A TAVASZ KÉSVE ÉRKEZIK

Miért ragadt itt a tél?

Az első hónak örülünk. A második hónak még örülünk. A karácsonytól elvárjuk, hogy fehér legyen – de az újév eljövetelével a január már inkább bosszankodással és tavaszvárással telik. Az időjárásra nem lehetünk hatással, így hát jobb híján elfogadjuk azt, ami az északi félteke mérsékelt éghajlatával jár. A tavasz közeledtével a modellszámításokat/előrejelzéseket már reménykedve figyeljük, és általában március idusára nem is csalódunk: szabad az út az ünneplésnek. Idén azonban merőben más a helyzet…

Az idei nemzeti ünnepünk nem a szónoklatokról, skandálásokról lett emlékezetes, hanem az időjárásról. Az országot sújtó rendkívüli, katasztrófahelyzetnek nyilvánítható időjárási körülmények okozta közlekedési és áramellátási káosz napokra leállította az egész országot, habár az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) figyelmeztető előrejelzése, majd riasztása napokkal azelőtt megjelent. A helyzet kezeléséről beérkezett beszámolók és kormányzati nyilatkozatok ellentmondtak egymásnak, a közmédia hitegetett és hivatalos hírcsatornákon azóta sem jelentek meg a MÁV hálózatának minden bizonnyal legnagyobb késései:  a Szerző által 1869 perc (!) késés is meg van örökítve.

Úgy véltük, Tél Tábornok azon a napon egy egész évre kitombolta magát. Nem így lett. Maradt a hó, a szél, a jég, a fagy, talán a cikk megjelenése időpontjában bízhatunk némi felmelegedésben – ám az idei húsvét idén inkább hasonlított karácsonyra. A kérdés még sokáig napirenden lesz: miért nem tágít a hideg?

A március 15-i zord időjárást egy, a Földközi-tenger medencéjében kimélyült, DNy felől érkező mediterrán ciklon okozta, melynek kialakulása az É-ÉK felől lezúduló sarki eredetű hideg légtömegeknek (is) köszönhető. A ráadásul magas nedvességtartalmú ciklon szokatlanul erős is volt, az afrikai eredetű meleg levegő és az É-Európai hideg levegő közötti nagy hőmérséklet-különbség miatt.

Térségünk felé az É-ról érkező hideg levegő az 500hPa-os szinten sodródott, ám nagyobb sűrűsége okán hazánkban már leszivárgott a talajszintre. Ez a sokévi átlaghoz képest jelentősen alacsonyabb hőmérsékletet okozott, a napi minimumok -9°C és -2°C között, a napi maximumok -5°C és +2°C között alakultak. A későbbi 2-3 napban az értékek tovább csökkentek, azonban a 15-én kialakult káoszt elsősorban az ezzel a hideg légtömeggel találkozó, mostanra fölénk vonult ciklon okozta. Ennek középpontja hazánktól DK-re, Románia középső területei felett helyezkedett el, szokatlanul alacsony, <985 hPa-os légnyomású akciócentrummal. Ez időben a legkifejlettebbnek mondható, ugyanis a hidegfront a melegfrontot még éppen nem érte utol: a záródott (okkludált) front 2 nappal később, hazánktól ÉK-re már igen távol, Moszkva közelében jött létre.

Az alacsony légnyomású középpont körül a magasabb értékeket összekötő izobár-vonalak sűrűn helyezkedtek el, amely a szélsebesség erősödésével járt – a legnagyobb maximális széllökés értékeket a Dunántúl térségéről jelentették, 24 – 27 m/s (86,4 – 97,2 km/h) között. Ez az Észak-Dunántúlon kialakult mintegy 33 cm-es hótakaróval társulva hófúvásokat okozott, hótorlaszokat emelt és településeket vágott el a külvilágtól – azonban a katasztrófahelyzet az egész országot érintette, több napos áramkimaradások, az autópályákon pedig kilométeres  gépkocsisorok emelték a nemzeti ünnep fényét.

Bár az ország ha lassan is, de mostanra kimászott a hó fogságából, a tél még nem unta meg az ittlétet. A következő jelentősebb ciklon 19-én érkezett, szintén mediterrán jelleggel, majd az Atlanti-óceán felől is többen képviseltették magukat, szinte menetrendszerűen.  Hiába érkezett már el a meteorológiai tavasz (március 1.), majd és a csillagászati tavasz (március 21.) időpontja is, ez az időjárást szemlátomást nem érdekelte. De mikor fogja…?

A jelenlegi (2013. április 1. 1200UTC) modellfutások alapján a héten lassan emelkednek a napi maximum hőmérsékletek. A legenyhébb idő DK-n várható, 10°C – 15°C körüli értékekkel, amelyek a hétvégére (április 6-7.) az ország egész területére jellemzőek lesznek. Ugyanakkor hajnalban talaj menti – illetve szélvédett, valamint hegyvidéki területeken a tengerszint feletti 2m-es referencia szinten is – fagyok továbbra is előfordulhatnak!

A következő hétre (április 8-14.) ez a tendencia folytatódni látszik, egyes napokon 5°C – 10°C, máskor 10°C – 15°C közötti maximumokkal. Habár április közepe a meteorológiában elfogadott maximum 10 napos előrejelzésen kívül esik, a mostani (április 1.) számítások szerint akkorra országos szinten elérhetjük a 20°C-ot is (a cikk megjelenésének (április 6.) időpontjában az előrejelzések nem változtak számottevően). A tavasz tehát jön, csak egy kicsit késik – hasonlóan a vonatokhoz.

Források:
http://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/03/28/ujabb-megdobbento-hoviharok-johetnek
http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsavneur.html
http://www.origo.hu/foto/20130315-unneplo-tomeg-es-hobuckak-unnepi-helyszinek-2012ben-es-most.html

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weiszd@caesar.elte.hu