ISMERETTERJESZTŐ LAPOK AZ 1830-AS ÉVEKBEN

Az 1830-as évek elején jelentős fordulat következett be az európai sajtó történetében. A fejlett polgári államokban ekkor alakult ki a tömegsajtó első formája: megjelentek a filléres újságok. Ezt a változást a technikai forradalom és a politikai-társadalmi átalakulás idézte elő. A versenyképes termelés elengedhetetlen feltételévé vált, hogy az ipari munkások több és főként korszerűbb ismeretekre tegyenek szert, mint kezdetlegesebb eszközökkel dolgozó elődjeik. Ezért átalakították a közoktatást, amelyben a természettudományos képzés nagyobb szerepet kapott.

Az épület 1837-ben: a klasszicista Pest egyik ékköve, egyben a korszak stílusának a jelképe – Pollack Mihály tervei nyomán

A technikai fejlődés eredményeként a 19. század első évtizedeiben a könyvnyomtatás költségei kezdtek csökkenni. Az ekkor induló újságok érdekességei az illusztrációk, melyek szervesen kapcsolódtak a szöveghez. Módosították és tökéletesítették a fametszés technikáját, és így a képet a szöveggel együtt nyomtathatták.
A magazinok beszámoltak a legújabb felfedezésekről, technikai találmányokról, az új közlekedési eszközökről: gőzhajókról, mozdonyokról.
Rendszeresen tájékoztatták az olvasókat a közhasznú ismeretek terjesztésének legújabb kísérleteiről. Látványos képek kíséretében rendszeresen közöltek növényleírásokat és állatismertetéseket. A vegyes, sokirányú tájékoztatás az új, főleg a természettudomány iránt érdeklődő közönség kíváncsiságát elégítette ki.
A kor divatját követve sok írást közöltek a távoli, egzotikus világokról. A cikkek legalább a fele a keleti országok – európaiak számára ismeretlen –, furcsaságairól számolt be.
Mivel a lapokat főleg az egyszerűbb olvasóknak szánták, a fogalmazás is világos volt. Minden hasonló jellegű újság programjában visszatérő mondat: „Writing asclearas possible!” A kialakulóban levő olvasótábor még nem igényelt tudományos szintű fejtegetést, megelégedett a gyakran felszínes alapismeretek megszerzésével. A szakmájukat még csak akkor tanuló újságírók kénytelenek voltak közérthető nyelven fogalmazni, ami a mai publicisztikai stílus kialakulásához vezetett. A cikkeket nagyrészt nem tudósok és művészek írták, tehát sem a tudományos, sem a szépirodalmi stílus műgondja nem jellemezte ezeket.
Magyarországon elmaradottságunkra felfigyelve vált egyik központi kérdéssé a nép műveltségének megteremtése: „… minden képzelhető javítás alphája a népnevelés és szakképzés” – vallják. A magyar politika „tengelykérdéseként” vizsgálták a népnevelés ügyét, az országgyűlések egyik visszatérő, heves vitákat kiváltó témája volt az oktatás megreformálása. (…) A nép nevelését azért tartották fontosnak, hogy ezek az osztályok egyáltalán kialakulhassanak.

GARASOS TÁR
A Garasos Tár 1834. január 4-től szombatonként jelent meg Lipcsében. Kiadója Otto Wigand, szerkesztője és szinte egyedüli írója: Vajda Péter volt.
A lap tartalma rendkívül vegyes volt. Történeti, földrajzi, természettudományi cikkek, szépirodalmi írások jelentek meg egymás mellett.

Otto Wigand

A Garasos Tár földrajzzal, statisztikával, népszokásokkal foglalkozó rovatában Vajda gyakran közölt írásokat keleti népek életéről. Ezeket a cikkeket is felvilágosításra, a babona és előítéletek elleni harcra használja fel; arra hívja fel a figyelmet, hogy a „szemfényvesztésnek Távol-Kelet a hazája”, a vallásos megnyilvánulások gyakran „bal-vélekedések”. Egyik érdekes írása például: a „Sétálás az Éjszaki tenger alján” című útirajz.

Vajda Péter

A természettudományi kérdésekkel foglalkozó rovat tartalma is arra vall, hogy Vajda Péter kiváló szemű, aktualitásokra felfigyelő szerkesztő volt, számos kortársánál előbbre látott. A többi magazin közleményeihez viszonyítva is sok írása foglalkozik a villannyal, a „gőzszekerekkel”, tehát a legfrissebb és legjelentősebb felfedezésekkel. Magyarországon az elsők között hívja fel a figyelmet az energiaforrások jelentőségére.

Fillértár (1834)

FILLÉRTÁR
A Fillértár 1834. március 1-én jelent meg Pozsonyban. Kiadója és szerkesztője az első évben Schmidt Antal nyomdász volt, majd 1835-től Orosz József vette át az újság szerkesztését.
Kisebb számban jelent meg itt technikai újdonságot, természettudományos felfedezést ismertető cikk, s ez sokat levon a lap értékéből. Ennek a laptípusnak éppen az volt a feladata, hogy kielégítse az olvasók ilyen irányú érdeklődését. Ennek a célnak a Fillértár nem felelt meg.
1835-ben a lap elvesztette még azt a frissességét is, amely korábban jellemezte. Egyre alacsonyabb színvonalú, a Hasznos Mulatságok „csacskaságait” utánzó magazin lett. Ebben az időben gyakran közölt érdektelen leírásokat, álhíreket. (Már akkoriban is sok álhír volt…)

A Vasárnapi Újság 1834. május 4-i címlapja

VASÁRNAPI ÚJSÁG
Pontosan egy hónappal a Fillértár megjelenése után jelentkezett a harmadik magyar nyelvű „közhasznú ismereteket terjesztő” olcsó hetilap, a Vasárnapi Újság. Bölöni Farkas Sándor amerikai és nyugat-európai útjáról visszatérve, javasolta ilyen jellegű újság megindítását.

Bölöni Farkas Sándor – Kőváry Endre festménye

Általában minden, aminek tudása az embert érdekelheti, tiszta, egyszerű, és tanulatlantól is megérthető írás módjával elő fog adatni.” Ennek szellemében a nagyvilág nevezetesebb eseményeiről, „a Föld kerekségen élő nemzetek mivoltáról és szokásairól, a természet és különböző országok nevezetességeiről” kívántak beszámolni.
A gyakran kezdetleges, gyakorlati tanácsokat adó cikkek sorából kiemelkednek Brassai Sámuel matematikai, biológiai vonatkozású dolgozatai.

Brassai Sámuel by Márkó László

Az 1848-as forradalom kitörése után lényegesen megnőtt a lapban közölt politikai hírek száma[1], ezek azonban az Erdélyi Híradóban és a pesti hírlapokban megjelent írások másodközlései voltak. Áprilistól kezdve politikai vezércikk állt egy-egy szám élén.
A Vasárnapi Újság (első folyam) utolsó száma 1848. november 9-én jelent meg anélkül, hogy a szerkesztő a lap megszüntetésének szándékát előre bejelentette volna.

[1] A politikai viharok idején a természettudományos írások háttérbe szorulnak.

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weiszd@caesar.elte.hu