra is […]

Tovább »

 
 

AZ ÉRZELMEK TÖRVÉNYEI

L. A.-nak Tekintsünk egy téglát. A tégla egy rögzített vonatkoztatási rendszerhez (például egy teremhez) képest nyugalomban van. Békésen szunyókál, nem megy sehova, ráér. Úgy tetszik, mintha már sosem mozdulna el onnan, mintha képes lenne az örökkévalóságig ott lenni. Nyugalomban. És ha végképp szeretnénk leegyszerűsíteni a dolgokat, akkor ez így is van, így is volt és […]

Tovább »

 
 

ANDALÚZIA: VALLÁSOK ÉS KULTÚRÁK EGYÜTTÉLÉSE

A muszlimok közel nyolc évszázadon keresztül uralkodtak Andalúziában, ahol nem csupán a saját civilizációjukat építették fel. Hatást gyakoroltak Keletre és Nyugatra egyaránt, hiszen a muszlim Andalúzia hatása Európára és a szomszédos területekre tagadhatatlan. Műveltté tették a barbárokat erkölcsi, morális hatásukkal, és hozzájárultak az európaiak felemelkedéséhez azáltal, hogy az utóbbiak a muszlimokon keresztül megismerhették az addig […]

Tovább »

 
 

A DZSIHÁD VALÓDI JELENTÉSE A VALLÁSTUDOMÁNYBAN

Az önmagát „Iszlám Államnak” (arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), nevező terrorszervezet, és az Al-Kaida terrorhálózat előszeretettel hivatkozik merényleteinek indoklásául a „dzsihádra”. A terrorizmus – amely a média jóvoltából összefonódott a dzsiháddal -, valójában szöges ellentétben áll vele, mint azt az alábbiakban látni fogjuk. A közhiedelemmel ellentétben a „dzsihád” nem jelent sem ártatlan civilek elleni erőszakot, sem „szent […]

Tovább »

 
 

MUSZLIMOK MAGYARORSZÁGON

Mint azt a történeti és régészeti adatokból, valamint az arab útleírásokból tudni lehet: már a honfoglalás és az államalapítás idején is éltek muszlimok Magyarországon. Az Árpád-korban gyakran nevezték a muszlimokat „böszörmények”-nek, ami az arab muszlim szó törökös változata – a „müzülmen” – magyaros alakja. Hajdúböszörmény a mai napig őrzi nevében a muszlim jelenlétet. A böszörmény […]

Tovább »

 
 

AZ ANDALÚZIAI MUSZLIMOK HATÁSA

A muszlimok közel nyolc évszázadon keresztül uralkodtak Andalúziában, ahol nem csupán a saját civilizációjukat építették fel. Hatást gyakoroltak Keletre és Nyugatra egyaránt, hiszen a muszlim Andalúzia hatása Európára és a szomszédos területekre tagadhatatlan. Műveltté tették a barbárokat erkölcsi, morális hatásukkal, és hozzájárultak az európaiak felemelkedéséhez azáltal, hogy az utóbbiak a muszlimokon keresztül megismerhették az addig […]

Tovább »