KLÍMAVALÓSÁG – ÚTON LIMA ÉS PÁRIZS FELÉ

A kora novemberi mondhatni nyárias tavaszi reggelen hosszú sor kígyózik a szálloda trópusi kertjében. Érezni a nem messze morajló óceán sós leheletét, ugyanakkor más is van a levegőben. A több száz toporgó alak kíváncsian fürkészi társait vagy merül kedélyes beszélgetésbe. Indiai bankigazgató, amerikai tanár, magyar gyermekkönyv-illusztrátor, argentin öko-farmer, venezuelai biológus. Mi a közös bennük? S bennünk? A néhány tíz percesre elnyúló várakozási időt kihasználva körbejárom a társaságot: vajon ki mit vár az elkövetkező néhány naptól? Milyen egyéni motivációk vezették őket ide?

Elizabeth Gad illusztrációja
Elizabeth Gad illusztrációja

Egyöntetűen pozitív és bizakodó véleményeket hallok, mint ahogy azt a csillogó szemű venezuelai biológus, Kiara szavai is jelzik: „Bízom benne, hogy megfelelő kommunikációs eszközöket adnak a kezünkbe, hogy minél jobb előadásokat tarthassunk az éghajlatváltozásról, minél több érdeklődő embernek… és remélem, rengeteg lenyűgöző beszédet fogok hallani.” A brazil környezeti joghallgató Rebeca szeretne tágabb perspektívából rálátni tanulmányaira, hogy „a kongresszuson hallottak fényében dönthessek arról, milyen irányban szeretnék specializálódni”. „Akkor tökéletes helyen vagy” – teszi hozzá széles mosollyal Carlos, a brazil fenntarthatósági tanácsadó. Több mint 700 résztvevő érkezett 55 országból Rio de Janeiro-ba a „The Climate Reality Project” (TCRP) hivatalos tréningjére. Úton a limai és párizsi klímakonferenciák felé a TCRP felelőssége egyre nő: a civil társadalom minél szélesebb körű tájékoztatása a környezetünket érintő problémákról és azok megoldásáról. Hisz a klímatárgyalások sikerességének egyik kulcsa, ha a civilek hangja hangosabb, mint bármely más érdek.

A The Climate Reality Project tréningjére 55 országból érkeztek a leendő klímakövetek
A The Climate Reality Project tréningjére 55 országból érkeztek a leendő klímakövetek

Ehhez azonban az oktatási rendszer minden szintjén tudatos környezeti nevelésre, széleskörű információ-szolgáltatásra és a környezettudatos gyakorlati megoldások megvalósításához szükséges alapvető infrastruktúra megteremtésére van szükség. Mindezen teendők közvetítésében és konkrét megvalósításában vállalnak szerepet a TCRP klímakövetei. Miért éppen Brazília? A TCRP szerint Brazília növekvő világgazdasági súlyánál és markáns döntéshozói szerepénél fogva kulcsfontosságú szerepet fog játszani a közelgő klímatárgyalásokon. Továbbá megvan minden lehetősége arra, hogy egy követendő globális mintává váljon a többi fejlődő ország számára abban a tekintetben, hogy miként is lehet a megújuló energia termelést, károsanyag-kibocsátás csökkentést és fenntartható földgazdálkodást a gazdasági fellendülés részévé, akár motorjává tenni. Brazília sokat kritizált környezetügyi minisztere, Izabella Teixeira a tréninget nyitó beszédében határozott szándékát fejezte ki az előrelépésre: „Az éghajlatváltozás többé már nem csak környezetvédelmi ügy. Fejlesztési és gazdasági ügy ugyanúgy. Meg kell győzni a döntéshozókat, hogy ma foglalkozzanak a kockázatokkal, mint később a katasztrófákkal.

Almir Narayamoga Surui törzsfőnök a világ figyelmét kéri - s bizalommal fordul az új kommunikációs eszközökhöz
Almir Narayamoga Surui törzsfőnök a világ figyelmét kéri – s bizalommal fordul az ezt szolgáló új kommunikációs eszközökhöz

Brazília ma már az élvonalbeli országok közé tartozik az erdőirtás elleni küzdelemben. 2005 és 2012 között az erdőirtások mértékét közel 80 százalékkal csökkentette, javarészt azáltal, hogy elismerte a bennszülött törzsek területi autonómiáját. E lépésnek köszönhetően erdőirtás a törzsi területek mindössze 1 %-án történt 2000 és 2012 között, míg egész Brazíliát tekintve ez a szám 7 %. E sikeres stratégia egy kiemelt témája volt a szeptemberi New York-i klímatárgyalásoknak is. A tréningen az amazóniai ifjúságot és az erdőirtások elleni küzdelmet támogató Mebengokre Nyre Mozgalmat Mayalu Txucarramae képviselte. Az ifjú bennszülött szerint „újra kell definiálnunk a szót: fejlődés”, s azonnali tettekre van szükség a felesleges szavak helyett. „A bennszülöttek valóban fontos szerepet játszanak a környezetvédelemben, mégis, mint egymás testvérei, mindannyiunk cselekvésére szükség van. Ma kéz a kézben együtt kell tennünk, hogy megváltoztassuk a történelem folyamát” – zárta megindító, ugyanakkor erélyes beszédét.

'I am part of the Amazon' - 'Az Amazonas része vagyok'
„Amazónia része vagyok” – Mayalu Txucarramae, a Mebengokre Nyre Mozgalom vezetője

A tréning következő részében kerekasztal-beszélgetések zajlottak Brazília energiajövőjét, az erdőirtások további visszaszorítását és a földhasználat innovatív gyakorlatát illetően. A regionális éghajlati modellek az Amazonas térségére a csapadék 30-40 százalékos csökkenését vetítik előre az elkövetkező 30 évre. Mivel Brazília elektromos áramának háromnegyed része vízerőművekből származik és az energiaigény várhatóan duplázódni fog a következő 20 évben, az ország energiabiztonsága azon múlik, hogy képes lesz-e a megújuló energiaforrások arányát tovább bővíteni, javítani az energia-ellátás hatékonyságát és csökkenteni veszteségeit. Az innovatív földhasználati gyakorlatot tekintve ma már új információs technológiák segítik a különböző környezeti és gazdasági információ áttekinthetőségét és nyilvánosságát. Így például az AmazonWatch és az Imazon szervezetek is kifejlesztettek speciális térképeket, geoinformációs alkalmazásokat, melyek segítségével jobban megismerhetjük a térség természeti és kulturális értékeit, problémáit és az ott zajló fejlesztéseket. Hisz „ha nincs tudomásunk a segítség szükségéről, akkor cselekedni sem tudunk” – vallják az alapítók, s az Imazont képviselő Brenda Brito. A sikeres kampányok egy példája az „Uma Gota no Oceano”, azaz „Egy csepp a tengerben” elnevezésű szervezet, mely egy online platformot biztosít a környezet ügyének, összekötve a civil társadalom tagjait, a különböző szakértőket, kormányzati és non-profit szervezeteket, hogy minél hatékonyabban történjen a társadalmi átalakulás a fenntartható életforma felé. Felemelő volt látni, hogy a szervezet alapítói milyen szívből jövő alázattal, energiával és életvidám brazil mentalitással közvetítik üzenetüket az emberi és környezeti jogok védelmében.

Az Imazont képviselő Brenda Brito az amazonasi esőerdő állapotát monitorozó új geoinformációs technológiáról számolt be
Az Imazont képviselő Brenda Brito az amazóniai esőerdő állapotát monitorozó új geoinformációs technológia eredményességéről számolt be

Maria Paula Fernandes szenvedélyes beszédének zárásában közös felelősségünkre emlékeztet: „Mi vagyunk az első generáció, akik már érzik az ember okozta éghajlatváltozás hatásait. S mi vagyunk az utolsó generáció, akik még tehetnek valamit ellene.” A tréning hátralevő része a klímakövetek gyakorlati képzéséről, a TCRP-ben eredményes munkához szükséges különböző készségek fejlesztéséről és a résztvevők kapcsolatépítéséről, tapasztalatcseréjéről szólt. Továbbá egy egész napon át a TCRP alapítója, az USA egykori alelnöke és lelkes környezetvédelmi aktivista, Al Gore (munkásságáról rövid összefoglaló cikk a PR Herald-on) is részt vett a tréningen. Előadta és elemezte a Kellemetlen igazság című könyve alapján készült híres előadását (persze azóta frissített verzióban), valamint szakértőcsapatának bevonásával kerekasztal-beszélgetésekben vitatta meg a klímapolitika legégetőbb témáit és válaszolt a közönség soraiban felmerülő kérdésekre. Mindezeket olvasva felmerülhet az olvasóban a bevezetőben már feltett kérdés: mi a közös bennünk? Miért érint bennünket az amazóniai esőerdő és bennszülöttjeinek sorsa? Érzelmi megközelítésben: mert akár mi is élhetnénk ott. S vegyük a racionalitást: messzeható ökológiai lábnyomunk révén tulajdonképpen minden nap arra járunk, amikor kávét, csokoládét, vagy pálmaolajjal készült terméket fogyasztunk, melyek termelése gyakorta az esőerdők rovására nyert földterületeken zajlik. A trópusi esőerdők irtása a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 11 százalékáért felelős, ami több, mint a teljes közlekedési-szállítási szektor kibocsátása. A Föld tüdejeként aposztrofált esőerdők kulcsfontosságúak a teljes éghajlati rendszer szempontjából, ugyanis nemcsak a fotoszintézis révén, hanem a saját növényi szervezetükbe épített szén révén is csökkentik a légkör szén-dioxid tartalmát, amely képesség azonban sérül az erdők pusztításával – ez pedig az egész földi éghajlatra kihat. Ezért is mindez kollektív felelősségünk. S egyben etikai kérdés.

"Az éghajlatváltozás ténye nem politikai ügy, hanem valóság" - hangsúlyozta Al Gore, a The Climate Reality Project alapítója
„Az éghajlatváltozás ténye nem politikai ügy, hanem valóság” – hangsúlyozta Al Gore, a The Climate Reality Project alapítója

„2015 a klímamegoldások éve” – hirdeti Al Gore előadásában. A decemberi limai COP20 klímatalálkozó hamarosan elstartol, amelynek döntései végre elvezethetnek a még szilárdabb és a már évekkel ezelőtt kitűzött célokat megközelítő, elérő, s akár túlszárnyaló vállalásokhoz a 2015-ös párizsi COP21 világkonferencián. Mindeközben pedig – néhány nappal a tréning után – november második hetében újabb biztató fejlemény járta körbe a világsajtót. Az USA és Kína – a két legnagyobb üvegházhatású gáz-kibocsátó állam – emisszió-csökkentéseikre vonatkozó kétoldalú megállapodást kötött, ami példátlan a klímaváltozás elleni küzdelem nagyjából 25 éves történetében. A G2 ezen lépése mérföldkő, s példaértékkel szolgál a többi „nagy-kibocsátó” ország számára. Mindez bizakodásra ad okot. Al Gore-t idézve: „Mindenünk megvan a válság megoldásának elkezdéséhez, talán csak a cselekvési szándék hiányzik. De a tenni akarás maga is egy megújuló erőforrás.

A PR Herald hasábjain hamarosan interjú-sorozatot olvashatunk a TCRP tréningjének előadóival és résztvevőivel.

A Climate Reality követei a Rio de Janeiro-i tréningen (www.climaterealityproject.org)
A Climate Reality követei a Rio de Janeiro-i tréningen (www.climaterealityproject.org)

Author: Lehoczky Annamária

Környezetvédelmi szakújságíró, éghajlatkutató. Ítélkezéstől mentes megfigyelő, „Klímanagykövet”. Brazíliában részt vett az Al Gore által alapított „The Climate Reality Project” tréningen, ahol megkapta a hivatalos „Climate Reality Leader” címet. Földtudományi kutatóként diplomázott az ELTE-n, majd éghajlatkutatóként végzett. Először az éghajlatváltozás növényökológiai hatásait, majd mesterdiploma-munkájában a zsugorodó gleccserek éghajlati összefüggéseit tanulmányozta. Jelenleg a spanyolországi Universitat Rovira i Virgili Klímakutató Intézetében folytat kutatói tevékenységet az Erasmus Mundus Nemzetközi Doktori Program keretében. A tudományos ismeretek társadalmi-gazdasági hasznosulását kutatja, szakmai gyakorlatát a holland Centre for Sustainability-ben végezte. A környezeti szakújságíró a "Másfél fok" állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte. A klímainnováció és környzettudatos kreatív megoldások elkötelezett híve. A PR társadalomelméleti magazin „Klímabizalom” rovatának vezetője.

Vélemény, hozzászólás?